LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

Az Amerikába behurcolt, invazív faj évi első repülő példányát keresi egy kaliforniai professzor.

Közel öt évtizede zajlik az a verseny, amelyet Art Shapiro, a Kaliforniai Egyetem davisi kampuszának ökológia professzora hirdetett meg és maga is finanszírozza a díjat. A répalepke (Pieris rapae) hazánkban őshonos, azonban Észak-Amerikában behurcolt faj, így nemcsak mezőgazdasági kártétele, hanem az ökoszisztémába való beavatkozása miatt is közutálatnak „örvend”.

Az elmúlt napokban a hőmérséklet az őszt idézte. 2019. december második felében 7-9 Celsius-fokkal volt enyhébb idő az átlagosnál.

Ilyen tartósan ennyire enyhe idő rendkívül ritka – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat, és hozzátette, idén nem vált be a népi időjóslás, Katalin hiába locsogott, a karácsony nem hozott sem fagyot sem havat.
Karácsony előtt az országot mediterrán ciklon érte el, amelyet újabb követett, jelentős mennyiségű csapadékot hozva.

Még 2018-ban készült az a felmérés, amelynek örömteli eredményeit most tették közzé.

Az ugandai Bwindi Nemzeti Park és a kongói (pontosabban Kongói Demokratikus Köztársaság) Sarambwe Vadvédelmi Rezervátum területein végzett vizsgálatokat az Ugandai Vadvédelmi Hatóság, és minimum 459 hegyi gorillát találtak a két parkban. Az előző, 2011-es felmérés során csupán 400 állattal találkoztak, így jelentős növekedés tapasztalható.

A változások gyorsulnak, kézzelfogható, rövidebb távú, azaz 2030-ig jelentősebb intézkedésekre van szükség.

A klímakutatók és klímaügyekkel foglalkozó diplomaták, a nemkormányzati szervezetek szakértői egyetértenek abban, hogy az eddigi célok már nem elégségesek – olvasható az MTA weboldalán.
Ha egy történész 2050-ben megírja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk történetét, a 2000-es és a 2010-es éveket minden bizonnyal az apró lépések korszakaként fogja jellemezni, melyben a lassú haladást az éghajlatvédelem érdekében végzett diplomáciai erőfeszítések egy-egy viszonylagos sikere szakította meg.

Helyszíni képes beszámolók a gyűrűs szegélyű fekete napkorongról az Arab-félsziget délkeleti pereméről.

Elérkezett a várva-várt hajnal. Csípős hidegre ébredtünk rögtönzött vadkemping táborhelyünkön az ománi kősivatagban. Előző nap egy különleges, markáns homokkő sziklaformáció tövében vertünk tanyát, a gyűrűs napfogyatkozás sávjában. Fantasztikus és szürreális élmény volt, amint napfelkeltekor a megszokott látvány helyett egy cápauszony forma napsarló jelent meg elsőre a horizonton.

A legfrissebb mérések alapján a pólus a korábbi mozgását folytatja, és egyre közelebb kerül Szibériához, ám az eddigiekhez képest kissé lassul.

Az északi mágneses pólus mozgása továbbra is gyors, ezért a tervezetthez képest egy évvel korában elkészítették a felmérést róla, s az eredményt néhány napja tették közzé a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) és a Brit Geológiai Szolgálat szakemberei, számolt be róla a Sci-News.com.

Mindannyiunk számára ismerős érzés, milyen révbe érni. A révészek ezt menetrendszerűen átélik, még a zord téli időben is.

A kompkikötőt révnek is szokták nevezni, s ilyetén a révészek munkarutinjának szerves része, hogy naponta többször is kompkikötőbe, tehát révbe érnek.

Laikusként is teljesen nyilvánvaló, hogy a folyók azon részein, ahol nem volt állandó híd, ott  szükség volt a révészek segítsége: ember, majd ember és áru túlpartra való átjuttatásában.

Egy esetben sem ezzel a céllal indultak útnak, de érdemes eljátszani a gondolattal.

Az 1970-es években az USA négy nagy távolságba igyekvő űrszondát indított útnak: a Pioneer-10 és 11, valamint a Voyager-1 és 2 nevűeket. A tervezett naprendszerbéli munkájukat követően e szondák tovább repültek a végtelenbe, de vajon mi történik velük a jövőben? Eljutnak-e egy másik csillag közelébe?

