,,Ha... rosszat hallasz valakiről, óvakodva hidd el. A hírnek s pletykának gyakran semmi alapja nincs s a legtöbb esetben nagyítva s eltorzítva terjed tovább.
Az emberiség általában és az egyes emberek is nem ritkán olyan jók, minők lehetnének s lenniök kellene, de ritkán oly rosszak, minőknek őket a gonosz akaratú rágalom festi. És ha kénytelen vagy is elhinni a hallott tényt, mert valóságán lehetetlen kételkedned, ne ítélj azonnal, ne kárhoztass kíméletlenül. A hír, még ha való is, csak magát a tényt mondja el, s hallgat azon előzményekről, melyeknek talán kényszerítő hatalma a tényt előidézte s melyek a tettet magát gyakran más alakban tüntetik elő.
Deák Ferenc verse és magánlevelei:
Deák Ferenc nyolc magánlevelével és egy versével gazdagodott a Magyar Országos Levéltár gyűjteménye. A különleges dokumentumokat René Louis Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete adta át Szőcs Gézának a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
A levelekre, a versre és egy kis borítékban elhelyezett Deák-hajtincsre a francia nagykövetség pincéjében egy páncélszekrényben bukkantak. Mint René Lois Roudaut elmondta, a dokumentumokat a második világháború végén helyezte el Deák Ferenc egy távoli rokona megőrzésre a nagykövetségen.
Az anyagra egy nemrég végrehajtott rendrakás közben bukkantak rá, mint a nagykövet fogalmazott, jelentéktelen iratok között. A diplomata kitért arra is, hogy a leveleknek hányattatott sorsa volt, a nagykövetség Fő utcai épületét ugyanis a világháború végén lebombázták.
A nagykövet kiemelte, hogy a levelekből, amelyeket Deák Ferenc Nedeczky Idához, unokahúgához és keresztlányához írt, nem a politikust, hanem a magánembert ismerhetik meg az olvasók. Mint fogalmazott, Deák Ferenc levelei hétköznapi hangvételűek, és a mindennapi élet apró eseményeibe engednek bepillantást."
"Fellebbentik a fátylat Deák Ferenc jelleméről, mértékletességéről, józanságáról, erőszak-ellenességéről" - fogalmazott René Louis Roudaut, aki megemlékezett arról is, hogy a liberális, nyitott szellemiségű Deák Ferenc igazságügy-miniszter volt a Batthyány-kormányban, illetve ő volt az 1867-es kiegyezés szellemi atyja.
Cieger András történész az 1853 és 1862 között keletkezett dokumentumok történetét ismertetve arról beszélt, hogy a levelek későbbi sorsáról csak annyi tudható, hogy Nedeczky Ida menye, a francia származású Szabadhegyi Imréné az 1950-es években adta be a nagykövetségre. A történész szerint azért, mert a világégéstől, a kommunista hatalomátvételtől tartva csak saját hazája követségében bízott.
A történész megjegyezte, a történettudomány tudott a levelek létezéséről, kettő kivételével többé-kevésbé tartalmukat is ismerte. Kitért arra is, hogy meglepetés a dokumentumok között talált hajtincs, amely bizonyára az 1850-es évekből származik. "Nem rendelkeztünk eddig Deáktól származó testereklyével" - mutatott rá.
Cieger András elmondta: Deák Ferenc és a keresztlánya között közeli kapcsolat volt, egyes források szerint a politikus Nedeczky Ida karjai között halt meg 1876-ban.
A most előkerült emlékek a Magyar Országos Levéltárban a Deák Ferenccel és a Deákkal rokon családok iratainak gyűjteményében kapnak helyet.
(forrás: prae.hu)
Zsuzsikám,köszönöm szépen a megemlékezést.
A szigetet egy
szűk ösvény köti össze a parttal, melyen egy kétlyukú kőhíd ível át, s azután
egy 230 fokos lépcsősor kanyarog fel a remetelakig.
Utolsó hozzászólás