Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

TERMÉSZET BARÁTI KÖR

TERMÉSZET BARÁTI KÖR képgalériái

KENUS képei - állatok a természetben

38 kép

5/5 oldal (38 kép)

KORPOS RÉKA KÉPEI - Pünkösdi búcsú Csiksomlyón

5 kép

Rádiné Zsuzsa - EGER körséta 3

9 kép

Kedves Julian Géza Libáni " tavasz"

26 kép

Sárvári Gyuláné - Cilike emlékére

6 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

RÁBA HATTYUK 086

A HATTYUK (Cygnini)

a madarak osztálya lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik nemzetsége.

A HATTYU A KULTURÁBAN

Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet.

Egy másik mítosz szerint egy Küknosz nevű ifjú szerelmes volt Phaetónba, a Nap fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az Eridanosz folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a folyó vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. A Küknosz név a görög mitológiában még legalább háromszor felbukkan a fentin kívül is, Arész egyik fia, Poszeidón egyik fia és nem meglepő módon Apollón egyik fia is a Küknosz nevet viselte. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú latin Cygnus elnevezését is.

A régi irodalomban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az ókori görögök hiedelméről van szó.

Címkék:

termÉszet

Kategória:

Feltöltötte: [Törölt felhasználó] | 12 éve

Látta 28 ember.

Értékeld!

Kommentáld!

Hozzászólások

Rádiné Zsuzsa üzente 12 éve

Az énekes hattyú dala

Legszebb ékessége a víznek a hattyú - írta Brehm, a világhírű természettudós. A hattyú elnevezés mintegy tucatnyi alfaj összefoglaló neve.

Magyarországon főleg énekes és a bütykös hattyúval találkozhatunk. A Balaton öbleiben vagy a mesterséges tavak vízén pompázó hatalmas madarak a bütykös vagy szelíd hattyú képviselői, míg az énekes vagy vad hattyú - nevének megfelelően - csak vadon fordul elő.
A költői hattyúdal kifejezés valóságalapja az énekes hattyú különleges hangja, amelyet hol harangszóhoz, hol fuvolához hasonlítanak. A haldokló hattyú utolsó perceiben is hallatja tiszta, csengő hangját. Európában mintegy ötvenezer énekes hattyú él, az állomány nagy része Izlandon és Finnországban. Fészkelésre facsoportokkal, erdőfoltokkal tarkított, vizes területet választanak, de folyók mentén, torkolatokban és lagúnákban is megtelepszenek. Az Izlandon élő hattyúk többsége a Brit-szigetek észak-nyugati részén, Skóciában és Írországban telel. Egy jó kondícióban lévő madár ezt a távolságot tizenkét óra alatt teszi meg. Egy énekes hattyúpár évek óra rendszeresen visszajár Szigetszentmiklósra, ahova első alkalommal az akkori rendkívüli hideg kényszeríthette.
A hattyúk egyébként hűséges szerelmesek, a legtöbb pár egy életen át ragaszkodik egymáshoz. A tojó általában hat-nyolc tojást rak. A kicsik öt-hat hét után kelnek ki, és egynaposan már vízre szállnak. A hím ugyan nem vesz részt a költésben, de a fészek közelében tartózkodik, és őrzi a párját.

Válasz

Both Mária üzente 12 éve

Kecsesek,szépek,mint egy-egy balerina.

Válasz

Kép feltöltése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: