A sóvidéki ember naphosszat kereste a kabalája fején a szarvat, s csodaképpen mégsem találta meg, pedig így tudóskodott:

- Lehetetlen, hogy ekkora állatnak szarva ne legyen.

E vélt fogyatékosság miatt aztán aludni sem tudott, s hajnal felé már azt hitte, hogy az eszitől megszabadul, hacsak valakinek fel nem tárhatja a dolgot. Nyomban átal is ment a szomszédjához, mert az is eszes ember hírében állott, viselvén három esztendeig a küsbírói tisztet.

Némelyik addig bújja a könyvet, amíg aszott bőrén keresztülsüt a hold világa. A másik megint buta marad, mint hetivásárba járó félszemű pogácsás.

Hanem Bakk Lukács nem számítódik sem ide, sem oda, mert ő egyedül állott a kerek földön, mivel a tudományát kebeliben hozta magával a világra. Azért semmi álmélkodás abban, hogy szent Mihály-nap hajnalán kiállott a kopac hegyoldalba s a csillagokat emígy egyeztette az idővel:

- Ó, te édös Teremtőm, nem szólok a dógodba, de egy esztendőt sem vetek belé, s a világ feneke kiesik a csihánzsákból.

1

Erdélynek keleti szegletében, ősnevű hegyek között van egy falu, amelyik baját száz esztendők óta hányja-veti, s még most sem tudja, sírjon-é, vagy megőrzött kincsén mosolyodjék. Fakó tornya mindenszenteket most ünnepli, s benne két legényke nyitó örömök közt az élet szekerére felszállni most kíván. A templom mezején tövisbokorra repül egy éneklő madárka, s új élet támadását beszéli három halovány virággal.

A pap sárguló misekönyvében a szent szöveget már kikereste.

Valamelyik farsangon Csíkszentmihályon megbicskázták az ördögöt: meghalt azonmódúlag, s angyal lett belőle.

Így aztán egész Csík ördög nélkül maradt, ami mégis suta állapot egy ilyen híres országban.

Jámbor atyámfiai tudván, hogy sötét színű dolgokban mindig gondja van az Úrnak a Küküllő s az Olt vidékire, a pótlásban nagyon hittek, s nemhiába. Mert történt, hogy egy havas vihar után magához rendelte a Gondviselő szent Habakukot, s így szólt neki hidegen:

- Állítsd elém Durumót!

Szívünk s a muzsika kincses két bolond. Rezegnek, mint a sziromlevél s mégis vihargyőzők, mint a csillag.

E különös két titoknak áldozott Sata Balázs, a legény.

Ivott sűrűn, pedig nem vala korhely, inkább a dísztelen életnek akart színt varázslani.

(A szent is folyton imádkozik, pedig nem fetreng a bűnben.)

Véle ivott a cigány is, mert úgy rendelte. Sándorkának becézte, s ha vétett ellene, megcsókolta.

Egy üveg előtte, egy a cigány előtt.

1

Énlaka felett, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés.

A havasi faluk háta mögött az égnek egy zord gondolata beléhullott az erdők méhébe, s rá felzúgott a csend. S felébredtek a fák, a víz és minden ékessége a földnek.

A hegy alatti kicsi falut az álom kezéből kiszakasztotta a szél, s a Száraz Boda Izsákné háza fedele a nyugalommal együtt megimbolygott.

Kesergő szellemek jeget sírtak a fellegek hátán, s így hoza jégesőt a zivatar.

A pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) a középkorban nagy népszerűségnek örvendett, hiszen úgy tartották, hogy ez a gyógynövény legalább százféle betegséget képes gyógyítani. Latin fajnevét viszont onnan kapta, hogy a növény levelének alakja nagyon hasonlít egy pénzérmére. A gyógynövény a kankalinfélék családjába tartozik. Népiesen nevezik még fillérfűnek, pénzesfűnek, angyalrúgtafűnek és ínnyújtófűnek is.

