A Keleti-Kárpátok vonulatai közt a Hargita-hegység szívében magasodik, a székelyek szent hegyeként ismert Madarasi-Hargita. Az 1801 m magas hegycsúcs Székelyföld legmagasabb pontja, amely az évek során kedvelt zarándokhellyé vált.

A Hargita-hegység a Kelemen-Görgény-Hargita vonulat része, a Görgényi-hegység folytatása. Vulkanikus eredete miatt főképpen andezit alkotja.

Feszült helyzet alakult ki a brazíliai Amapá államban, miután bányászok egy csoportja végzett egy helyi törzsi vezetővel.

Több tucat bányász szállt meg egy falut Amazónia brazíliai részén – írja a The Guardian. A munkások a helyi közösség vezetőjét halálra késelték, a falu lakói a támadás után elmenekültek. A hatóságok már megkezdték a nyomozást az ügyben.

Amazóniában az illegális bányászat súlyos problémát okoz.

Megpillantani nem volt könnyű feladat, rejtő színükkel teljesen beleolvadtak a környezetükbe.

Egy szép téli napon, telelő réti fülesbaglyot csodáltam, mikor jött egy üzenet, amelyben csak annyi állt: jönnél Kazahsztánba? Nem sokat gondolkodtam a válaszon, ilyen alkalom ritkán adatik az ember életében. Ráadásul a tervben a mennyei-hegység a Tien-San szerepelt, a Himalája előhegye.

Évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja, 2019-ben ez a dátum: július 29. Tehát kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználtuk bolygónk egy évre elegendő erőforrásait. Mostantól a Föld hitelez nekünk.

A WWF Magyarország mindenki figyelmét felhívja: csak közösen tudjuk megfordítani a tendenciát! Nincs még egy bolygónk, aminek az erőforrásait használni tudnánk.

A Global Footprint Network adatai szerint idén július 29-én lépi át az emberiség fogyasztása azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.

Kutatók egy csoportja olyan exobolygóra bukkant, melynek környékén három csillag is fekszik.

A szakértők a NASA TESS műholdjának adatait elemezve találták meg a LTT 1445Ab jelű égitestet – írja a Space.com. Az exobolygó egy hármas csillagrendszer egyik objektuma körül kering, a csillagok mind vörös törpék. A rendszer viszonylag közel, mintegy 22,5 fényévre fekszik.

Jennifer Winters, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa és a csapat tagja szerint ha az ember a bolygó felszínén állna, három napot is láthatna, igaz, ezek közül kettő igen távoli.

Láthatunk alkonyi holdsarlót, jönnek a Perseidák, a hónap legelején holdmentes, és egyre hosszabbodó éjszakák várnak.

A Perseida meteorraj maximuma 12/13-án éjszaka
A legismertebb meteorrajunk idén nagyon erős, 93-94 százalékos holdfényben tetőzik, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a legfényesebb meteorokat pillanthatjuk meg.

A madarak különböző stratégiákkal igyekeznek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, a tempóval azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.

A berlini Leibniz Kutatóintézet (Leibniz-IZW) szakemberei és külföldi kollégáik 71 tanulmány adatainak értékelése alapján jutottak erre az eredményre, amelyet a Nature Communication című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban mutattak be.

A címben olvasható többes szám indokolt, mivel Magyarországon húsz körüli fajuk él, amelyek közül mindegyik védett.

A tőzegmohák védettségét leginkább sérülékeny, pusztulófélben lévő élőhelyeik indokolják. Ezek részben tőzeg-, sík-, forrás- vagy átmeneti lápok, láprétek, valamint élnek egyes fajok üde, vízborítás nélküli termőhelyeken tölgyek, füzek alatt is.

A címben olvasható többes szám indokolt, mivel Magyarországon húsz körüli fajuk él, amelyek közül mindegyik védett.

A tőzegmohák védettségét leginkább sérülékeny, pusztulófélben lévő élőhelyeik indokolják. Ezek részben tőzeg-, sík-, forrás- vagy átmeneti lápok, láprétek, valamint élnek egyes fajok üde, vízborítás nélküli termőhelyeken tölgyek, füzek alatt is.

A trilobiták (idehaza meghonosodott nevükön: háromkaréjú ősrákok) a földtörténeti ókor egyik legsikeresebb állatcsoportját alkották.

Mintegy 270 millió éven át népesítették be bolygónkat, és csak a perm-triász határán bekövetkezett Nagy Kihalás következtében tűntek le végleg az élet színpadáról. Többségük egészen apró volt, ám néhányan közülük hatalmas méreteket érhettek el.

Egy vaskori harcos sírját azonosították Angliában, a katona feltehetően Iulius Caesar legionárusai ellen is harcolt.

A Nyugat-Angliában azonosított gall harcos sírjában számos értékes leletet találtak – írja a Live Science. Melanie Giles, a Manchesteri Egyetem munkatársa szerint a kelta mintás sisak igazi különlegességnek számít.

A nyughelyet 2008-ban fedezték fel egy építkezés megkezdése előtt, a maradványok vizsgálata viszont hosszú évekbe telt.

Az égitest kb. 70 ezer kilométerre haladt el mellettünk, és csak pár órával korábban fedezték fel.

Az aszteroida viszonylag nagy méretű, a becslések szerint 100 méter körüli átmérője lehet, az ekkora égitestek néhány évtizedenként közelítik meg a Földet, nagyjából akkora volt, mint a Tunguz-eseményt okozó égitest. A felfedező a brazil SONEAR obszervatórium volt, 2019. július 24-én sikerült megpillantani az akkor még felénk közeledő kisbolygót.

