Az Országos Könyvtári Napok, mint a könyvtáros szakma legjelentősebb eseménye 2019-ben is több ezer könyvtár összefogásával valósul meg, a lakosság bevonásával.

2006-tól összehangolt, egységes koncepció alapján kerül sor az Országos Könyvtári Napok eseményeire. Az évente változó, de egymásra épülő tematika, a különböző korosztályok igényeire és érdeklődésére tekintettel egyre több látogatót vonz ez az októberi programsorozat.

A Veszprém megyei Nyirád határában található láprétet szeptemberben kékre festik a virágzó kornistárnicsok (Gentiana pneumonanthe) hatalmas tömege.

Régen tüdőtárnicsként volt ismeretes, mert egykor az egész növényt a tüdőbaj (pneumónia) gyógyítására használták. 1578-ban Melius Péter az ördög méze elnevezést használta, majd 1867-től Diószegi Sámuel a tárnics elnevezést, feltehetően a szerb-horvát trnciből kölcsönözve.

Ez a szabás már nem divat, az új táskához nem megy a régi kabát, a mobilban pedig kevés a memória. A biciklihez hűvös van, a buszon túl sokan vannak. Ezt a steaket még legyűröm. Ismerősek?

Ha semmin nem vagyunk képesek változtatni, a jövőnket tesszük kockára.
Az ENSZ Klímacsúcshoz kapcsolódóan szeptember utolsó hete volt az úgynevezett klímahét, melynek keretében hazánkban is több környezet- és természetvédelmi civil szervezet fogott össze annak érdekében, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet: a jövőnk forog kockán, ha globális, nemzeti és egyéni szinten nem teszünk az egyre gyorsuló ütemű éghajlatváltozás ellen.

A csókák a varjúfélékkel együtt a legintelligensebb madarak közé tartoznak, felismerik az egyes embereket, nemrégiben pedig egy új tanulási szokásukra derült fény.

Az ember közelében élő állatok számára kihívás megismerni az ember természetét, felismerni az általa nyújtotta lehetőségeket, és persze a veszélyeket is. Míg a túlzottan félénk állat eleshet a plusz élelem vagy menedék lehetőségétől, a túl merész áldozattá válhat.

Egy új kutatás szerint hatalmas mennyiségű üvegházgázt rejt a tengerfenék Okinava közelében.

A szakértők szerint a gáztömeg a Fülöp-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál fekszik – írja a Live Science. A csapat szeizmikus hullámok segítségével mérte fel az anyagot, és arra jutottak, hogy egy 4 kilométer széles területen több mint 50-100 millió tonna szén-dioxid, metán vagy a kettő rejtőzik. Bármelyik anyagról is van szó, mindkettő jelentős üvegházgáz.

A szakértőknek sikerült megfigyelniük a három egymás felé száguldó objektumot.

A SDSS J084905.51+111447.2 jelű rendszerben fekvő három szupermasszív fekete lyuk három összeolvadóban lévő galaxishoz tartozik – írja a Space.com. A rendszer mintegy egymilliárd fényévre található.

Ahogy Ryan Pfeifle, a George Mason Egyetem munkatársa elmondta, eredetileg páros objektumokat kerestek, de végül erre a kivételes rendszerre bukkantak.

Ormándy Miklós
Életrajzi adatok
Született	1846. szeptember 28. Ipolytölgyes
Elhunyt	1911. november 30.(65 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint	botanikus tanító szerzetes
A Wikimédia Commons tartalmaz Ormándy Miklós témájú médiaállományokat.

Ormándy Miklós (Hont vármegye, Tölgyes, 1846. szeptember 28. – Budapest, 1911. november 30.) - természetrajzi író, piarista tanár.

David Attenboroughról nevezték el Nagy-Britannia új sarkkutatóhajóját, amelyet 2019. szeptember 26-án avatott fel a brit természettudós és több ezer ember jelenlétében Vilmos cambridge-i herceg és felesége a birkenheadi Cammell Laird hajóépítő üzemben.

A tiszai PET Kupa résztvevői 7 év alatt közel 70 tonna szennyező anyagtól mentesítették a folyót. Ahhoz azonban, hogy a helyreállított területeket ne szennyezze be újabb műanyag áradat, a Tisza-menti országok együttműködése szükséges.

Az első feladatok közé tartozik a hulladékhelyzet pontos feltérképezése a folyó teljes hosszában, és a folyó menti közösségek szemléletének formálása. Erre kapott most egyedülálló lehetőséget a Természetfilm.hu Egyesület környezetvédelmi kezdeményezése, a tiszai PET Kupa.

Idén is megrendezték a vicces természetfotók versenyét, a Comedy Wildlife Photography Awards-ot.