A gyógynövény egész Európában elterjedt.

Az őszi vérfüvet (Sanguisorba officinalis) orvosi vérfűnek, vérfűnek és érfűnek is nevezik. Talán a vérfű elnevezés onnan ered, hogy a gyógynövényt elsősorban vérzések kezelésére, csillapítására használják. Ez a gyógynövény a rózsafélék családjába tartozik. A növény akár az egyméteres magasságot is elérheti. Nagyon kedveli a nedves területeket, mint például a láprétek vagy a mocsárrétek.

Nagyon lassan javul a tigrisek helyzete, mert még mindig sok válik az orvvadászok áldozatává – derül ki Kanitha Krisnaszami, a Traffic állatvédő szervezet délkelet-ázsiai vezetőjének tanulmányából, melyet a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló CITES egyezmény genfi konferenciáján hoztak nyilvánosságra.

Az elemzés az egész világon folyó tigriscsempészetről szóló adatokat vizsgálta meg: 2000 és 2018 között 32 országban 2359 egyedet vagy maradványait foglalták le.

Az internetes fórumokon az esetek nagy többségében egy-egy pók fotója alatt a második kérdés (ha nem az első), hogy “veszélyes e?”. Ilyenkor aztán elkezdenek özönleni önjelölt szakértők részéről a dezinformációk, városi legendák, “ismerősöm ismerősének ismerőse” történetek, amelyek valóságalapja a legtöbb esetben a nullával egyenlő. Ezekkel az a fő probléma, hogy a kérdező nem tudja kiszűrni a sok-sok válaszból, mi a valós, és mi a legenda.

Ebben az írásban némileg taglalom a legendákat, illetve a valós, tudományos tényeket írom le a hazai fajainkról.

Az emberek már évszázadok óta alkalmazzák az édesgyökeret gyógyászati célokra. Az édesgyökeret már Egyiptomban is használták, de természetesen Kínában is előszeretettel nyúltak ehhez a gyógynövényhez.

Az édesgyökeret legfőképpen gasztrointesztinális problémák orvoslására használják. Ezt a gyógynövényt be lehet vetni gyomorfekély, gyomorégés esetén.

A világban az éghajlatváltozással kapcsolatos összes „hivatalos” terv abból indul ki, hogy a felmelegedés megállítható, a civilizáció megőrizhető. A kutatási eredmények többsége szerint viszont nem, ám erre az opcióra mégsem készülnek forgatókönyvek.

Nagyon lassan javul a tigrisek helyzete, mert még mindig sok válik az orvvadászok áldozatává – derül ki Kanitha Krisnaszami, a Traffic állatvédő szervezet délkelet-ázsiai vezetőjének tanulmányából, melyet a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló CITES egyezmény genfi konferenciáján hoztak nyilvánosságra.

Az elemzés az egész világon folyó tigriscsempészetről szóló adatokat vizsgálta meg: 2000 és 2018 között 32 országban 2359 egyedet vagy maradványait foglalták le.

Nem kell gyereknek lenni ahhoz, hogy legyen egy saját kerti kuckónk. Máshol ezt esetleg tárolónak, netán férfibarlangnak is lehet nevezni, de egy a lényeg, ha kellően nagy a kert, ahol felépíthet egy saját építményt, és kellő szabadidővel rendelkezik, ugyan miért ne vágna bele?

Mi mindenre jó egy kerti kuckó?

Egyrészt elvesz annyit a kertből, hogy ne kelljen azon a helyen nyírni a füvet. Másrészt tárolhatóak benne a kerti szerszámok, de akár a hobbi felszerelések is, úgy mint a horgászkellékek, kerékpárok és alkatrészeik vagy az autószereléssel kapcsolatos szerszámok.