A Gaia-elmélet egy olyan globális ökoszisztémát mutat be, amelynek önszabályozó rendszerei az élettelen környezettel együttműködve képesek az életet fenntartani, s nem egyedi élőlények tömegeként, hanem egyetlen óriás-organizmusként néz a Földre.

Dr. James Lovelock, a Gaia-elmélet atyja július 26-án ünnepelheti a századik születésnapját, az angliai Letchworth városában látta meg a napvilágot 1919-ben.

Az alma a világ egyik legnépszerűbb gyümölcse, de csak kevesen gondolnak bele, mennyi baktérium is található benne. Pedig épp a mikroorganizmusok azok, melyek olyan egészségessé teszik a gyümölcsöt.

Egy új tanulmány szerint egy-egy almában mintegy 100 millió baktérium található. Ezek a mikroorganizmusok természetesen nem veszélyesek, sőt kifejezetten jót tesznek szervezetünknek.

Birgit Wasserman, a Grazi Műszaki Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a legtöbb baktérium a magokban lelhető fel, a héjban és a gyümölcshúsban viszont több típus fordul elő.

A Földközi-tenger a legszennyezettebb tenger Európában - állapította meg a francia tengerkutató intézet (Ifremer) hosszú távú tanulmánya.

A bresti székhelyű Ifremer 1994 és 2017 között végzett nagyszabású kutatásának eredményeit 2019. július 24-én hozták nyilvánosságra. „Noha évről évre változik a szemét mennyisége a Földközi-tengeren, 2009 óta mégis növekedés mutatható ki, főként a műanyag zacskók és palackok, az élelmiszer-csomagolások, fémdobozok, halászhálók és kötelek szennyezik a tengert” – írták.

Az új dolgok megtanulása már hat hét alatt 30 évvel megfiatalíthatja az idős emberek agyát - ezt állítja egy új kutatás, amely a Kaliforniai Egyetem riverside-i intézményében készült.

A tudósok felfedezték, hogy több új dolog egyidejű tanulása megnöveli a szellemi teljesítményt. Az ilyen új készségek köre nagyon széles skálán mozoghat egy új nyelv elsajátításától egy iPad használatán át a művészi tevékenységig.

2017-ben a Nagy Korallzátony déli végén lévő Heron-szigetnél fogták ki azt a medúzát, amelynek vizsgálata az új világító fehérjék felfedezéséhez vezetett.

Egy kutatócsoport búvárkodás közben találkozott a különös medúzával, és bár nem emiatt jártak a zátony vizeiben, kifogták az állatot későbbi vizsgálat céljára. Nathan Shaner, aki a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen biooptikai jelzővizsgálatok fejlesztésével foglalkozik, felfigyelt rá, hogy a medúza áttetsző testét kékes fényben játszó sávok szövik át.

Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók.

Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt. Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így elvesztette gleccserstátuszát, és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják.

Ázsiában az elmúlt évek során már több banánültetvényt teljesen kipusztított a banánokat támadó fuzáriumos gombabetegség, s egy új vizsgálat szerint elérhette az amerikai banántermő vidékeket is.

A fuzárium TR4 nevű törzse a növényben a tápanyag- és vízszállító edénynyalábokat eltömíti, s ennek következtében a növények elszáradnak, elpusztulnak.
2019. július 13-án adta hírül a kolumbiai agrárminisztérium, hogy egy La Guajira megyében lévő területen a banánvész fertőzésének tüneteit mutató növényeket találtak.

A Nógrád megyei Nemti közelében 2019. július 19-én a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Bükki Nemzeti Park szakemberei önkéntesek segítségével parti fecskéket gyűrűztek. A jelöléssel lehetőség nyílik az állatok vonulásának vizsgálatára.

A Madagaszkártól keletre, az Indiai-óceán mélyén lévő hidrotermális kürtőkön élő csigafajt 2019. július 18-án nyilvánította veszélyeztetett státusúvá a Természetvédelmi Világszövetség.

A Nature beszámolója szerint ez, a csupán 2001-ben felfedezett faj, a Chrysomallon squamiferum az első olyan mélytengeri állat, amelynek élőhelyét a bányászat fenyegeti, és ezért sorolta be az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) a veszélyeztetett kategóriába.

Hawaii-n, a Haleakalā hegy tetején épült meg az az új, Daniel K. Inouye nevét viselő napteleszkóp, amely idén ősszel kezdheti meg működését.

A DKIST névadója egy japán származású, demokrata politikus volt, aki 1963-tól egészen a 2012-es haláláig szenátorként képviselte Hawaii-t. A teleszkópot a colorado-i National Solar Observatory (Nemzeti Napobszervatórium) és a National Science Foundation (az amerikai tudományos kutatásokat finanszírozó alap) üzemelteti.

A parazita növények nemcsak tápanyagot lopnak áldozataiktól, hanem géneket is, hogy még jobb élősködők lehessenek.

Claude dePamphilis, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa kollégáival az arankák genomját vizsgálva arra jutott, hogy a növények sok génjükhez az úgynevezett horizontális géntranszfer segítségével jutottak hozzá – írja az EurekAlert.

A szakértők úgy vélik, hogy az észlelésnek a klímaváltozáshoz lehet köze.

Először láttak közönséges pörölycápát (Sphyrna zygaena) ír vizekben – számol be az IFLScience. A ragadozó faj 5 méter hosszúra nőhet meg, jellegzetessége pedig különös fejformája, amely kitűnő binokuláris látást biztosít, ráadásul a zsákmány elkapásában is segíthet.

Az élőlény inkább a melegebb vizeket szereti. Bár nyaranként néha a Brit-szigetekig is felúszik, Írországnál még nem figyeltek meg egyetlen példányt sem.

Ki ne szeretné az árnyas erdők mélyén csobogó hűs patakokat? Nekünk esztétikai élmény, számos élőlénynek viszont létfontosságú élőhely. Mi történik a patakok, folyócskák vizével a felmelegedés hatására?

A vizesélőhelyek közt még gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségük van az erdőségeket átszelő hideg patakoknak, folyóknak, számos általunk fogyasztott halfaj szaporodó helyei ezek.

A küldetéssel India lehet a negyedik ország, melynek sikerül robotot juttatnia a Holdra.

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) helyi idő szerint 2019. július 22-én sikeresen felbocsátotta a Chandrayaan-2 holdszondát – írja az ISRO oldala. Az űreszközt eredetileg az előző héten indították volna, egy technikai hiba miatt azonban elhalasztották a felbocsátást. Az elkövetkező időszakban több manővert is végrehajtanak az űreszközzel, hogy elindíthassák a Hold felé.

A rizs a pázsitfűfélék családjába tartozó gabonanövény. Termeszthető a trópusokon, szubtrópusi, sőt a mérsékelt éghajlati övben is. Növekedéséhez vízzel elárasztott földre van szükség. Az alábbi fotók nepáli rizspalántát ültető földművesek fáradságos munkáját mutatja be.

A Tata és Környéke Turisztikai Egyesület 2019-ben térségi fotópályázatot hirdetett. Az egyesület elsődleges célja szűkebb környezetük  bemutatása, fókuszálva a rejtett értékekre.

A szervezők olyan képes bemutatót várnak, melyek megörökítik a Duna-Gerecse különleges természeti kincseit, azokat is, melyeket a hétköznapi, rohanó világban nem biztos, hogy észreveszünk. A mai kor vívmányainak köszönhetően, szinte már mindenki zsebében ott lapul egy okostelefon, mellyel szuper képeket lehet készíteni.

A szakértők egy friss tanulmányban foglalták össze, hogy a kínai holdprogram 2007-es indulása óta milyen sikereket ért el, illetve hogy milyen eredményekre számíthatunk az elkövetkező időszakban.

Kína az utóbbi időkben nemzetközi partnereivel a Hold-expedíciók egyik vezető országává vált. A kínai szakértők úgy gondolták, eljött az ideje ismertetni az eddigi és a várható sikereket – írja a Phys.org.

Li Csunlaj, a tanulmány társszerzője és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa szerint a CE-4 landerrel és Jutu 2 roverrel az emberiségnek elsőként sikerült robotot juttatni a Hold túlsó oldalára.

Az antarktiszi gleccserek mozgása egyre gyorsabb a kontinens nyugati felén, s a számítások alapján az instabillá vált nyugat-antarktiszi jégmező elvesztése több mint 3 méteres tengerszint-emelkedést eredményezne. Egy új ötlet azt taglalja, miként lehetne fékezni a folyamatot.  

Egy német kutatócsoport elemezte a WAIS (West Antarctic Ice Sheet – nyugat-antarktiszi jégmező) helyzetét, s kiszámították, hogy az egyre gyorsabban haladó Pine Island és a Thwaites nevű gleccserek jelenlegi mozgását milyen módszerrel lehetne lassítani.

Egy új jelentés szerint a korábbi feltételezésnek megfelelően Louisiana állam valóban süllyed.

Az Amerikai Földméréstani Intézet (NGS) 29 évvel ezelőtt mérte fel Louisiana süllyedését, a közelmúltban pedig az NGS és a Louisianai Állami Egyetem (LSU) szakértői gravitációs megfigyelésekkel igazolták – írja a Phys.org.

Cliff Mugnier, az LSU munkatársa és a csapat tagja szerint ez volt a második alkalom, amikor az NGS mérést folytatott az államban.

1969. július 20-án lépett az első ember a Holdra, idén az ötvenedik évfordulót ünnepeljük.

Az emberi faj kétségkívül nagy utazó, saját Földünk távoli, ismeretlen vidékeinek meghódítása még mai szemmel nézve is hihetetlen teljesítmény volt évezredekkel vagy évszázadokkal ezelőtt élt elődeinktől. Bolygónk térképének fehér foltjait eltüntetve új területre tévedt a tekintet: a világűr felé.

Puglia azúrkék öble, fehérre meszelt házai és ókori barlanglakásai tökéletes befejezései a majd' két hónapja tartó 2500 kilométeres dél-itáliai körünknek.

Bár az ember heteket el tudna tölteni itt az olasz csizma vadregényes talpán, most lássuk azokat a helyeket, amik akár pár napos úti célnak is választhatóak.

Matera
A hasonlóság miatt csak második Betlehemként emlegetett település tetején állok és elképedve bámulom, ahogy az óváros szó szerint a mészkősziklákból nő ki.

A Bakonyban vagy a Tatabányai-medencében az eocén kori barnakőszén medencék környékén, vagy a lefejtett bauxitbányák közelében gyakran találni szabályos, kerek kövecskéket, amelyek nagysága akár a tíz centiméteres átmérőt is elérheti.

Az elmúlt századok során sok legenda kötődött hozzájuk, amelynek lényege, hogy ezek tulajdonképpen megkövült pénzek (latinul a nummulus pénzecskét jelent), amelyek valamilyen varázslat, vagy isteni erő hatására változtak kővé.

Japán szigetvilágát legalább 30 ezer éve lakták be az emberek, a hogyan azonban kérdés, ezért korabeli technikát imitálva mai emberek megismételték a feltételezett egykori utat.

Japán benépesítése régi kérdés, több elmélet is létezik, ám mára a régészeti leletek alapján a legvalószínűbb az, hogy Délkelet-Ázsia felől, vízi úton érkezhettek az első állandó lakók.

Makacs rejtélyek, ősi hiedelmek, legendák - mit mond a tudomány?

A Varázslatos Magyarországunk projekt magas színvonalú fotóanyaga, és az ebből készült album 2019. március 7-én került bemutatásra a budapesti Természettudományi Múzeumban.

Az ország területének mintegy tíz százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, ami nemzetközi viszonylatban is jelentős. A Varázslatos Magyarország nonprofit kezdeményezés immár kilenc éve törekszik a hazai természetfotózás és a Nemzeti Parkok bemutatására, népszerűsítésére, és ahogy a legfrissebb gyűjtemény is bizonyítja, hazánk természeti kincsekben és témákban kimeríthetetlen.

Mindössze 8 négyzetkilométeres hegyvidéki területen él, és egy erdészeti felmérés során bukkantak rá.

A fa kb. 20 méter magasra nő, az annónafélék családjába tartozik, és az ország keleti részén lévő ősi Usambara-hegységben találtak rá. Az Usambara Afrika legrégebbi hegyvidékeinek része, s a biodiverzitás szempontjából igen jelentős régió. A fokföldi ibolyaként ismert dísznövény őshazája is ez a hegység, és számos endemikus állat- és növényfaj lakja.

A magyar-japán kapcsolat 150 éves történetéből mutatunk be néhány érdekességet. Dénes Mirjamot, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Japán gyűjteményének kurátorát kértem fel kalauzoljon a két kultúra közös múltjában a japán műtárgyak segítségével.

Kiindulási dátumnak 1869-et határoztuk meg: az Osztrák Magyar Monarchia megkötötte Japánnal a barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződést.

Egy friss tanulmány szerint a kutyákkal és macskákkal töltött idő csökkentheti a stresszt.

A Washington Állami Egyetem munkatársai a közelmúltban azt vizsgálták, hogy miként hatnak a macskákkal és kutyákkal való interakció a kortizol stresszhormonra. „Már 10 percnek is jelentős hatása lehet” – mondta Patricia Pendry, a csapat tagja. Ez az első alkalom, amikor nem laboratóriumban sikerült kimutatni a házi kedvencek kortizolcsökkentő erejét.

Egyre több növénytermesztő igyekszik a káros rovarirtó szerek helyett a kártevők természetes ellenségeit segítségül hívni, azonban a siker nem egyértelmű a biológiai védekezésben.

A Cornell Egyetem kutatói az okokra voltak kíváncsiak és egy New York állambéli káposztatermelő területen vizsgálódtak. 11 organikus növénytermesztéssel foglalkozó farmon mérték fel a biológiai védekezés hatékonyságát és az összefüggéseket más tényezőkkel, a helyszíni megfigyeléseket laboratóriumi kísérletekkel is kiegészítették.

A részleges holdfogyatkozás hazánkból is látható volt, égi kísérőnk kétharmadát fedte le a Föld árnyéka, 2019. július 16-ról 17-re virradó éjszaka.

Búvárok egy csoportja Délnyugat-Anglia partjainál úszva egy kivételesen nagy medúzára bukkant.

A közönséges gyökérszájú medúza (Rhizostoma pulmo) egy viszonylag ritkán látható faj, melynek egyedei rendkívül nagyra, nagyjából emberméretűre képesek megnőni – írja a Live Science. A búvároknak szerencsére sikerült megörökítenie a ritka találkozást.

Lizzie Daly biológus és Dan Abbott operatőr a Facebookon osztotta meg a gigantikus medúzáról készült videót 2019.

A hidegvérű állatok köréből jól ismert, hogy a hideggel az állatok színe sötétebbé válik, hisz így a napfényből többet fordíthatnak a testük hőmérsékletének fenntartására. A gombák világából azonban eddig senki se végzett a szín és a hőmérséklet közti összefüggésre vonatkozó vizsgálatokat.  

Egy nagy nemzetközi kutatócsoport vállalkozott rá, hogy felméri a gombák világát, s azok élőhelye függvényében megvizsgálja, hogy vajon van-e kapcsolat a hőmérsékleti körülmények és a gombák színe közt.

Talán ezt akarja közölni egy síró, nyüszögő kutyakölykök, és erre fel is figyelnek a felnőtt kutyák, nemtől és tapasztalattól függetlenül.

A felnőtt emlősök – akárcsak mi emberek, – érzékenyek az újszülöttek sírására, ami nélkülözhetetlen a fiatalok túléléséhez. Számos fajnál vizsgálták, hogyan hat a felnőttek viselkedésére, ha egy saját-, vagy éppen idegen kölyök síró hangját hallja.

A korallzátonyok közelében éjszakánként tapasztalható egyre több mesterséges fény erőteljesen befolyásolja az ott élő állatok szaporodási arányát.

Az ausztráliai Flinders Egyetem tudósai tíz pár bohóchalat vizsgáltak két külön akváriumban. Öt párnál éjszakánként biztosították a sötétséget, ötöt viszont mérsékelt, 25-28 lux erősségű fény ért az  éjszakai órákban, ezzel szimulálták a tengerparti területek fényviszonyait.

Az állatok befogadtak egy sebesült idegen kölyköt, hasonlót eddig még nem tapasztaltak a fajnál.

Az új felfedezés azt bizonyítja, hogy a fajra magas érzelmi intelligencia jellemző, ráadásul a vadállat-kereskedelem miatt megsérült élőlények gondozásában is segíthet. Liz Campbell, az Oxfordi Egyetem munkatársa kollégáival a marokkói Ifrane Nemzeti Parkban figyelte meg a majmokat – írja az EurekAlert. A szakértők itt találkoztak egy hároméves kölyökkel, Pipóval.

Technikai okok miatt elhalasztották India Hold-misszióját, mellyel leszállóegységet akarnak juttatni az égitestre.

Elhalasztották a történelmi Chandrayaan-2 missziót – írja a CNN. A küldetés sikerével India Amerika, Oroszország és Kína után a negyedik ország lehetne, amely robotot juttatott a Holdra. A missziót csupán 56 perccel a tervezett indítás előtt fújták le, az Indiai Űrkutatási Szervezet szerint az új felbocsátási dátumot később tűzik ki.

Minden valószínűség szerint előkerült Orseolo Péter király eredeti sírhelye a pécsi székesegyház altemplomában az elmúlt hónapokban zajló régészeti feltárás során.

Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Pécsi Egyházmegye finanszírozásában megvalósuló munkálatok során egy római kori temetőépület maradványaira, a fölé épült első pécsi székesegyház falaira bukkantak, s abban Orseolo Péter király feltételezhetően első, eredeti sírhelyét is megtalálták.

Égi jelenség megfigyelésére és a csillagászati obszervatóriumok működésének tanulmányozásra indult egy magyar expedíció Dél-Amerikába, 2019-ben. Vezetőjük, Szabó Róbert fizikus-csillagász számol be szakmai útjukról.

2019. július 2-án teljes napfogyatkozás látszott a Csendes-óceán déli vidékén.

Napjainkban a Föld egyre több pontján kezdik megismerni. Ehető gyümölcse miatt elsősorban élelemként gondolunk rá, ám kifejezetten jótékony egészségügyi hatása is van.

A kenyérfafajok közel hetvenfős nemzetségének egyik tagja, a jákafa (Artocarpus heterophyllus) termése a fákon termő gyümölcsfélék legnagyobbja. Egyesek szerint India délnyugati őserdeiben őshonos, mások inkább Malajziából származtatják.

Egy új kötet szerint a kontinensen szabadon kószáló macskák évente 2 milliárd vadállattal végeznek.

Az ausztrál kutatók régóta tisztában vannak vele, hogy a helyi macskák rengeteg kárt okoznak az élővilágnak. Az évek során számos tanulmány készült, hogy bemutassák a problémát.

Részleges holdfogyatkozás lesz, egyre több a meteor, újra felettünk jár a Nemzetközi Űrállomás, a hónap legvégén holdsarlót is láthatunk.

Két éve, 2017. augusztus elején volt hasonló, esti részleges holdfogyatkozás, ám akkor Holdunknak csak a negyede került árnyékba. A mostani jóval látványosabb lesz, égi kísérőnk kétharmadát fedi majd el a Föld árnyéka.

A 2013-as pusztító földrengés hatására egy iszapsziget alakult ki Pakisztán partjainál. A földdarabot mára teljesen elnyelték a hullámok.

A sziget egy sárvulkán aktivitása miatt született meg. Ahogy az Arábiai-lemez az Eurázsiai-lemeznek feszült, a mélyben lévő iszap a nagy nyomás hatására folyékonnyá vált, és a felszínre áramlott.

2019. július 15-én indul a Chandrayaan-2 indiai űreszköz, úti célja a Hold lesz.

Amerika, a volt Szovjetunió és Kína után India lehet a negyedik ország, amely eléri a Holdat – írja az IFLScience. Ha a misszió sikeres lesz, az ázsiai ország elsőként juttathat űreszközt az égitest déli sarkára. Az Indiai Űrkutató Szervezetnél bíznak benne, hogy a küldetéssel nemcsak India, hanem az egész emberiség számára fontos információkat gyűjthetnek.

Az egyre melegebbé váló trópusi vizekből a még kevésbé meleg szubtrópusiakba tartanak egyes korallok. Egy most megjelent kutatásban négy évtized változásait elemezték.

A korallok ugyan a melegebb égövben élnek, a túl meleg vizet ők sem kedvelik. A felmelegedés miatt a trópusokon vészesen csökken a korallállomány, ezt számtalan kutatás bizonyította, ám meglepően kevesen foglalkoznak azzal, hogy a kevésbé meleg tengereket meghódító korallok vajon milyen mértékben szaporodnak.

Szakértők egy csoportja Snowball, a táncoló kakadu mozdulatait tanulmányozta.

Az új tanulmány segíthet jobban megérteni az állati intelligenciát – írja a Live Science. Az eredmények azt sugallják, hogy a tánc nem egy emberi sajátosság, hanem bizonyos kognitív és neurális képességű fajokra jellemző.

Snowball, a különleges Eleonora-kakadu nagyjából tíz éve vált híressé, amikor gazdája elkezdte feltölteni a táncairól készített videókat a YouTube-ra.

2019. július 4-én egy 6,4 magnitúdójú földmozgás rázta meg Dél-Kaliforniát, melyet meglepő módon egy még erősebb rengés követett.

A 7,1 magnitúdójú esemény epicentruma Ridgecrest közelében volt, és meglehetősen közel a felszínhez, 0,9 kilométeres mélységben jött létre. A rengés súlyos károkat okozott, többen megsérültek, de haláleset szerencsére nem történt. Ez volt az utóbbi 20 év legerősebb földmozgása a régióban.

„Felejtsd el, hogy tobzoskát látsz a vadonban!" – mondja Dr. Rahimatsah Amat, a WWF Malajzia volt elnöke, a Sabah Környezetvédelmi Alap létrehozója.

Kota Kinabalu nyüzsgő tengerpartjának éttermében ülünk, és épp azt nézzük Rahim okostelefonján, hogyan szerelik fel vadőrei az orvvadászok elfogásához használt kamerákat Borneó nemzeti parkjaiban. Ahogy a férfi mondja, csakis az összehangolt ellenőrzés, az állandó hivatalos jelenlét és a természetvédelmi területekre bevezető utak minimalizálása állíthatja meg a csempészeket.

Egy új kutatás szerint a cápákra és a rájákra lehet leginkább veszélyes az óceáni  műanyaghulladék.

Kristian Parton, az Exeteri Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban több mint ezer olyan esetet mutatnak be, amelyekben cápák és ráják estek a tengeri műanyag áldozatául – számol be a Live Science. A vizsgálatban csak ismert példákat írtak le, a veszteség ennél jóval magasabb lehet.

Bár az állatokra jelenleg a túlhalászás jelenti a legnagyobb veszélyt, a műanyag így is komoly problémát okoz.

A hóalgák olyan egysejtűek, amelyek a hó- és jégréteg felszínén vagy annak közvetlen közelében élnek, nem egyszer érdekes, színes hó képződik a jelenlétükben. Gyakori pl. az Alpok vagy a Tátra nem túl magas hegyeiben, a sarkvidékeken,

Az Andok chilei-argenti sivatagi határvidékén emelkedik a világ második legmagasabb aktív vulkánja, a Llullaillaco, amelynek 5000 méter feletti régiójában összetömörödött hóból álló, tőrszerű oszlopok meredeznek a vakítóan kék ég felé.

A történelem során először mértek 32 Celsius-fokot a legnépesebb alaszkai városban, Anchorage-ban.

2019. július 4-én az eddig mért legmagasabb hőmérsékletet rögzítettek Anchorage-ban – írja a Live Science. Ez azt jelenti, hogy a sarkkörtől 595 kilométerre fekvő településen július 4-én két fokkal melegebb volt, mint a magyar fővárosban.

Ahhoz, hogy felvegyük a versenyt a klímaváltozással, drámaian csökkentenünk kell a légköri szén-dioxid-szintjét.

Bár az éghajlatváltozás már napjainkban érezhető hatásokkal jár, eddig meglehetősen keveset tettünk a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért. Bár a szakértők folyamatosan dolgozzák ki az újabbnál újabb ötleteket, a döntéshozók eddig nem igazán élnek a felkínált lehetőségekkel.

Az ETH Zürich munkatársai most egy alternatív megoldással álltak elő, a tömeges faültetéssel – írja az IFLScience.

E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók közül jelölt hármat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 2020-as év madarának. Bár állományunk hazánkban stabil, a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyezteti őket.

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk: lehet vészhozó, mint a kuvik, amelyik a római monda szerint Julius Caesar halálhírnöke volt, ám ugyanakkor a bölcsesség szimbóluma is, mely latin nevét, Athene noctua,Pallasz Athénéről kapta, az istennő állandó (eposzi) jelzője volt a bagolyszemű.

A majomevő sas a Fülöp-szigeteken honos, több mint 2 méteres szárnyfesztávolságával a világ egyik legnagyobb és egyben legritkább ragadozó madara. Az élőhelye pusztulása miatt rendkívüli módon visszaesett az egyedszáma az elmúlt évtizedekben.

A súlyosan veszélyeztetett faj vadon élő egyedeinek számát mindössze néhány százra becsülik, ennek oka, hogy az élőhelyéül szolgáló erdők 80 százalékét kiirtották.

Ahhoz, hogy felvegyük a versenyt a klímaváltozással, drámaian csökkentenünk kell a légköri szén-dioxid-szintjét.

Bár az éghajlatváltozás már napjainkban érezhető hatásokkal jár, eddig meglehetősen keveset tettünk a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért. Bár a szakértők folyamatosan dolgozzák ki az újabbnál újabb ötleteket, a döntéshozók eddig nem igazán élnek a felkínált lehetőségekkel.

Az ETH Zürich munkatársai most egy alternatív megoldással álltak elő, a tömeges faültetéssel – írja az IFLScience.

Az évezredek óta használt a tömjén, vagyis a tömjénfa illatos gyantája, amelyből egy fáról évente fél kilónyi gyűjthető. Egy friss kutatás szerint összeomlóban van a tömjénfák populációja.

Az abesszin tömjénfa (Boswellia papyrifera) a legelterjedtebb e fajok közül, ez biztosítja a legnagyobb mennyiségű gyantát is jelenleg. A gyanta kinyeréséhez a fa kérgének egy kis darabját lehántják, s ennek hatására (a sérülés utáni védelem miatt) kezdi a fa a ragacsos-illatos gyantát e területen kiereszteni magából.

A hallucinogén gomba hatására a fáraókabócák pusztulásig tartó párosodásba kezdenek.

A szakértők korábban is tudtak a gomba létezéséről, de csak most sikerült felmérniük, hogy mely vegyületek okozzák a rovarok pusztulását – számol be a Live Science. A Nyugat-Virginiai Egyetem munkatársai a rovarokat nemi úton fertőző Massospora gombák vizsgálata során amfetaminokat és hallucinogéneket mutattak ki a megbetegített kabócák szervezetében.

A méhek mind a látvány, mind a virágok illatanyagai alapján találnak rá a nektár-virágpor forrására. A klímaváltozással azonban megnő a növényekre nehezedő stressz, és ez megváltoztatja az illatanyagaik összetételét.

A világ élelmiszertermelésének mintegy harmada olyan terményekből áll, amelyet csak beporzók révén kaphatunk meg, a beporzók legnagyobb részben rovarok, ezen belül is méhek, de persze a lepkék, a legyek is igen lényeges elemei e közösségnek.

Az olvadás üteme nagyobb, mint az elmúlt 350 év során bármikor, s a világtengerek szintjét is jelentősen emeli.

2012 júliusában napokon át olyan meleg volt a sarkvidéken, hogy a grönlandi jégtakaró szinte egész felszínét olvadt latyakká változtatta. A szokatlan meleg miatt a jégmező közepén dolgozó kutatók reggel a sátraikból kilépve térdig süppedtek a hirtelen puhává vált hóba, s a hó tovább olvadt.

Életem első uráli baglyát (Strix uralensis) az Aggteleki-karszton 1993-ban láttam, épp május elseje volt, ekkor már frissen kelt fiókákat etetett a pár.

A meredek oldalban épült fészekre, fentről takarásból úgy láthattunk rá, hogy éppen egy szintben voltunk vele. A mai napig a legszebb megfigyelések között él ez az élmény.
2001 márciusa még hófoltokkal a Börzsönyben fogadott minket, nem is akárhol a Magas-Taxi turistaház közelében.

Az évezredek óta használt a tömjén, vagyis a tömjénfa illatos gyantája, amelyből egy fáról évente fél kilónyi gyűjthető. Egy friss kutatás szerint összeomlóban van a tömjénfák populációja.

Az abesszin tömjénfa (Boswellia papyrifera) a legelterjedtebb e fajok közül, ez biztosítja a legnagyobb mennyiségű gyantát is jelenleg. A gyanta kinyeréséhez a fa kérgének egy kis darabját lehántják, s ennek hatására (a sérülés utáni védelem miatt) kezdi a fa a ragacsos-illatos gyantát e területen kiereszteni magából.

Mitikus történetek szólnak a Mecsek sötét erdeiben tanyázó sárkányokról, akik hajdanán előszeretettel riogatták az arra járó gyanútlan vándorokat.

A legenda szerint Orfű közelében és Pécs város Tettye nevű városrészében is éltek sárkányok. A népnyelv beszédes helynevek formájában meg is emlékezett eme különös teremtményekről. Horváth Attila, a Hétdomb Természetbarát Egyesület túravezetőjének segítségével felkerestük az egyik ismert „sárkányos” helyet.

A számítások alapján a több milliárd fényévre fekvő szupermasszív fekete lyuk közel fénysebességgel forog.

Az Univerzum legnagyobb fekete lyukainak vizsgálata, különösen, ha a mozgásukról van szó, nem egyszerű. A NASA Chandra űrtávcsövének köszönhetően azonban a szakértőknek most sikerült felmérnie néhány szupermasszív fekete lyuk forgási sebességét – számol be az IFLScience.

A Nankingi Egyetem munkatársa, Daj Csinju által vezetett csapat öt objektumot, egészen pontosan a körülöttük lévő por- és gázkorong tulajdonságait vizsgálták.

Megrázó fotó készült egy fiókáját etető karibi ollóscsőrű madárról. A felvétel a környezetszennyezés újabb kézzelfogható bizonyítéka.

A képet Karen Mason a madarak védelmével foglalkozó, Audubon Society, nonprofit szervezet önkéntese, Florida tengerpartján – számol be az Independent. Mason, aki a Facebookon Karen Catbird néven üzemeltet profilt, a felvételt arra akarja felhasználni, hogy felhívni a figyelmet a csikkekben rejlő veszélyre.

Óriási taps fogadta  Sir David Attenborough-t a Glastonbury fesztivál utolsó napján.

A 93 éves természettudós azért lépett színpadra, hogy személyesen köszönetet mondjon a résztvevőknek, amiért a fesztivál ideje alatt műanyagmentesen buliztak, ezzel pedig hatalmas mennyiségű, nehezen lebomló hulladéktól szabadították meg a Földet.

Az első találkozás ezzel a mediterráneumban gyakori bagollyal a Tolnai-hegyháton történt.

Jó pár évvel ezelőtt Szálka település határában egy felhagyott gyümölcsösben voltak kihelyezve mesterséges fészekodúk a madárfajnak. Akkor kedves ismerősöm hívott meg oda füleskuvik (Otus scops) lesre. Akkoriban még nem fotóztam. Rögtönzött lessátorból figyelhettük az odúhoz érkező párt az egész éjszaka folyamán, amint csőrükben tücskökkel, lombszöcskékkel érkezve etették a kirepülés előtt álló fiókákat.

A teljes fogyatkozást Chile és Argentína területén, illetve a Csendes-óceán déli részén lehet megfigyelni, 2019. július 2-án.

Egy fiatal sarki róka elképesztő sebességgel tette meg a Norvégia és Kanada közötti távot.

A Norvég Sarkkutató Intézet csapata egy GPS-es nyomkövetővel ellátott nőstény sarki róka útját vizsgálta – írja az IFLScience. Az állat 2018. március 26-án hagyta el az észak-norvégiai Svalbard szigetcsoportot, és 76 nappal később már meg is érkezett a kanadai Ellesmere-szigetre.

A társas darazsak ősszel elpusztulnak, csak a jövő évi utódokért felelős királynő telel át. A felmelegedés azonban rájuk is hat: az USA Alabama államában számos áttelelő „szuperfészekről” érkezett hír.

Az ember közelében előszeretettel építkeznek azok a társas darazsak, amelyek nem túl békés természetük révén a népszerűségi index alsó régiójában foglalnak helyet, a Vespula-fajok amerikai képviselői, hasonlóan a hazaiakhoz (pl.

Az űripari pezsgés nem csupán az amerikai vállalatokat és az orosz űrprogramot sarkallja.

Kína 2019 januárjában tudatta a világgal, hogy új fejezetet nyitott a Hold kutatásában, elsőként tett le épségben automata űreszközt az égitest Földről nem látható oldalán.

