Korábban soha nem tapasztalt éghajlati szélsőségek jellemezték a világot, 2001-2010 között.

Fotó: dreamstime

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 2008-at leszámítva az évtized minden éve - az éghajlati adatok 1850-es években megkezdett rögzítése óta – a mért tíz legforróbb év közé tartozott. Az eddigi legmelegebb év 2010 volt. A napi melegrekordok száma pedig jócskán meghaladta a hidegrekordokét.

A szakértők szerint az időjárási szélsőségek egy része a természetes éghajlati változékonysággal magyarázható: szokatlan viharok és aszályok máskor is előfordultak már a történelem során, de az ember okozta üvegházhatású-gázkibocsátás mértékének növekedése is szerepet játszott az extrémitások előfordulásában. 

"Az üvegházhatású gázok egyre növekvő légköri koncentrációi megváltoztatják klímánkat, jelentős hatást gyakorolva környezetünkre és óceánjainkra, amelyek a szén-dioxidot és a hőt is elnyelik" - húzta alá közleményében Michel Jarraud, a WMO főtitkára. A jelentés az Egyesült Államokban 2005-ben pusztító Katrina-hurrikánt, a 2008-as mianmari Nargis ciklont, a Pakisztánt sújtó 2010-es árvizeket, az Amazonas-medencét, Ausztráliát és Kelet-Afrikát érintő aszályokat és az északi-sarki tengeri jég drasztikus visszahúzódását emelte ki az időjárási szélsőségek számbavételekor.

A genfi székhelyű WMO szerint az éghajlati extrémitások összesen 370 ezer ember halálát okozták az évtized során, ami 20 százalékkal több, mint az 1990-es években. A szervezet ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a bolygó lakosságának száma is jelentősen növekedett az évtized során: az 1990-ben mért 5,3 milliárdról, 2010-re elérve a 6,9 milliárdot. A halálozási mutatók megugrásáért elsősorban a 2003-as európai és a 2010-es oroszországi hőhullámok voltak a felelősek: míg az előbbi 66 ezer, addig az utóbbi 55 ezer áldozatot követelt.

A viharok és aszályok okozta halálozások száma azonban visszaesett, részben a katasztrófákra való jobb felkészültségnek köszönhetően.
A tanulmány arra is rámutatott, hogy az évtized során "folytatódott a globális felmelegedés gyorsulása": az évtized átlaghőmérséklete 0,21 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991-2000 közötti átlag. 

A WMO jelentése szerint az időjárási szélsőségeket nehezebb összefüggésbe hozni a klímaváltozással, mint a természetes éghajlati változékonysággal. Ugyanakkor a meleg levegő több nedvességet képes hordozni, növelve a felhőszakadások kockázatát: 2010 volt például az eddig mért legcsapadékosabb év. A globális tengerszint pedig nagyjából 20 centiméterrel növekedett az elmúlt évszázadban, ezzel növelve a viharos hullámok kockázatát.

Forrás: MTI