A tavaly júliusi adatokhoz képest idén ugyanekkorra 278%-kal nőtt az erdőirtás mértéke Amazóniában. A drámai növekedés Bolsonaro brazil elnök azon intézkedésének „köszönhető”, amelyben megnyitotta Amazóniát az ipari befektetők előtt.

Az erdőirtás mértékét a brazil űrhivatal űrfelvételek alapján állapította meg, az elnök pedig hazugságnak nevezte az űrfelvételekkel bizonyított tényeket, amelyek ellentmondtak az általa hirdetett propagandának.

A kankalinfélék családjába tartozó mezei tikszem (Anagallis arvensis) előfordulhat kertekben, tápanyagokban gazdag agyagtalajon és parlagokon is. A növénynek átellenes, ülő levelei vannak, a szára elfekvő, a virágai pedig kicsik, 3-5 mm nagyságúak. A színük többféle: piros, rózsaszínes vagy kékes. A növény jellegzetessége, hogy a szirmai színváltósak. A mezei tikszem színe attól függ, hogy éppen milyen talajon éldegél.

greenfo/MTI

Egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberiség az állatvilágra. A világnépesség növekedése és az élelem, ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt 50 éven belül "soha nem látott" mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai.

A Nature Insight című folyóirat aktuális számában közölt tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis a világ biológiailag legsokszínűbb régióiban él - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Szegény ember dolgát boldog isten bírja. Voltunk olyan módban is, hogy a koldus is mákos rétest evett nálunk, de járt ránk olyan világ is, hogy még a koldus is nagy úr volt hozzánk képest. Mert annak minden rendes háznál terítettek, de mink bizony csak az éhkoppot nyeltük. Hosszú volt az asztal, rövid a vacsora. De még ha azt kérdeztem is, hogy hát ebédre mit eszünk, az volt rá a felelet:

- Háromfélét: kenyeret, haját, bélét.

Én bizony jobban szerettem volna, ha csak kétfélét ettünk volna.

Kálmánka kisfiú volt még, akkora, mint az öklöm. Akkora bizony. De azért azt akarta, hogy mama éppen akkora darab húst adjon neki, amekkorát apa vett ki a tálból.

Hiába mondta mama, apa:

- Kálmánka, te még kisfiú vagy, beteg leszel.

 Ekkor egy fecskemadár szállott az ablakra, s ott elkezdett csicseregni. Mind így tett, ni: csi-csicsiri-csicsiriri. Kérdi Kálmánka az édesapjától:

 – Édesapa, mit csicsiril az a fecske?

A bolti kenyér íze mindennap ugyanaz, nem érezzük a különbséget, így nehéz is hálát adnunk az új búzából sütött kenyérért. Új búzából sütni először augusztusban lehet, ezért Új kenyér havának is nevezik a hónapot, amely utolsó vasárnapja a reformátusoknál úrvacsorás ünnep: Új kenyér vagy Új zsenge napja.

Az ókorban, a középkorban

Ezelőtt hét ezer évvel kezdték az összegyűjtött vadbúza magvait elvetni.

A Rhodiola rosae vagy más néven rózsagyökér egy adaptogén gyógynövény, amely segítséget nyújt a zsírégetésben, energiát ad és még az agyműködésre is kedvező hatást gyakorol. Az adaptogének olyan gyógynövények, amelyek segítenek a szervezetnek a fizikai, a kémiai és a környezeti stresszhez való alkalmazkodáshoz. Az adaptogének családjában a rózsagyökér a leghatékonyabb, mivel olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek képesek segíteni a stresszhormon, a kortizol egyensúlyának a megteremtésében.

Szenvedély és elkötelezettség. Interjú Csonka Péterrel, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) tájegységvezetőjével, a Madarak a víz tükrében fotópályázat zsűritagjával.