A pályázat zsűrije 2019. november 13-án fogja kiválasztani a nyertes képeket, a végső győztes egy egyhetes szafarin vehet részt a kenyai Masai Mara Nemzeti Rezervátumban. A választásba azonban a közönség is becsatlakozhat. A szavazók erre a linkre kattintva dönthetik el, hogy a 40 döntős fotó közül melyiket találják a legjobbnak.

„A világ különleges és bonyolult, akárcsak a pók hálója. Ha megérinted egy fonalát, remegése végigfut az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintjük a hálót, hanem bele is szakítunk.”

Gerald Durell híressé vált mondatával kezdte beszédét 2019. április 22-én Dr. Lee Durrell, amerikai természettudós, a Durrell Wildlife Conservation Trust tiszteletbeli igazgatója, aki a Jane Goodall Intézet meghívására érkezett 4 napra Magyarországra.

Néhány éve vált világszerte egyre növekvő problémává az úton-útfélen, erdőben, patakokban és a partjukon, hegyoldalakon, műemlékeken feltűnő kőrakások. Mi is a gond ezzel a divatjelenséggel?

A hangulatos kis kőhalmocskák ma sokak számára a buddhizmus nyugalmát testesítik meg, ám világszerte szokás valamilyen, kultikus vagy gyakorlatias céllal kőhalmokat emelni. A gyakorlati jelentőségük útjelzőként való használatukban rejlik, számos hegyvidéken vagy kietlen tájon ma is ezek az egyetlen tájékozódást adó tárgyak, amelyek akár évszázadok óta útba igazítják a vándort.

Egy kölykeit védő nőstény támadt rá az Orosz Haditengerészet egyik felfújható csónakjára.

2019. szeptember közepén az orosz Altaj vontatóhajó egy felfújható csónakot eresztett vízre a Ferenc József-földhöz tartozó Wilczek-földnél. A járműben katonák, illetve az Orosz Földrajzi Társaság kutatói utaztak, céljuk a Geller-fok volt. A csapatra azonban egy nőstény rozmár támadt, amely feltételezhetően kölykeit féltette – számol be az Ars Technica.

Greta Thunberg svéd klímaaktivista lett idén az alternatív Nobel-díjként is emlegetett kitüntetés egyik díjazottja.

A 16 éves Thunberg azért nyerte el a kitüntetést, mert a tudományos tényekre reagálva aktivizmusával tettekre inspirálja a lakosságot és felelősöket, a svéd fiatal személyisége azt jelképezi, hogy mindenkinek megvan a hatalma arra, hogy változást érjen el.
A zsűri idén 142 jelölt közül válogatott 59 különböző országból, végül a négy díjazott egyike lett az iskolai klímasztrájkok mozgalmát elindító Greta Thunberg, akit a Nobel-békedíjra is jelöltek.

A helyi erdőtüzek és a szmog miatt bizonyos területeken vörössé vált az ég.

Teljesen elvörösödött az ég Dzsambi tartományban – számol be a CNN. Hétfőn és kedden a szmog és a régióban pusztító erdőtüzek miatt színeződött el a levegő, a folyamat az emberi egészséget is fenyegeti.

A jelenség hátterében a Mie-szórás áll, ami akkor fordul elő, amikor a szórás olyan részecskék segítségével történik, melyeknek átmérője közel azonos a látható fény hullámhosszával.

Egy kölykeit védő nőstény támadt rá az Orosz Haditengerészet egyik felfújható csónakjára.

2019. szeptember közepén az orosz Altaj vontatóhajó egy felfújható csónakot eresztett vízre a Ferenc József-földhöz tartozó Wilczek-földnél. A járműben katonák, illetve az Orosz Földrajzi Társaság kutatói utaztak, céljuk a Geller-fok volt. A csapatra azonban egy nőstény rozmár támadt, amely feltételezhetően kölykeit féltette – számol be az Ars Technica.

2019. szeptember 21. és 23-a között tartották New Yorkban az ENSZ új klímaügyi csúcstalálkozóját. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

A dél-afrikai gyémántba zárt apró ásvány a földköpeny különleges körülményeiről is árulkodik.

A gyémántok olyan helyszíneken kerülnek bányászható közelségbe, ahol az ősi földkéreg az uralkodó, ilyen a dél-afrikai Kaapvaal-ősmasszívum területe is, ahol a világ legismertebb gyémántbányái találhatóak. A gyémántok 150-250 km mélységben, a földköpenyben alakultak ki, mintegy 1-3,5 milliárd éve, s ezt követően a mélyből induló vulkanikus folyamatok révén kerültek a földkéregbe.

Vasárnapi Ujság 1895. 862. l.
Született	1824. szeptember 24. Romhány
Elhunyt	1895. december 9.(71 évesen) Kunágota
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pomológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Bereczki Máté témájú médiaállományokat.

Bereczki Máté (Romhány, 1824. szeptember 24. – Kunágota, 1895. december 9.) pomológus.

1824. szeptember 24-én született Romhányban.

Temetési menettel búcsúztak 2019. szeptember 22-én Svájcban a klímaváltozás miatt eltűnő Pizol-gleccsertől.

A Svájc északkeleti részén elterülő Pizol-hegy gleccsere az elmúlt években annyit zsugorodott, hogy idén lehetett utoljára megmérni kiterjedését. „Oly nagy mértékben zsugorodott, hogy tudományos szempontból már nem tekinthető gleccsernek” – mondta Alessandra Degiacomi, a Svájci Társaság a Klímavédelemért nevű szervezet képviselője az AFP francia hírügynökségnek.

Oroszország az 1970-es évek óta nem küldött űreszközt a Holdra.

1966-ban a Szovjetunió volt az első ország, amely űreszközt juttatott az égitestre, 1976 óta azonban a Szovjetunió (majd a későbbi Oroszország) nem tért vissza. A közelmúltban azonban kiderült, hogy a Roszkozmosz Kínával közösen az elkövetkező évtizedben ismét a Hold felé fog fordulni – számol be a Space.com.

Kína az elmúlt években élen járt a Hold-missziókban, a küldetések pedig még messze nem értek véget.

Még a nagy hőmérséklet-ingadozásokhoz szokott korallok is csak korlátozottan tudnak ellenállni a víz szokatlanul magas hőmérsékletének.

Verena Schöpf, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója és munkatársai a Natura tudományos szaklapban mutatták be a területen végzett kutatásaikat.
A víz növekvő hőmérséklete megzavarja a korallok és a velük életközösségben élő algák szoros kapcsolatát.

A növény- és állatfajokban bővelkedő Costa Rica ökológiai hídként kapcsolja össze a két Amerika élővilágát. A felvételek Costa Ricában készültek, az Alajuela tartománybeli őserdőben.

A mozaik egy tűzvészből származó hamuréteg alatt került elő.

Az 5. századi mozaikon Jézus egyik ismert csodáját ábrázolhatták – számol be a Live Science. A mozaik egy 5-6. században épült templomhoz tartozott, amely Hipposz városában állt. A Kineret-tóra néző település a római és a bizánci kor alatt virágzott.

A szakértők úgy vélik, hogy a helyi templom a Szászánida Birodalom hódítása során égett le a 7.

Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható a 2019-es World Press Photo kiállításon, amelyet szeptember 19-től lehet megtekintetni Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A világ szinte összes fontos, 2018-as eseményéről manipuláció nélkül tudósít a World Press Photo kiállítás. A nemzetközi pályázat idei díjazott felvételei nagyon erősek a történetmesélésben, nagy szerepet kapnak a nők és kiemelten foglalkoznak a migrációval is – mondta a tárlatot bemutató sajtótájékoztatón Révész Tamás fotóművész és fotóriporter, a kiállítás főszervezője.

A 20. század közepén felfedezett tekercsek nemcsak kulturális, hanem technikai tudást rejtő kincset is jelentenek.

A sivatagi körülmények közt jó, de egymástól eltérő állapotban megőrzött közel 900 tekercs közt a több mint 8 méter hosszú Templomtekercs maradt fenn a legkiválóbb minőségben. Ez a legjobban olvasható, ám érdekes módon ennek az alapanyaga a legvékonyabb, és ez a legvilágosabb színű pergamen.

A mai világban segítségre van szüksége a természetnek.  Az ember olyan nagymértékben alakította át a környezetét, hogy segítség nélkül még nagyobb baj lehet.

Néhány ország már rájött, hogy nem a nyírt gyep vagy a térkő a legfontosabb elem a városi, falusi parkokban, Hollandiában például már a virágokkal teli park ötlete is valóra vált. A folyamatos motoros fűkaszálással, amelynek jelenleg hazánkban nagy divatja van, sok élőlényt pusztítanak el, arról nem is beszélve, hogy vidéki kis falvakban ahol a csend nagy érték, zaj is lesz.

Maratoni asztrofotós projekt az égbolt egyik legszebb planetáris ködének megörökítéséről.

A nagy tömegűeknek igen látványos, hirtelen kozmikus végjáték adatik: ezek a híres-neves szupernóva robbanások.

Az észak-amerikai kontinensről mintegy hárommilliárd madár tűnt el 1970 óta, a teljes állomány mintegy 30 százaléka.

A Jupiter egyik holdján, az Ión bármikor kitörhet az égitest legnagyobb tűzhányója.

A 200 kilométer széles Loki Patera lávató a Naprendszer egyik legaktívabb vulkanikus képződménye, amely az elmúlt évtizedekben többnyire szabályos aktivitást mutatott. A szakértők most úgy gondolják, a formáció rövidesen ismét ki fog törni – írja a Space.com.

Julie Rathbun, a Tucsoni Bolygótudományi Intézet munkatársa szerint az esemény 2019 szeptember végén jöhet el.

A MOSAiC nevű expedíció 19 nemzet számos kutatóintézetének összefogásával a sarkvidék változásait méri fel egy éves út során.

1893-96 között Nansen a Fram fedélzetén, három éven át, a Jeges-tenger jegébe fagyva sodródott, az akkori útnak két célja volt: megismerni a sarkvidék viszonyait, és esetleg eljutni az Északi-sarkra. Az utóbbi nem sikerült, azonban a három éves út során rengeteg tudományos értékű tapasztalatra és mérési eredményre tett szert az akkori expedíció.

Világviszonylatban elsőként Tahitótfalunál valósult meg a sötétedés után rajzó dunavirág kérészfaj védelmét szolgáló műszaki fejlesztés, mellyel nagymértékben csökkenthető az ottani Duna-híd lámpái által okozott ökológiai fénycsapda káros hatása.

Az elmúlt években a széles körben ismert tiszavirágzás mellett a dunavirág kérészfaj július-augusztusi tömegrajzása is a figyelem központjába került, hiszen e faj egyedei ilyenkor akár milliós tömegben is megjelenhetnek a Duna és mellékfolyói mentén.

Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható a 2019-es World Press Photo kiállításon, amelyet szeptember 19-től lehet megtekintetni Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A világ szinte összes fontos, 2018-as eseményéről manipuláció nélkül tudósít a World Press Photo kiállítás. A nemzetközi pályázat idei díjazott felvételei nagyon erősek a történetmesélésben, nagy szerepet kapnak a nők és kiemelten foglalkoznak a migrációval is – mondta a tárlatot bemutató sajtótájékoztatón Révész Tamás fotóművész és fotóriporter, a kiállítás főszervezője.

Átlépünk a csillagászati őszbe, esténként még láthatjuk a Jupitert és a Szaturnuszt, vethetünk néhány búcsúpillantást nyári Tejútra, újra felettünk jár a Nemzetközti Űrállomás, és a telihold után vékony sarló következik.

Szeptember 23-án lesz az őszi nap-éj egyenlőség, az őszbe délelőtt 9:50-kor lépünk át.

A WHO-nál úgy gondolják, hogy a világ nem áll készen egy ilyen pandémiára.

Augusztus végén, szeptember elején vízpartok mentén találkozhatunk olyan erdőkkel, amelyeket sűrűn, szinte dzsungel-szerűen belep egy növény, ez a süntök.

Agresszív, invazív faj, bár nagyon mutatós. Szinte nem is e világi táj tárul a szemünk elé, ha a süntökkel sűrűn átszőtt vidéket fentről szemléljük. Egy ilyen élményben volt részem nemrégiben Kiskőrös közelében. Sajnos elnyomja az őshonos növényeket, de sűrű szövedéke biztos menedéket kínál a vadaknak.

Magyar fotós nyerte az Insight Investment Az Év asztrofotósának járó díjat.

A Greenwichi Királyi Obszervatórium Francsics Lászlót választotta az Insight Investment 2019-es asztrofotó-verseny nyertesének. A fotós képén a 2019. január 21-i teljes holdfogyatkozás 35 fázisa látható. Francsics László győztes felvételét a Nemzeti Tengerészeti Múzeumban fogják kiállítani, emellett 10 ezer fontos fődíjra is számíthat.

Vírusfertőzésben pusztult el a hírhedt thaiföldi Tigris Templomból kimentett nagymacskák több mint fele a helyi média szerint.

A hatóságok az állatvédők nyomására 2016-ban kobozták el a majdnem 150 tigrist a Bangkoktól nyugatra fekvő Kancsanaburi tartomány egy távoli zugában található, Tigris Templom nevű buddhista szentélyből.
A nagymacskák több mint fele azért esett a vírusok áldozatául, mert immunrendszerük a beltenyészet miatt gyenge volt – írták a helyi lapok.

Kanyargós műút vezet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetet észak felől határoló Magyaregregy községhez. Az út mentén sorakozó lapulevelek egyhangúságát időnként zöldellő rétek szakítják meg.

Itt, az Egregyi-völgyben kanyargó patak két partján terült el egykor a híres-neves Mézes falu. Méhészek vitték hírét a kis településnek, akik a virágokban gazdag környező réteken legeltették méheiket.

Átlépünk a csillagászati őszbe, esténként még láthatjuk a Jupitert és a Szaturnuszt, vethetünk néhány búcsúpillantást nyári Tejútra, újra felettünk jár a Nemzetközti Űrállomás, és a telihold után vékony sarló következik.

Szeptember 23-án lesz az őszi nap-éj egyenlőség, az őszbe délelőtt 9:50-kor lépünk át.

A nagy nyári szárazság után megérkeznek az augusztusi esők, majd ezt követően, úgy egy héttel kezd el virágozni egy szépséges növény a vetővirág (Sternbergia colchiciflora).

Korábban a gazdálkodó embereknek a vetés kezdetét jelentette e növény virágzása, innen ered az elnevezése is. Minden esztendőben elzarándokolok egy-egy vetővirágos élőhelyre, pár napja is ezt tettem, és a Balaton-felvidéki Pécsely határában található fás legelőre kirándultam vetővirágnézőbe.

A Bird Photographer of the Year (BPOTY) nemzetközi fotópályázaton 2019-bean Koncz-Bisztricz Tamás nyerte el az Év ifjú madárfotósa címet, Tökölyi Csaba fotója pedig a Részletek kategória második helyezését érte el.

Alexander von Humboldt 1769. szeptember 14-én Berlinben látta meg a napvilágot, hosszú, eredményes életutat kezdve meg.

Porosz arisztokrata család gyermekeként született, oktatásáról házitanítók sokasága gondoskodott, s már fiatalon kiviláglott kíváncsi, kalandor szelleme. Ifjúként kezdett növénygyűjtésbe, azonban rájött, hogy lakóhelye szegényes flórája nem elégíti ki a kíváncsiságát, s ekkor kezdett egzotikus utazásokról álmodozni.

A hajót egy német tengeralattjáró süllyeszthette el 1940-ben.

A tengerbiológusok épp a Skóciánál fekvő Északi-szigeteknél mérték fel a mélytengeri élővilágot, amikor egy második világháborús hajó roncsaira bukkantak – számol be a BBC. A roncs feltételezhetően a svéd Lagaholm teherhajóé. Svédország a második világháborúban katonailag független volt, ennek ellenére előfordultak az országot érintő konfliktusok.

2019. április 15-én kigyulladt a párizsi Notre Dame, a világ egyik leghíresebb székesegyháza.

Az épület tetőterében gyorsan terjedtek a lángok, a tűzvészt mintegy 15 órás küzdelem árán sikerült megfékezni. A National Geographic új dokumentumfilmje exkluzív felvételek és megrázó interjúk segítségével eleveníti fel a katasztrófa pillanatait.

2019. április 15-én az egész világ Párizsra figyelt, amikor kigyulladt és hosszú órákon át égett Franciaország egyik leghíresebb a műemléke, a Notre Dame székesegyház.

Immáron a 24. órán is túl vagyunk, ami a kalapos mesterség élő hagyományként való bemutatását illeti, ugyanis hazánk utolsó kalaposmestere évszázados tudást vitt magával égi műhelyébe.

Alaszka területén számos földrengésmérő geofizikai állomás működik, ám ezek iránt néhány „helyi lakos" is érdeklődik, gyakran kárt okozva bennük.

Alaszka geológiailag igen aktív régió, ahol a csendes-óceáni kőzetlemez az észak-amerikai alá bukik, ezzel mind a terület számtalan vulkánját, mind pedig földrengések garmadát táplálja. A geológiai aktivitást, bár viszonylag gyéren lakott a terület, jelenleg kb.

A Nagy-Adriának nevezett ősi földrész 120-100 millió éve ütközött neki a mai Európának.

Douwe van Hinsbergen, az Utrechti Egyetem munkatársa és csapata tíz éven át gyűjtötte az egykori kontinens, Nagy-Adria maradványait – számol be a Live Science. Az ősi földrész megközelítőleg 240 millió éve vált le a Gondwana szuperkontinensről, majd 120-100 millió éve ütközött neki Európának.

A Nagy-Adria jelentős része megsemmisült, alábukott a köpenybe, egyes nyomai kőzet formájában azonban fennmaradtak Európában és a Közel-Keleten.

Egy új kutatás szerint három elektromos angolna faj létezik, melyek közül az egyik az élővilág legerősebb áramütésére képes.

A David de Santana, a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport Dél-Amerika elektromos halait vizsgálta – számol be a CNN. A kutatók arra jutottak, hogy valójában nem egy, hanem három elektromos angolna faj létezik, ezek közül az egyik, az Electrophorus voltai 860 voltos feszültséget képes generálni.

Ezernyolcszáz milliárd dollár ráfordítással ellenállóbbá lehetne tenni a Földet klímaváltozással szemben.

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a 2019. augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja, Istvánovics Vera és Honti Márk az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában írtak szerint a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja – az algatömeget mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek.

55. alkalommal rendezik meg a Londoni Természettudományi Múzeum szervezésében Az Év Természetfotósa versenyt.

Az idegen tűzhal komoly fenyegetést jelent a Mexikói-öböltől az amerikai keleti partig.

Az inváziós tűzhalak rendkívül nagy étkűek, és gyakorlatilag minden, náluk kisebb méretű tengeri élőlényt képesek elfogyasztani. A közelmúltban jelentős összefogás indult, hogy befogják, illetve elpusztítsák a helyi ökoszisztémát fenyegető állatokat – írja a Live Science.
A tűzhalak (Pterois) a Csendes-óceán és az Indiai-óceán trópusi régióiban őshonosak.

A 100 millió euró összegű akció az élőhelyek védelmét, a gyomirtók használatának visszaszorítását és a tudományos kutatásokat támogatja.

A német szövetségi kormány szeptember 4-én határozott arról az akciótervről, amelynek célja a rendkívüli gyorsasággal fogyatkozó rovarállomány védelme lesz, számolt be róla a Science. Egy 2017-es tanulmány során derült ki, hogy Németországban a rovarok mennyisége 75 százalékkal csökkent 30 év alatt, s ennek hatására került előtérbe a téma.

A kivételes állatot egy természetvédő csoport találta meg Dél-Karolina partjainál.

A különleges felfedezésről az élőlény azonosítója és a Sea Turtle Patrol tagja számolt be a Facebookon. Jayme Davidson Lopko szerint szervezetük célja, hogy megóvják a teknősöket és a fészkeket, ugyanakkor a törvényeknek megfelelően igyekezhetnek megőrizni a természetes folyamatokat. Éppen ezért a kétfejű példányt végül nem fogták be, hanem elengedték társaival együtt az óceánba.

Egy új kutatás szerint a légszennyezés hosszú távon a dohányzáshoz hasonló mértékben képes tüdőtágulatot okozni.

Egy friss tanulmány alapján már 3 ppb-nyi (3 milliárdod rész) ózonszint-különbség is jelentősen növelheti a tüdőtágulat (a COPD egyik formája) kockázatát hosszú távon – írja a Washingtoni Egyetem oldala. Míg számos veszélyes anyag koncentrációja egyre csökken a légkörben a különböző szabályozások miatt, addig az ózon szintje továbbra is emelkedik.

Vadon élő állományát az erdőirtás miatti élőhelyvesztés, a vadászat, és az illegális állatkereskedelem fenyegeti

A wroclawi állatkert a világon az első, ahol sikeresen szaporítják a világ egyik legkevésbé ismert és leginkább veszélyeztetett madarát, a palawani szarvascsőrűt – közölte a lengyelországi állatkert, amely kedden mutatta be a Wroclawban született hatodik csibét, számolt be az MTI.

A devecseri Széki-erdő üde, nedves rétjein, ligetes tölgyerdők aljában a virágzik szeptember elején egy törékeny, kis virág az őszi kikerics (Colchicum autumnale).

A tudományos nevét a monda szerint a Colchis városáról kapta. Hajdan a méregkeverők hazájaként ismert város ma Grúziában található. Médeia, a kolkhiszi király leánya e növényt használta a mérgei készítéséhez.

A déli szakállas amandina a kihalás szélére sodródott Új-Dél-Walesben, a becslések alapján Queensland területén már csak mintegy ezer példány él.

A verébalakúak rendjébe tartozó déli szakállas amandina a szakállas amandina alfaja, amely Ausztrália északkeleti részén őshonos. Az utóbbi időkben komoly veszélybe került az élőlény, egy ausztrál általános iskola ezért úgy döntött, szaporítással igyekszik megóvni az állatot – írja a Live Science.

Az Eseményhorizont Távcső csapatának ítélték oda a fizikai Breakthrough-díjat.

Az Eseményhorizont Távcső (EHT) kutatói kapták a 2020-as fizikai Breakthrough-díjat és az azzal járó 3 millió dolláros (895 millió forintos) nyereményt – írja a Live Science. A Sheperd S. Doeleman, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ szakértője által vezetett projekt több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, az áttörést idén áprilisban ismertették.

A vadon élő állatokkal szelfiző turisták zavarják az állatok táplálkozását, utódgondozását, veszélyeztetik a születésszámot - figyelmeztettek kutatók az Új-Zélandon tartott Nemzetközi Pingvinkonferencián.

A 2019. augusztus végén Dunedinben tartott konferencián az Otagói Egyetem vadvédelmi programjának vezetője, Philip Seddon kifejtette, hogy ijesztő a vadállatos szelfik mindennapivá válása, mert testi és érzelmi stresszt okoz az állatoknak.

Az azonos élőhelyet benépesítő állatok nem ritkán egymástól szereznek információkat a közelgő veszélyről, most a mókusokról derült ki, hogy a madarakat figyelik, ám nemcsak a vészjelzéseiket.

A madarak jó vészjelzők, részint kiváló látásuk, részint a nagyobb magasságú nézőpontjuk okán. Aki madáretetőt tart a kertjében, az bizonyára megfigyelte már, hogy a madarak egymás vészjelzéseire is reagálnak – akár karvaly, akár például macska közeledik.

A latin-amerikai esőerdők nyílméregbékái színpompás kis állatok, bár a bőrükön kiválasztott méreganyagok miatt ismerjük őket, nem ez a legérdekesebb tulajdonságuk.

A nyílméregbéka szárazföldi béka, s mint sok hasonló őserdei rokona, ő is a szárazföldre helyezi petéit, azonban az ebihalaknak már vízre van szükségük a fejlődéshez. Az ebihalak ehhez sok esetben az apák (néha az anyák) segítségét veszik igénybe, a kikeléskor az apa türelmesen megvárja, míg az utódai felmásznak a hátára, majd egy közeli vízhez ugrál velük, ahol a vízben az utódok szétszélednek.

Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A tavasszal kezdődött akcióban közel egy tucat ország vett részt és vesz részt továbbra is a következő hónapokban. A kampány a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) kezdeményezésével indult és a vonuló madarakra leselkedő emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet.

A legapróbb énekesmadaraktól a leghatalmasabb ragadozómadarakig, a madárvonulás nem csak a telelőhelyekre való eljutást, hanem a túlélésért való küzdelmet is jelenti.

Ez a hosszú szárú növény egy kis játékra is alkalmat adhat: nagyszerű szabadtéri labirintus alakítható ki egy jó nagy kukoricatáblán. A görög mitológia szerint Daidalosz építette az első labirintust Knósszoszban, hogy elzárja a világ elől Minósz király bikafejű, emberevő fiát, Minótauroszt.

A csőröscetfélékhez tartozó állat az eddig két fajból álló Berardius nem harmadik tagja lett.

A Japán Nemzeti Természettudományi Múzeum és a Hokkaidói Egyetem közös sajtóközleményben adott hírt az új faj felfedezéséről. A fajt a hokkaidói halászok már régóta külön névvel (kurocucsikudzsira – fekete óriáscsőröscet) emlegették, azonban csak most sikerült a faji szintű azonosítása, s rokonaitól elkülönítése.

Szeptember első szombatján ismét szeretnénk a rivaldafényt hazánk legveszélyeztetettebb gerincesére, a rákosi viperára irányítani – még szélesebb körű megismertetésének céljából.

Ezen alkalomból a faj megmentéséért dolgozó kollégák és önkéntesek az ország három pontján, a Rákosivipera-védelmi Központban, a nyíregyházi Sóstó Zoo-ban és a Szegedi Vadasparkban várják az érdeklődőket, akik megismerhetik, hogy mik azok a könnyen azonosítható morfológiai jegyek, ami alapján megkülönböztethetjük a viperákat az ártalmatlan siklóktól, illetve megismerkedhetnek eme ritka fajunk megvédésére tett erőfeszítésekkel is.

A változó klíma számos kihívásából, így az aszályokról is egyre többet igyekszünk megtudni, most egy eddig ismeretlen tényezőre bukkantak a kiváltó okok között.

Aszálynak alapvetően a csapadék hiányát tartjuk, azonban egy újonnan elvégzett elemzés szerint az időjárási tényezőkön túl a talaj és légkör kölcsönhatásának is hatalmas szerepe van a tartós szárazság kialakulásában.

A két felvétel elkészítése között nagyjából 50 év telt el, a különbség egyértelmű.

A NASA a Landsat műholdjak által készített 1972-es és 2019-es képes segítségével világít rá, hogy mennyire megváltozott a dél-grönlandi Sermilik-fjord az utóbbi mintegy fél évszázadban. A felvételeken jól látható, hogy 2019-re a jég visszavonult, és több csúcs is előbukkant.

A Landsat-8 idén augusztus 12-én született képén a gleccserek barnás színűek, ez felszíni olvadásra utal.

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről készült felvételt egy hazai cég munkatársai térképi pontosságúvá tették.

Oleg Kononyenko orosz kozmonauta Budapest felett átrepülve, az űrállomásról, 400 kilométernyi magasságból készítette a fotót. A felvétel önmagában is gyönyörű, azonban ahhoz, hogy ebből bármilyen tudományos vizsgálat céljára alkalmas fotó váljék, pontosan be kell rajta azonosítani a felszíni pontokat.

A nyaraló teraszáról néztem az éjszakai reflektorokat a tenger közepén. Nyilvánvaló volt, hogy halászok, de az nem, hogy pontosan mi is történik. Nagyon izgatott. Másnap hajnalban a közeli kikötőben összebarátkoztam egy halásztársasággal, majd megkértem, hogy vigyenek magukkal. Angolul nem igazán beszéltek, de valahogy mégis megértettük egymást. Este hétkor indultunk.

Bár biztosat egyelőre nem lehet állítani, félő, hogy a hurrikán a Kennedy Űrközpontot is károsítani fogja.

A szakértők folyamatosan figyelik az Egyesült Államok felé tartó Dorian trópusi ciklont, amely szeptember 1-jén érte el a Bahamákat, ahol két nap alatt öt halálos áldozatról érkezett jelentés. 
Bár biztosat egyelőre nem lehet állítani, félő, hogy a hurrikán a Kennedy Űrközpontot is károsítani fogja.

Egy tinédzser fiú éveken át csak hasábburgonyát és egyéb gyorskajákat evett. Táplálékszegény étrendjének súlyos következménye lett.

A Bristoli Egyetem csapatának új tanulmánya szerint a fiú szép lassan látásromlást tapasztalt, míg végül megvakult – írja a Live Science. Jól ismert tény, hogy a rossz étrend elhízást, szív- és érrendszeri betegségeket, illetve daganatos megbetegedést okozhat, azt viszont már kevesebben tudják, hogy a nem megfelelő táplálkozás az idegrendszert is károsíthatja, a látásra kifejezetten rossz hatással lehet.

Szakértők egy csoportja szerint a különleges égitest egy 550 fényévre fekvő óriásbolygó körül keringhet.

Bár a szakértők már közel négyezer exobolygót találtak, eddig nem azonosítottak holdakat a Naprendszeren kívül. Időnként ugyan bemutatnak egy-egy potenciális exoholdat, eddig azonban egyik égitest létezését sem sikerült alátámasztani.

Egy új tanulmányban a szerzők azt írják, az 550 fényévre található gázóriásnál, a WASP 49-b-nél is keringhet egy hold – számol be a Live Science.

Fokváros közelében egykor rengeteg fehér cápa fordult meg, az elmúlt időszakban azonban látványosan csökkent a számuk.

A Fokvárosban dolgozó Shark Spotter cápafigyelő csoport jelentése szerint az elmúlt 18 hónapban teljesen eltűntek a fehér cápák a közeli False Bay-ből. A környéken 2010-2016 között évente átlagosan 205 példányt észleltek, 2018-ra a szám 50-re zuhant, idén pedig még egyetlen állatot sem láttak.

A bohócvirágok nálunk is kedvelt színpompás dísznövények, a biológusok számára azonban tudományos kincsesbányát jelentenek. A segítségükkel Alan Turing matematikus 1952-es elméletét igazolták most.

Egyes kutatócsoportok e növénynemzetség különleges alkalmazkodási képességeit vizsgálják, mások viszont a kiterjedt biológiai folyamatait szeretnék feltárni, megint mások azokat a genetikai jegyeket tanulmányozzák bennük, amelyek lehetővé tették a növény számára, hogy gyorsabb lépésekkel haladjon az evolúcióban, mint az állatok.

Az öt új sziget a gleccserjég olvadása miatt bukkanhatott a felszínre.

Az orosz hadsereg megerősítette: öt új sarki szigetet találtak Észak-Oroszországban – írja a The Moscow Times. A földdarabokat Marina Migunova, a szentpétervári Tengerészeti Akadémia hallgatója írta le, aki 2016 végén a haditengerészet hajóján utazott a sarkvidéken, amikor felfigyelt a szigetekre.

A szigetek 900-54 500 négyzetméteresek, és a Nansen-gleccser közelében fekszenek a Novaja Zemlja szigeteknél.

Ebben az időszakban megcsodálhatjuk az év legkisebb teliholdját, hajnalban a ragyogó Oriont, és ha szerencsénk van még néhány meteort is láthatunk.

Fontosnak tartom a szeptemberi ajánló elején felhívni a figyelmet az őszi vadászidényre. Mivel a csillagos ég megfigyelését, fotózását a településektől távoli, fényszennyezésmentes égbolton érdemes űzni, ezért tudni kell róla, hogy szeptember elejével beköszönt a vadászidény, s általában október közepéig tart.

Az USA partjaihoz közeledő hurrikán a Bahamákat és Floridát veszélyezteti, útját, fejlődését távérzékeléssel követik.

Az Atlanti-óceán hurrikánszezonja általában júniustól novemberig tart, az első nagyobb ciklon 2019-ben a Dorian, amely épp most közeledik az amerikai partokhoz, az előrejelzés szerint szeptember 1-jén közelíti meg a Bahamák északabbi szigeteit, majd 2-án elérheti Floridát.

Míg társaim a gyékény hópintyet (Leucosticte brandti) figyelték Kazahsztánban, a Tien-san hegység 3000 méter magas csúcsainál, addig én a Nagy Almati-tó feletti borókásban madarásztam.

Éppen piknikezni készültem mikor megjelent egy hím fehérfarkú rubinbegy (Calliope pectoralis) tőlem talán öt méterre egy borókás egyik csúcsán. Izgatottan mozgatta farkát, közben riasztó hangján szólt, kisvártatva a tojó fűszálakkal a csőrében érkezett.

Az elmúlt időszakban Brazíliában hatalmas erdőtüzek alakultak ki, de nem csak az Amazonas-medencét fenyegetik a lángok.

A NASA adatai alapján augusztus 21-23. között a világon Brazíliában tombolt a harmadik legtöbb tűzvész – írja a Bloomberg. A dél-amerikai országban ekkor mintegy 2100 tűzesetről tudtak, a Kongói Demokratikus Köztársaságban ezzel szemben nagyjból 3400, Angolában pedig 6900 bozót- vagy erdőtüzet regisztráltak.