Jaj Marika! A képet látva is kitör a frász! Kérlek nagyon vigyázzatok
magatokra!

Válasz

Jól mondtam,hogy a napnak még nincs vége,mert a hintánál a vendég fiatalember lába alatt húzott el egy.Tudod nagyon sziklás a hely és a melegre jönnek napozni,plána,ha itt van valahol a fészkük is.Egyszer csak vége lesz,ha hamarabb nem amikor lehavaz.addig belém ül a frász teljesen.Féltem a kis buta kutyámat is,nehogy áldozatáúl essen a kiváncsiságának.

Válasz

Zola talán megtudná mondani mit is kellene tennetek Marikám, hogy a kertből a nem kívánatos"vendégeket" a kígyókat kitessékelnétek...
bizony nem járhatok egész nyáron gumicsizmában...

MITOLÓGIÁK, LEGENDÁK A KÍGYÓKRÓL:

Sok népnél a kígyók ünnepek állataiáv váltak, és sok törzsnél találunk kígyókat a totemállatok között. Egyes törzsek magukat kígyók nevéről nevezték el, sőt néhány országban a kígyót szent istenségként tisztelték, tisztelik ma is.

A néphagyományban a kígyó általában gonosz szereplőként jelenik meg. Legtöbbször a Sátánnal azonosítják, aminek bibliai gyökerei vannak. Évát egy kígyó képében kísértette meg az ördög a paradicsomban. A bibliai értelmezés szerint tehát a egész emberiség jövőjét és sorsát egy kígyó határozta meg. Az Újszövetségben azonban pozitív jelentéstartalommal bír a kígyó: Jézus azt mondja: "Legyetek szelídek mint a galamb és okosak mint a kígyó:"

Az egyiptomi hitvilágban a fő kígyó Apophisz,a sötétség démona, a ki a föld alatt lakik. Ő egyszerre a pusztítás és a viszály megtestesítője, Ré napisten ellensége.

A mérgeskígyóknak fontos szerep jutott már az ókori népek életében.

Mindenki ismeri a világ egyik legismertebb és legtragikusabb szerelmespárjának, Marcus Antóniusnak és VII. Kleopátrának a történetét. Miután Marcus Antónius meghalt, Kleopátra megtudta, hogy Octavianus hadizsákmányként Rómába akarja hurcolni. Ezt a megaláztatást a szépséges királynő nem viselte volna el, ezért inkább a halált választotta: egy egyiptomi kobrával maratta meg magát.

Egyiptomban a fáraók kettős koronáját is egy kobra díszítette, ami hatalmi jelképként funkcionált.

Az ókori Görögországban is megjelenik a kígyó.

A mitológiában ismert Laokoón, Apolló papjának története, aki ellenezte a faló Trójába vitelét. Bosszúból az istenek vízikígyókat küldtek rá és fiaiara. A Laokoón-törtétet megörökítő híres szobor ma a Vatikáni Múzeumban található.

A Laokoón szoborcsoport

A kígyó Pallasz Áthéné állataként a tudás és a bölcsesség jelképe.
A mitológiában az egyik Gorgó, Meduza kígyókat visel a testén. Feje szarupikkelyes, a haja helyén többszáz kígyó tekereg, szájából vadkanszerű agyarak állnak ki. Medusa kővé változtatja azt, aki ránéz. A hős Perszeusznak sikerült levágnia Medusa fejét és megszabadítani a világot a gonosz uralmától.

Medusa feje

A görögöknél a kígyó pozitív szerepkörben is megjelenik, hiszen a gyógyítás istenét, Aszklépioszt is kígyóval azonosították. Aszklépiosz lányai is hasonló szerepet töltöttek be, hiszen Iasztó és Panakeia a gyógyítás, Hügieia pedig az egészség megtestesítője volt. Ebből a korból eredeztetjük a gyógyszertárak jelképeként ma is használt motívumot, a kelyhet körülölelő kígyót.

Néhány indián törzsben is jelemntős a kígyókultusz. Például a sosonok és cserokézek harci táncai során a harcosok az arcukra csörgőkígyót ábrázoló maszkot tesznek. Ezek a táncok elsősorban esőkérő táncok.

A világ különböző tájain sok törzs azt képzeli, hogy a kígyó olyan teremtmény, amely hatással van az időjárásra. Afrika déli részén az a szokás, hogy ha valaki megöl egy szent asszala kígyót, azt el kell égetnie, mert különben az egész országot szárazság sújtja.

Ausztrália őslakosai abban hisznek, hogy a kígyók képesek az eső hívására. Az észak-ausztráliai anula törzs tagjai bonyolult kígyótáncokat járnak, hogy az istenektől kcsikarják az esőt. Ennek a szertartásnak a során egy férfi megfog egy kígyót, és egy pillanatra belemeríti egy tóba. Azután kiveszi, megöli és leteszi összetekerve. Majd fűből koszorúfélét fon, mint a szivárvány utánzatát, és kifeszíti a kígyó fölött, és mindnyájan énekelni kezdenek. Előbb vagy utóbb bizonyosan elkezd esni. E szertartás eredete a bennszülöttek azon hitén alapszik, miszerint a kígyók korábban tavakban éltek, és a vizet felköpdösték a felhőkbe addíg, amíg meg nem jelent a szivárvány, és el nem kezdett esni az eső.

Indiában és Sri Lankában máig is elterjedt a kígyóbűvölés. Az utcákon és piactereken láthatunk kígyókat bűvölő fakírokat, akik általában kobrákkal lépnek fel. A kígyók süketek, ezért a kígyóbűvölő zenéjét nem hallgák, tehát a tévhittel ellentétben nem a zenére táncol, hanem inkább a a fakír hangszerének mozgását utánozzák, fenyegetésképp szélesre nyitják csuklyájukat és felágaskodnak.

A kígyó a magyar nép hiedelmeiben természetfeletti erőkkel rendelkezik. Minden háznak van egy kígyója, mely házi védőszellemként van jelen. Védi a család nyugalmát, ha idegen közeledik. Színe rendszerint fehér, de lehet sárga, zöld, szürke és fekete is.

Válasz