Csonka Péter, bár nem nagyon létezik üresjárat a naptárában, kiegyensúlyozott, jókedélyű, sosem látszik rajta, hogy fáradt lenne. Ez talán annak köszönhető, hogy mindig azzal foglalkozik, ami érdekli, amit szeret. Ez pedig nem kevés ügy, igaz szinte mindet össze lehet foglalni egy témakörrel: a természeti értékek megőrzése az, ami Csonka Péter munkáját és a munkájához kötődő vállalásait egyaránt jellemzi.

A petrezselyem az egyik legkedveltebb zöldség a magyar emberek körében. Már évszázadok óta használjuk különféle ételek elkészítésére. Gyógyító erejére azonban csak néhány éve derült fény. A petrezselyem egyik gyógyító tulajdonsága közé tartozik, hogy erősíti az immunrendszert, segíti a méreganyagok szervezetből történő kiürülését és még a rák elleni védelemben is a segítségünkre lehet.

A kutatók összegyűjtötték és elemezték a világ 126 édesvízi megafaunafajáról rendelkezésre álló adatokat és 44 faj történelmi és jelenlegi földrajzi megoszlásáról szóló adatokat Európában és az Egyesült Államokban. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy leginkább a nagytestű halfajok populációja csökkent.

Az édesvízi megafaunába tartoznak a 30 kilogrammos vagy annál nagyobb súlyú állatok, például a folyami delfinek, a hódok, a krokodilok, az órásteknősök és a tokfélék.

Az óriás zizegőfa latin neve Parinari excelsa. Nevezik még sziszegőfának is. Nem kell arra gondolnunk, hogy a fa mellett elsétálva a növény utánunk sziszeg, azonban a neve hallatán akár még ez is elképzelhető volna. A sziszegő, zizegő elnevezés onnan ered, hogy amikor vágják a fát, akkor ad ki ilyen hangokat. Talán akik hisznek abban, hogy minden virág, fa, cserje és egyéb növény igenis él, ugyanúgy mint mi, emberek, azt gondolhatják, hogy a fa a magából kiadott különös hangokkal tiltakozik az elpusztítása ellen.

Betiltaná a műanyag zacskókat az üzletekben a német kormány. Svenja Schulze német környezetvédelmi miniszter a Bild am Sonntag napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy minisztériuma törvényi tiltáson dolgozik.

Németországban az élelmiszerkereskedelem még az 1980-as években vállalta, hogy a pénztáraknál nem ad ingyen zacskót. Az EU műanyag zacskókra vonatkozó célkitűzései – tagállamokban a zacskófogyasztást 2019-ig 90 db/fő/évre, 2025-ig 40 db/fő/évre szorítása –  nyomán 2016-ban a német kiskereskedelem számos szektora megállapodott a német kormánnyal, hogy 2018-ig a zacskók több mint 80%-át fizetőssé teszik.

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nemcsak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.

A havasi lótusz egy ritka és veszélyeztetett faját fedezték fel kínai tudósok a szecsuáni Volung természetvédelmi területen.

A havasi lótuszra (Saussurea balangshanensi) 4400-4700 méter magasan bukkantak rá a Kunming Botanikai Intézet kutatói a természetvédelmi területen. A növény számos különbséget mutat a havasi lótusz eddig megismert fajaitól. Egyebek mellett csípős illata is megkülönbözteti a többitől – mondta el az intézet tudósa, Csang Jacsou.

Az eseményen beszédet mondott Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója, dr.

Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy van egy fűszer, amely annyira tele van gyógyító hatóanyagokkal, hogy a daganatnak, baktériumoknak, vírusoknak, fekélyeknek, cukorbetegségnek, krónikus gyulladásoknak és sok egyéb egészségügyi panasznak nincs esélye a túlélésre? A fekete kömény, amelyről itt szó van, nem összekeverendő a szezámmal, amelyre valóban hasonlít. A fekete köménynek az a híre, hogy csodaszer szinte minden egészségügyi probléma ellen – kivéve a halált.