A klasszikus japán A klasszikus japán tollrajzművészet nyomdokain alkotta meg különleges hangulatú fotóalbumát egy magyar fotográfus páros. Bakos Gábor és Soltész Adrienn kötetének címe: Shiro – azaz fehér. Nem véletlenül.

A japán tollrajzművészet alaptézise, hogy az üres, fehér papírlap semmivel sem kevésbé fontos része a kompozíciónak, mint azok a vonások, amelyeket a művész ad hozzá.

Hatalmas jégeső csapott le a mexikói Guadalajarára, 2019. június 30-án reggelre több utcában is, ahogy a víz összehordta a jeget 1,5 méter magas halmok alakultak ki.

A jégesőt megelőzően a városban 31 Celsius-fokos volt az aznapi átlaghőmérséklet – olvasható az IFLScience oldalán. Enrique Alfaro állami kormányzó egy tweetben azt írta, korábban nem látott még hasonlót. A jégdarabok mindent eltakartak, a helyi hatóságokat és a katonaságot is be kellett vetni a tisztításhoz.

A nyelv, a beszéd elsajátításához, illetve már annak kialakulásához is alapfeltétel, hogy tudjunk hallott hang alapján tanulni. Nem túl sok féle állat képes erre, azonban most kiderült, hogy a kúpos fókák igen.

A skót St. Andrews Egyetem tengerbiológus kutatói vizsgáltak három kúpos fókát (Halichoerus grypus), akiket már születésük óta figyelemmel kísértek, hogy feltérképezzék a természetes hang-repertoárjukat.

A tudományos vizsgálatok terén egyre elterjedtebb a drónok használata, segítségükkel nehezen megközelíthető helyekről kapunk információkat. Egy friss felmérés során egy korallzátonyról készül nagy felbontású térkép a segítségükkel.

A Guami Egyetem és a NASA, közös programjuk keretében, a Csendes-óceán nyugati részén fekvő Guam körüli korallzátonyokat centiméteres pontossággal mérték fel, alig 2 hét alatt.

A betlehemi Születés Temploma a hagyomány szerint magába foglalja Jézus Krisztus születési helyét. Úgy tűnik, a templom tartogat még meglepetéseket.

Egy feltárás során keresztelő kutat azonosítottak a templomban – számol be a Live Science. Ziad al-Bandak, az építmény helyreállításáért felelős bizottság feje szerint a lelet a 6-7. századból származik, és egy idősebb keresztelő kút mélyén találták meg.

A Természet/Vadvilág kategóriában Tökölyi Csaba, a Sajtó/Sportban pedig Ifj. Lőrinc Ferenc hozta el a harmadik helyezést a PX3 Prix de la Photographie Paris 2019 nemzetközi fotópályázaton.

A kócsagot ábrázoló, Nature/Wildlife kategória bronzérmese, a Köntös/Gown című kép Tökölyi Csaba fotója a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben készült. „Egész éjszaka lesfotózáson vettem részt, amikor hajnalban, épp napfelkelte idején, amikor csodálatos színekbe öltözött  a tó felszíne, megjelent a madár.

A nyár égi slágerének egyik legszebb változata Mezőkövesden bukkant fel.

Lázár Endre a szezon első igazán kedvező alkalmát kihasználva kapta lencsevégre a ritka légköroptikai jelenséget. Beszámolóját az alábbiakban olvashatjuk. „A felhők idén már számos alkalommal bukkantak föl az északi égbolton. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy már június 10-én fotózhatok egyet, méghozzá egy különösen fényes példányt, hazánkban.

Asztrobiológusok egy csoportja szerint egy víz alatti hawaii tűzhányó vizsgálata segíthet a potenciális Földön kívüli élet megismerésében.

A Lō’ihi vulkán a hawaii Nagy-szigettől délkeletre fekszik a tenger mélyén. A kutatók úgy gondolják, hogy a tűzhányó környezete sokban emlékeztethet a Szaturnusz jeges holdjára, az Enceladusra – írja a Live Science.

Amy Smith, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa szerint ha van élet az égitesten, az a tűzhányónál előforduló mikroorganizmusokra hasonlíthat.

Ausztrália aprócska, színpompás madarai a tündérmadarak, nagyjából a mi ökörszemünkhöz hasonló méretűek. Az apró test nem teszi lehetővé, hogy sok energiát tároljanak, így takarékoskodniuk kell, ahol tudnak.

A Nyugat Sidney-i Egyetem biológusai a mindössze 8 grammos lazúr tündérmadarakra (Malurus cyaneus) egészen miniatűr rádiós jeladóval ellátott szenzort erősítettek, amely testhőmérsékletükről adott információkat.

Több mint húsz esztendeje történt, hogy a Hortobágyon megfigyeltek egy pusztai sast, akkoriban a madarász hírek még nem terjedtek ilyen gyorsan, mint ma, az internet világában.

A különleges madár híre hozzám is eljutott, mivel már akkoriban is nagyon szerettem a ritkaságokat, de valahogy úgy hozta a sors, hogy nem tudtam megnézni a madarat a nagy pusztába.  Pár hete Kanshengelben jártunk, Kazahsztánban.

Egy új kutatásban szakemberek vizsgálták a fogságban tartott kardszárnyú delfinek betegségeit és az őket érő stresszt.

2010-ben a SeaWorld egyik állata, Tilikum azzal került be a hírekbe, hogy megölte egyik gondozóját. Egy új vizsgálat szerint a kardszárnyú azért gyilkolhatott, mert 27 évet élt zárt környezetben – írja az IFLScience.

A Lori Marino, a Kimmela Állatvédelmi Központ igazgatója által vezetett csapat fogságban élő kardszárnyúakat bemutató tanulmányokat elemzett.