2529 szavazattal győzött a tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis), az ezüstös ősrovart (Lepisma saccharina) 2105-en választották, míg a selymes döglégy (Lucilia sericata) 620 voksot kapott.

2020-ra is három rovarfaj közül lehetett választani. Közös bennük a lebontó tevékenység – jelöltjeink mindannyian e létfontosságú, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői voltak.

Az antropocén egy új földtörténeti időszak neve, amelyet egyelőre ugyan még nem vezettek be hivatalosan, de valószínűleg pár éven belül megtörténhet. A jelentése az ember és az emberi tevékenység uralta földtörténeti időszak, és gyakorlatilag már csak azon folynak a viták, hogy pontosan mikor is kezdődött.

Egy friss kutatásban két amerikai paleontológus azt vizsgálta meg, hogy vajon milyen leletek maradnak majd utánunk, hosszú idő elteltével a jövő őslénytani kutatói mit találnak jelenkorunkból, a kutatásról a Sci-news.com számolt be.

A montpellieri Paul Valéry Egyetem munkatársa, Stéphanie M. Porcier egy körülbelül 2300 éves, valamikor a 19. században talált krokodilmúmiát vizsgált meg alaposabban kollégáival karöltve.

A kutatócsapat úgynevezett szinkrotronok alkalmazásával lebbentette fel a fátylat a ragadozó hüllő maradványának titkairól.

A nagy teljesítményű berendezéseknek köszönhetően a tudósok anélkül tanulmányozhatták a különleges leletet (ami egyébként a lyoni Musée des Confluences gyűjteményének részét képezi), hogy bármiféle kárt tettek volna abban.

A mai, gyors ütemben olvadó hegyvidéki gleccserek helyén csak csupasz kő marad, ami terméketlen, azonban úgy tűnik, némi állati segítséggel termékennyé varázsolhatóak e terültek is.

A gleccsereknél alacsonyabban elhelyezkedő növényvilág nem feltétlenül fog szépen felkapaszkodni a hegyen, hogy betöltse a keletkezett üres élőhelyet, ehhez segítségre lehet szükség.

Texasi kutatók tanulmányozzák e gleccserek visszavonulása után maradt hegyi terepeket az Andok és az Alpok területén, arra igyekeznek választ találni, hogy a következő évtizedekben miként változnak majd az itteni ökoszisztémák.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet karsztvidékén, az Abaligeti-barlang tövében kezdtük meg felfedező utunkat.

A Mecsek leghosszabb barlangja, amelynek 466 m hosszú főága már az 1800-as évek vége óta szakvezetéssel látogatható, a Nagy-terem cseppkövekben gazdag.  Jelentős téli denevér-pihenőhelyként fokozott természeti értéket képvisel.

A török hódoltság idején számtalan esetben szolgált menedékül a környező részeken élők számára.

2019. december közepén a Polarstern korábbi legénységét új érkezők váltották fel, ám a munka megszakítás nélkül folytatódik.

Az egy éves út, 2019. december közepéig tartó, első felében a Polarstern a vékonyabb sarki jégben utazott, mostantól a sarki éjszaka leghidegebb és legsötétebb időszakát élik át a frissen érkezettek.

Az Alpok gleccsereinek 22 ezer évvel ezelőtti maximális kiterjedését mutatja az állatok mai elterjedése.

Az utolsó nagy eljegesedés idején, 22 ezer évvel ezelőtt a gleccserek elhelyezkedése számtalan nyomból kikövetkeztethető, most egy új nyommal bővült e lista: barlangokban élő kaszáspókokat mértek fel. (A kaszáspókok – Opiliones – ugyan a pókszabásúak közé tartoznak, azonban nem pókok, és számtalan tulajdonságban eltérnek tőlük, például nincs mérgük.) Egy 1991-ben ismertetett elmélet szerint a múlt klímáját, a hosszabb távú klímaváltozásokat a mérsékelt égövben a föld alatt élő állatfajok elterjedése jól mutatja.

Egy új tanulmány szerint ősi rokonunk Délkelet-Ázsiában csak igen későn tűnhetett el.

A Homo erectus mintegy 2 millió éve jelent meg, egy friss tanulmány alapján pedig egészen 100 ezer évvel ezelőttig fennmaradhatott Jáva szigetén – írj a BBC. A felfedezés azt jelenti, hogy az élőlény még létezett, amikor fajunk már rég kialakult.

Az 1930-as években a jávai Solo-folyónál a Homo erectus koponyadarabjait és két lábcsontját azonosították.

Fokozott figyelemre intenek az állatvédők a szilveszterkor szokásos petárdázások és tűzijátékok miatt, mivel az erőteljes hang- és fényhatások megrémítik az állatokat.

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságának Állategészségügyi Szolgálata közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy szilveszter és újév idején, sőt már az év végi napokban is, a petárdázások hatására nagyon sok kutya szökik el otthonról és kóborol az utcákon.

A Montréali Egyezmény ellenére van még CFC-kibocsátó a világon.

Az egyezmény aláírása a világ környezetvédelmének egyik legnagyobb sikere volt, és apránként az ózonlyuk gyógyulása is egyre látványosabban igazolja a sikert. Azonban 2018-ban az amerikai NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) mérései alapján ismét megjelent a légkörben az egyik, már betiltott CFC (chlorofluorocarbon – halogénezett szénhidrogének).

A méhek és más beporzók védelmének szigorúbb szabályozását kérte az Európai Parlament  az Európai Bizottságtól, 2019. december 18-án.

A Strasbourgban elfogadott állásfoglalás célzottabb intézkedéseket kér annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenését.
Az állásfoglalás arra is felszólítja a bizottságot, hogy vezessen be egy közös európai indikátort a növényvédő szerek csökkentésének mérésére.

Az MTI fotográfusa, Kallos Bea első díjat nyert a Beduin hétköznapok című fotósorozatával társadalom-közösség kategóriában Izrael legrangosabb fotós versenyén, az Edut Mekomiton (Helyi tanúságtétel).

2100-ra 80 százalékkal nőhet a Föl lakosainak táplálékigénye.

Egy új kutatás szerint a testtömeg-indexnél (BMI) tapasztalt növekvő trend arra utal, hogy a jövőben az emberiség kalóriaigénye látványosan emelkedni fog – írja a BBC. A Göttingeni Egyetem által vezetett csapat szerint az emelkedés 60 százalékának oka a populáció növekedése. Az ENSZ becslései alapján 2100-ra 11 milliárd ember élhet a Földön.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 200 millió kóbor kutya él, Hollandia ugyanakkor jó példát mutat a többi országnak.

2019 tavaszán Hollandia lett a világ első országa, ahol egyetlen kóbor kutya sem él. Hollandia egyébként is híres állatbarát kultúrájáról: a lakosság 90 százalékának van kutyája, az állatok pedig a kávézókban és a tömegközlekedésben is megszokott látvány.

A kutyatartásnak komoly hagyománya van a régióban, az állatok fajtája társadalmi státusz volt a múltban.

A levegő CO2 tartalma nemcsak a klímát, hanem az emberi gondolkodást is befolyásolja, egy új kutatás szerint.

A Coloradói Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem, és a Coloradói Közegészségügyi Főiskola közös kutatása arra talált bizonyítékot, hogy a CO2 jövőbeli szintje kognitív problémákat is okozhat. A kutatócsoport az eredményekről az Amerikai Geofizikai Unió őszi konferenciáján számolt be, a tanulmányuk pedig az EarthArXiv preprint szerveren olvasható, összefoglalót a Phys.org hírportál készített belőle.

A Science folyóirat szerint a fekete lyukról készített felvétel lett 2019 legfontosabb tudományos eredménye.

A Science folyóirat minden évben kiválasztja az év tudományos áttörését, ezúttal a fekete lyukról, egészen pontosan az eseményhorizontjáról készült fotó győzött – írja a Space.com. A szakértők hosszú időn át vélték úgy, hogy ilyen képet nem is lehet létrehozni.

A fekete lyukak gravitációja olyan erős, hogy még a fény sem tud eltávolodni tőlük.

Ljasuk Dimitry pár napra csatlakozott Török Zoltán természetfilmes csapatához, hogy megtudja, hogyan készül legújabb filmje a Hortobágyon.

A 22 perces dokumentumfilmből kiderül milyen kihívásoknak és spontán helyzeteknek vannak kitéve a filmesek, és hogyan reagálnak ezekre. A nézők a legszebb, legérdekesebb jeleneteket látják egy természetfilmben, most annak is szemtanúi lehetnek, milyen az amikor napokat dolgoznak a filmesek úgy, hogy végül munkájukból semmilyen felhasználható eredmény nem születik.

Ljasuk Dimitry pár napra csatlakozott Török Zoltán természetfilmes csapatához, hogy megtudja, hogyan készül legújabb filmje a Hortobágyon.

A 22 perces dokumentumfilmből kiderül milyen kihívásoknak és spontán helyzeteknek vannak kitéve a filmesek, és hogyan reagálnak ezekre. A nézők a legszebb, legérdekesebb jeleneteket látják egy természetfilmben, most annak is szemtanúi lehetnek, milyen az amikor napokat dolgoznak a filmesek úgy, hogy végül munkájukból semmilyen felhasználható eredmény nem születik.

A reneszánsz polihisztor nemcsak művészi szemmel tanulmányozta a sziklaomlásokat, csuszamlásokat.

Claudio Margottini, aki eredetileg mérnök-geológus, és többek közt az UNESCO geo-hidrológiai veszélyek elhárításával foglalkozó firenzei részlegének vezetője, egy most megjelent írásában elemezte Leonardo földcsuszamlásokat és sziklaomlásokat tanulmányozó munkáját.

Az inka város falai magukon viselik a régi rengés nyomait.

Egy kutatás kapcsán derül fény nemrégiben arra, hogy az inka várost szándékosan építették törésvonalakra, a Paleoseismicity.org beszámolója szerint egy másik, nemzetközi szakembercsoport által végzett kutatás azt vizsgálta meg, vajon volt-e jelentős földrengés a város fennállta idején? Mivel a régió erősen földrengésveszélyes, így jó esély volt arra, hogy valamilyen nyomra rábukkannak majd.

December a déli féltekén a nyár eleje, de ehhez képest is rendkívüli értékeket mérnek a kontinensen.

2019. december 18-án, szerdán a déli kontinens egészére számított átlagos maximum hőmérséklet 40,9 °C volt, vagyis ez nem a napi abszolút maximum egy adott településen, hanem az egész kontinens összes meteorológiai állomásán mért maximum átlaga. Az ezt megelőző legmelegebb országos átlagú nap 2013.

Izrael északi részén egy újkőkori falu védelmére készült az a fal, amelynek segítségével az emelkedő tengert szerették volna visszatartani.

Egy izraeli-ausztrál kutatócsoport vízi régészei vizsgálták meg a 7500 éves izraeli település maradványait, amely ma a tenger alatt található, a vizsgálatról a PLOS One folyóiratban számoltak be. A maradványokat általában 1-1,5 méter homokos üledék borítja, azonban a nagyobb viharokat követően ezt lemossák a hullámok, s ilyenkor előbukkannak az eredeti romok.

2018-ban hatalmas gázkitörés történt Ohióban, a sérült kút környékét ki kellett üríteni. Az eset súlyossága ellenére nem kapott jelentős sajtónyilvánosságot.

Szakértők egy csoportja a közelmúltban a műholdas adatokat elemezve megállapította, hogy az esemény a vártnál is jelentősebb volt – írja a CNN. Az eredmények alapján a megsérült kútból 20 nap alatt 60 kilótonna metán távozott, ez több mint Franciaország, Spanyolország vagy Norvégia éves kibocsátása.

Travis Casagrande, a Hamiltonban lévő McMaster Egyetem kutatója a mikroszkopikus méretű parányi házat szilíciumból alkotta.

Az egyetem elektronmikroszkóp központja által közzétett fotókon látható, hogy a parányi házikó egy kicsiny, kacsintó hóember fején áll. A kicsiny hóember és a még parányibb házikó együtt alig magasabb mint egy emberi hajszál átmérője.

Velencét úgy ismerjük, mint a lagúnák városát. A cölöpökre épült település központi részében nem találunk nagyobb parkokat, azonban nem is gondolnánk, hogy mennyi apró díszkertet rejt a kőrengeteg.

A rejtélyes mélyedések legnagyobbika 175 méter átmérőjű, a legkisebbek csak pár méteresek.

Még 1999-ben, Kalifornia partjaitól 30 kilométerre közel 1 km vízmélységnél, hajóról végzett szonáros batimetriai felméréssel, számos nagy mélyedést találtak, a legnagyobb 5 méter mély és 175 méter átmérőjű. A következő évek során több mint 5000 hasonló gödör létezését mutatta ki a kutatócsoport, ezek nagyjából egyenletesen oszlanak el a tengerfenéken, kb.

Másképp változtak a jéghez és a szárazföldhöz alkalmazkodó fajok.

Az új-zélandi Otago-i Egyetem kutatói vezette nemzetközi csoport vizsgálta meg a pingvinek genetikai múltját abból a célból, hogy a Déli-óceán (a három óceán Antarktisz körüli területének közös neve) elmúlt klímaváltozásának ökológiai nyomait feltárja. Három különböző nembe tartozó 11 pingvinfaj DNS-ét elemezték, a fajok egykori populációinak méretére, s az ebben bekövetkezett változásokra kerestek nyomokat a kutatók, eredményeikről a PNAS tudományos folyóiratban számoltak be.

William Edward Parry, 1826-tól sir William Edward Parry (1790. december 19. Bath, – 1855. július 8. Bad Ems angol sarkutazó, felfedező.

1818-ban részt vett John Ross az Északnyugati átjáró feltárására indított expedíciójában.

A következő évben már ő vezetett expedíciót az északi sarkvidékre. Két hajójával (Hecla, Griper) behatolt a Lancaster-szorosba, és abban nyugat felé hajózva az északi szélesség 75° táján felfedezett egy új szigetcsoportot, amit később róla neveztek el.

Két előkelő személy 3 500 éves sírját azonosították Görögországban. A kutatók szerint a nyughelyekben egykor lenyűgöző sírmellék lehetett.

A sírokat Pürosznál azonosították, a közelben 2015-ben egy katona, a griff harcos nyughelyét tárták fel – írja a ScienceAlert. Jack Davis és Sharon Stocker, a Cincinnati Egyetem régészei szerint a nyughelyeket kifosztották, de egykor láthatóan igen pazarok voltak.

Az apró lény a gazdag állatvilágú japán vizekben került elő.

Egy nemzetközi kutatócsoport, az Okinavai Tudományos- és Műszaki Intézet irányításával írta le a tízkarú polipok közé tartozó, eddig ismeretlen fajt, amelyet a Rjúkjú-szigetek gazdag biodiverzitású tengeri régiójában fedeztek fel, és az Euprymna brenneri nevet adták neki. Az állatka névadója a 2002-ben orvosi Nobel-díjat elnyert, és idén tavasszal elhunyt Dr.

Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép.

Az elnevezést egy nemzetközi program keretében kapta meg a magyar felfedezésű exobolygó és csillaga.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2019-ben százéves, és ebből az alkalomból minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót.

A 14. század elején, Oroszországtól Itáliáig egész Európát sorozatos terméskiesés és éhínség sújtotta.

1315-17. között a kiterjedt éhínség a kontinens egyik legnagyobb népesség-összeomlását eredményezte. A történelmi feljegyzések alapján szűnni nem akaró eső volt, és alig lehetett valami termést betakarítani, az emiatt égbe szökő élelmiszerárakkal megjelent a kannibalizmus, és elszaporodtak a csecsemőgyilkosságok.

A rovarok vészes fogyásában a fő tényező a mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata, de milyen alternatív megoldás jöhet számításba?

A kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói olyan tulajdonságot fedeztek fel egyes kártevő rovarfajoknál, amely vegyszermentesen megóvhatja a növényeinket. A rovarok részben a látásuk révén találják meg a tápnövényeiket, ennek kutatásai során azonban csupán a növények színét vették eddig figyelembe.

A minták 30 napot fognak eltölteni a különleges környezetben.

2020 márciusáig a SpaceX 480 kender- és kávésejt-kultúrát szállít a Nemzetközi Űrállomásra – írja a Cision.

A Front Range Biosciences mezőgazdasági-technológiai vállalat a SpaceCells USA-val és a Coloradói Egyetem csapatával közösen fogja vizsgálni, hogy miként hat az űr a kultúrnövényekre. A szakértők azt mérik majd fel, hogy a mikrogravitáció hogyan befolyásolja a sejtek génkifejeződését, illetve, hogy előidéz-e mutációkat.

A szakértők egy hatalmas krátert vizsgálva próbálták kideríteni, hogy milyen gyakran jönnek létre bolygónkon meteoritkráterek.