Ma már mindenféle paradicsomot lehet kapni a piacon vagy ültetni a kertben. A zöldparadicsomot egyre jobban kezdik megkedvelni az emberek. Nem csoda, hiszen rengeteg C-vitamint tartalmaz, amely az immunrendszer erősítésében vesz részt. Emellett erősíti a fogakat, az ínyt, de a bőrünket és a csontjainkat is.

A zöldparadicsom egy kiváló rostforrás, amely nagyon jót tesz a bél- és az emésztőrendszer működésének.

Hunyadi János (1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) Szokták úgy is nevezni, hogy "a nagy törökverő". Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Mátyás király apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.

Hunyadi János a feltételezhetően kun származású Vajk, havaselvi kenéz és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia volt. Egy másik elképzelés szerint Zsigmond magyar király volt az apja, és Morsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal.

Sok gyógynövény télen hoz számunkra enyhülést. Gondoljunk csak a gyömbérre, amellyel csillapíthatjuk a megfázás a tüneteit. A kakukkfűre, amely mérsékeli a köhögést, vagy a fenyőszirupra, amely az influenza kellemetlen tüneteit képes csökkenteni. De mi a helyzet a nyárral? Létezik valamilyen megoldás, amivel csillapíthatjuk a bennünket ért nagy meleget? Vannak olyan gyógynövények, amelyek képesek a testünket lehűteni?

Országszerte pusztulnak a kőris erdők, egy gombás fertőzés miatt pár éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, amelyek kidőlve komoly károkat okoznak a környezetükben. Lébény határában a hóvirág tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, egy séta szeles időben életveszélyes is lehet a beteg fák miatt.

Nyikorgó, hajlongó kőrisek és többszáz kidőlt fa mutatja a lébényi erdő pusztulását, az ösvényen már enyhén szeles időben is életveszélyes sétálni.

Ferdinánd Magellán egy korabeli rézkarcon (Fotó: Stefano Bianchetti/CORBIS/Corbis/Getty Image)

Magellán 1480 körül született Porto vagy Sabroza városában, nemesi családban.

A fészekvirágzatúak családjába tartozó kárdival (Cynara cardunculus) Etiópiában és a Földközi-tenger partvidékén találkozhatunk. Első ránézésre két ismert növény, az articsóka és a bojtorján jut róla az eszünkbe, de azért nem teljesen hasonlít erre a két gyógynövényre. Egyrészt a nagyfokú hasonlóság miatt is nevezik spanyol vagy bogáncsos articsókának, másrészt őshazájában a zöldségként termelt és fogyasztott articsóka vad alakjának is tartják.

Az eddigi legmelegebb hónapot mérték júliusban Alaszkában az időjárási feljegyzések kezdete óta. A 14,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet három fokkal volt magasabb az ilyenkor megszokottnál – közölte az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet (NOAA).

Az adatok megerősítik a kutatók korábbi méréseit arról, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt a leggyorsabban az Északi-sarkvidék és térsége melegszik, kétszer gyorsabban a globális átlagnál.

A Magyar Urán Resources Kft. már 2016 óta próbálkozik az uránbánya újranyitásához szükséges engedély megszerzésével. A cég a Mecsek szívében, Natura 2000-es területen tervezné az uránbányászat megkezdését, ezzel károsítva a Mecsek különleges madárvédelmi területét, egyedülálló növénytársulásait, állatvilágát és geológiai formáit.

A lutein védi a szem egészségét. Ez a karotinoid segít megvédeni a szemet és csökkenti a szürkehályog és a korral összefüggő makuladegeneráció kockázatát, amely az életkorral összefüggő látásvesztés két fő oka.

A lutein fokozza a szem egészségét, mivel strukturálisan támogatja a szem makulapigmentjét. Szintén csökkenti a szem szöveteinek gyulladását és védelmet biztosít az oxidatív stresszel szemben.

1982-ben ezen a napon ült össze először az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportja.

Az ENSZ Közgyűlése 1993. december 21-én New Yorkban határozatban hirdette meg a világ őslakos népeinek nemzetközi évtizedét, amely 1994. december 10-én kezdődött. A határozat kimondta, hogy évente megtartják A világ őslakos népeinek nemzetközi napját is, amelyet első ízben 1995-ben ünnepeltek.

Az idén zárul az a program, amelyet 2004-ben az ENSZ Közgyűlése a 2005 és 2014 közötti időszakra hirdetett meg.

Ismeretlen óriáspapagáj fosszíliáit találták meg Új-Zélandon, a Heracles inexpectatus nevet kapott faj egyede nagyjából egyméteres lehetett, ezzel messze túlszárnyalja a ma elő papagájokat.

A Heracles inexpectatus nevének első tagja a görög mitológiai alakra, Héraklészre, második tagja pedig a felfedezés váratlanságára utal.
A maradványokat ausztrál és új-zélandi paleontológusok fedezték fel az Új-Zéland déli részén lévő Saintz Bathans közelében zajló ásatáson, ahol 16–19 millió éves fosszíliákat találtak.

Új-Zélandra érkezése óta az ember olyan mértékben megtizedelte a madárvilágot, hogy annak regenerálódásához mintegy 50 millió évre lenne szükség, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

„Az egykorihoz hasonlóan sokszínű madárvilág újbóli evolúciós regenerálódásához, kifejlődéséhez több idő kellene, mint amennyi ideje létezik az emberiség” –olvasható a Current Biology című szaklapban közzétett tanulmányban. Az ember nagyjából 700 évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, az első lakók és a magukkal hozott állatok utódai pedig pusztító kihalási hullámot idéztek elő a helyi madárvilágban, több mint 70 madárfaj tűnt el összesen.

A brazil nemzeti űrkutatási intézet (INPE) előzetes adatai szerint idén megháromszorozódott a kiirtott erdőterületet nagysága az Amazonas vidékén. Műholdas megfigyelő rendszerük 2255 négyzetkilométernyi erdőség kiirtását regisztrálta júliusban szemben a tavaly júliusban észlelt 597 négyzetkilométerrel.

Az idén júliusban kiirtott erdőterület majdnem akkora, mint Luxemburg területe és a legmagasabb havi erdőirtás, amelyet az INPE megfigyelő rendszere az elmúlt években regisztrált.

A halovány aszatot (Cirsium oleraceum) elsősorban az európai emberek ismerik, de Szibériában is előforduló növényről van szó, amely a fészekvirágzatúak családjába tartozik. Júniustól szeptemberig virágzik és akár másfél méteres magasra is megnőhet. A gyógynövény nagyon kedveli a nedves talajú réteket és lápréteket, de a ligeterdőkben is előfordul. A növény levelei vékonyak, hosszúkásak, fészekvirágzata pedig világossárga, csöves virágokból áll.

A savanyú talajok kedvelője a festő rekettye (Genista tinctoria), amely növény a pillangósvirágúak családjának egyik jeles képviselője. Ez az elálló, sárga virágzatú, keskeny levelű cserje egész nyáron virágzik, pillangós virágai fürtökben nyílnak. A növényt megtalálhatjuk a lápréteken, az erdőkben, az erdőszéleken és a mezőkön.

A gyógynövény Kis-Ázsiában és Európában honos.

A virágok gyógyító tulajdonságait és hatásait már több száz éve felfedezték és a mai napig használják az emberek és a gyógyítók. A virágokkal történő gyógyítás több kultúrában is ismeretes szerte a világon. A virágok egyik legnagyobb előnye az, hogy rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, mint egyes gyógyszerek, viszont megfelelően alkalmazva és a megfelelő betegségre használva ezeknek a növényeknek nincsenek ijesztő mellékhatásaik.

Az agárkosbor (Orchis morio) egy áprilistól júniusig virágzó védett gyógynövény. Nemcsak Európában, hanem Ázsiában és Afrikában is előforduló gyógynövényről van szó, amely kedveli a száraz és sovány talajú réteket, mezőket és a gyepes területeket, de a homokos, mészkőben gazdag talajon és kaszálókon is találkozhatunk vele.

A növény magassága akár a húsz centimétert is elérheti.

Argentínában egyenesen a kihalás szélére került a jaguár, mivel élőhelyein szójaföldeket és szarvasmarha-telepeket alakítottak ki. A helyi nemzeti parkokért felelős hatóság szerint mára kevesebb mint 250 egyed maradt az országban, és mindössze 20 állat él a Gran Chaco vidék argentínai részén.

Az orosz tudósok szerint a fenyők és lombos fák 60-70 év alatt válnak felnőtt növényekké, ám Szibéria északi részén, Jakutföldön és az Evenki Autonóm Körzetben ehhez legkevesebb 100 év szükséges.

A bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale) a rózsafélék családjába tartozik. Legfőképpen a nedves és vizes területeket preferálja, vagyis a láperdőket, a patakpartokat, a nedves réteket, de a humuszban gazdag vályog- és agyagtalajokat is nagyon szereti. Nemcsak Európában, hanem Ázsiában és Amerikában is fellelhető gyógynövényről van szó. Ezt a növényt patakparti gyömbérgyökérnek is nevezik.

 Özönvíz utántól mindmáig és még nagyon sokáig a béke jeles értelemképe az olajágat hozó galamb. Most egy kis történetet akarok elbeszélni minden kitalálás és hozzáadás nélkül. Saját két szememmel láttam, hosszú életemhez képest nem is olyan régen, és a minap talán századszor jutott eszembe.

Dél volt, éppen ebédidő, senki se járt az udvaron. Szélcsend és csend, levegőt rezegtető napsütés. Ott pihentem a magtár árnyékos oldalához vetett háttal, nagyon nyugodtan, nagyon ébren.

Lengyel József (Marcali, 1896. augusztus 4. – Budapest, 1975. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő. Kezdetben Budapesten és Pozsonyban járt egyetemre, első versei Kassák Lajos lapjaiban jelentek meg.1918-ban a KMP tagja lett, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően Ausztriába menekült, ahol megjelent első önálló könyve (Ó Hit Jeruzsálem... Gábriel Lajos változásai), s belépett Ausztria Kommunista Pártjába, amelynek 1921-ig volt tagja.

A mediterrán térségből származó majoránna nagy mennyiségben tartalmaz egészségmegőrző bioaktív anyagokat. A görög mitológia szerint Afrodité, a szerelem istennője nagy rajongója volt ennek a gyógynövénynek és előfordult, hogy szerelmi bájitalokat is készített belőle. Ha ilyet nem is tudunk belőle létrehozni, azért bátran kipróbálhatjuk a gyógynövény egészségügyi előnyeit.

A mályvafélék családjába tartozó erdei mályvával (Malva sylvestris) elsősorban parlagokon, meleg és száraz területeken, például napos útszéleken vagy erdőszéleken találkozhatunk. Az erdei mályva első pillantásra belophatja magát a szívünkbe, mert nagyon szép külleme van. A növény szirmai halványlilák és a sziromlevelek sötét erezetűek. A levelei fogazottak, fűrészesek, míg az apró porzószálak csőszerűen nőttek össze.

Az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum) egy nagyon hasznos és kellemes ízű gyógynövény, amely nemcsak Európában, hanem Ázsiában is igen nagy közkedveltségnek örvend. A középkorban áldott növényként emlegették, mivel nagyon sokféle betegséget orvosoltak a segítségével, és úgy vélték, hogy mindenféle veszélyt és gonosz teremtményt képes távol tartani. Valóban nagyon jellegzetes, aromás illata van, de nincs rokonságban a sokak által ismert gyömbérrel.