Szélesvásznú kémia címmel szórakoztató, ismeretterjesztő sorozatot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

A sorozat a magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be humoros, látványos filmben. Az első rész, mely Perczel András szerkezeti kémikus szakmai irányításával készült, a fehérjekutatás alapjaival ismerteti meg a nézőt – olvasható az ELTE honlapján.

A sorozat minden epizódja egy fehérjekutatással kapcsolatos eredményt kíván érdekes, könnyed stílusban bemutatni egy ismert mozifilmmel párhuzamba állítva.

A földtörténet egyik legnagyobb meteoritja 790 ezer éve csapódott be, az ütközés helyét azonban ez idáig nem sikerült megtalálni.

Egy új kutatás szerint a kráter a laoszi Bolaven-fennsíkon található egy vastag lávaréteg alatt – írja a CNN. Az objektum a becslések alapján 2 kilométer széles lehetett, ütközése után pedig a törmelék Ázsia, Ausztrália és az Antarktisz egy részét is betakarta.

A becsapódás emlékét meteoritüvegek, úgynevezett tektitek őrzik.

Egy új vizsgálatban 3D szemüveggel látták el az állatokat, a cél látásuk és vadászati döntéseik vizsgálata volt.

Az amerikai Minnesota Egyetem és az angol Cambridge-i Egyetem kutatói vizsgálták meg a közönséges tintahalak (Sepia officinalis) vadászmódszereit, mivel korábbi tapasztalatokból úgy tűnt, az állat képes 3D-ben érzékelni a környezetét, s a térlátása segíti hozzá a pontos vadászathoz.

Egy amerikai kutatócsoport a királygébics-alkatúak közé tartozó újvilági légykapók látását vizsgálva egy olyan szervecskét fedezett fel e madarak retinájában, amely a rovarvadász életmóddal függ össze.

A madarak négy típusú, színlátást biztosító csapsejttel, egy színektől független feladatokat ellátó, pl. mozgást érzékelő dupla csapsejttel, és egy éjszakai látást biztosító pálcikasejttel rendelkeznek, és a csapsejtekben egy-egy olajcseppecske segíti a színek jobb elkülönítését.

A eddigi becslések szerint legkevesebb egymilliárdra tehető az Ausztrália-szerte tomboló erdő- és bozóttüzekben elpusztult nagyobb állatok (emlősök, madarak, hüllők) száma.

Ám lehet, hogy a katasztrófának még nincs vége, ugyanis a délkelet-ausztráliai Victoria államban meghosszabbították a szükséghelyzetet, mert a következő napokban visszatérő hőhullám miatt ismét megnőhet a bozóttüzek száma.

Közel egy évtized telt el a fukusimai katasztrófa óta, a természet pedig kezdi visszahódítani a területet.

A Georgiai Egyetem csapata szerint az erőmű környékén kifejezetten sok állat fordul meg. A szakértők kameracsapdái mintegy 267 ezer felvételt készített, összesen 20 faj példányait sikerült megörökíteni. James Beasley, az egyetem munkatársa szerint az elmúlt években szakmai és laikus körökben is felmerült a kérdés, hogy a természet miként boldogul a nukleáris katasztrófák környékén, így Fukusimánál és Csernobilnál.

A mezőgazdaságot is érintő klímaváltozás egyik legnagyobb kihívásának, az aszálynak a leküzdését segítheti egy új hazai komplex talajkezelési technológia, három magyar mikrobiológiai készítmény együttes használatával.

Nagy István agrárminiszter ismertetése szerint az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. által létrehozott technológiát egy talajbaktérium, egy talajalga, valamint a VízŐr talajkondicionáló adja.

Az óriási édesvízi rája a világ egyik legnagyobb édesvízi hala, életmódját azonban rengeteg rejtély övezi.

A szakértők nem tudják pontosan, hogy a fajból mennyi példány is maradhatott, illetve hogy milyen élőhelyeket preferálnak az állatok – írja a National Geographic. Az is kérdéses, hogy az élőlények időnként átúsznak-e az óceánba, ahol rokonaik is élnek.

A faj az évmilliók során meglehetősen keveset változott.