A Tim Barrows, a Wollongongi Egyetem munkatársa által vezetett csapat a Föld második legnagyobb becsapódási kráterét, a nyugat-ausztráliai Wolfe Creek-krátert elemezte – írja a Phys.org. A mélyedést a becslések alapján egy 15 méter széles és 14 ezer tonnás objektum hozta létre, amely 0,54 megatonna TNT erejével robbant.

Születéskor csupán egy átlag tízdekás rózsaszín csomócska a panda, míg az anyja 900-szor súlyosabb.

Az állatok különféle fejlettségi szinteken születnek meg, egyik végletnek tekinthetjük például az erszényeseket, másiknak pedig a születés után azonnal felálló növényevőket. A méhlepényes emlősök közt a medvék esetében az újszülött és az anyaállat tömegének aránya az egyik legkisebb, a pandák azonban még e téren is extrém végletet jelentenek, egészen közel ahhoz, amit az erszényeseknél tapasztalunk.

A szakértők szerint a völgyet az olvadékvíz alakíthatta ki.

Christopher Chambers, a Hokkaidói Egyetem szakértője és kollégái korábbi, Grönland középső régiójában, légi felmérések során radarral készült vizsgálatokat elemeztek – írja a Live Science. A csapat egy hatalmas, mintegy 1600 kilométer hosszú völgyet mutatott ki a jégtakaró alatt.

A vizsgálatok nem fedték le a feltételezett teljes völgyet, így az egyes felmért szakaszait alapul véve a közelmúltban szimulációkat futtattak, hogy jobban megértsék a formáció szerkezetét.

Jól tudjuk, hogy a háziállatok felismerik gazdáik hangját, megértik egyes szavaikat, egy új kutatás azonban ennél is bővebb tudással ruházza fel kutyáinkat.

A beszédünk egyénenként változik, más hangmagasságon, más sebességgel és egyéb eltérésekkel ejtjük ki ugyanazokat a szavakat. Ennek ellenére képesek vagyunk egy-egy szót felismerni akkor is, ha a testvérünk mondja ki, és akkor is, ha egy idegen a vonaton.

Beköszönt a téli napforduló, esti és reggeli holdsarlók is várnak ráadás együttállásokkal, és akár néhány meteorral is találkozhatunk.

Téli napforduló 22-én
Őseink egyik legjobban várt csillagászati eseménye volt az év során a téli napforduló, amikor az egyre rövidülő nappalokat lassanként egyre hosszabbak váltják fel. Számos kultikus újkőkori-ókori helyszín őrzi ennek a nyomát kontinensünkön, és minden klasszikus kultúrának megvan a maga télközépi ünnepe. Modern korunk mesterséges megvilágítása és meleget adó fűtése mellett kevéssé jelent problémát ugyan a tél, de a napfény hiányának lelki hatását nagyon sokan megszenvedik így is.

Alaszka, a Yukon vidéke, Grönland, és az Antarktisz gleccsereinek évtizedek alatt lezajlott változásairól számoltak be.

Az Amerikai Geofizikai Unió 2019-es őszi, San Franciscóban zajló konferenciáján mutatták be azt a közel 5 évtizedet átfogó felvételsorozatot, amelyben Alaszka, Grönland, és az Antarktisz gleccsereinek változásait lehet időrendben megfigyelni, számolt be róla a NASA.

A felvételeket, amelyeket legnagyobb részben a LANDSAT műholdcsalád tagjai készítették, 1972-től kezdődően használták fel egészen 2019-ig.

Vékonyszálú, permetező eső, sejtelmes párában úszó táj fogadott a Kis-Balaton gátján, Sármellék határában a napokban, egy kora reggelen.

Mintha nem is december elejét mutatott volna a kalendárium. A gátról pillantottam meg a ködben egy kivénhedt törzsű fűzfán a göcsörtös ágak között a fekete sast (Aquila clanga), első megfigyelt madárként. Napközben még többször szemügyre vehettem a ritka madarat.

Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben.

A felfedezésről a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézete oktató-kutatójának, Bujtor Lászlónak és szerzőtársának, Vörös Attila Széchenyi-díjas tudósnak jelent meg publikációja Európa vezető őslénytani szaklapjában.
Az Új brachiopoda fajok a Mecsek hegységi Zengővárkonyból címmel a Cambridge University Press kiadványában, a Journal of Paleontology folyóiratban megjelent anyag nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő az intézmény szerint, magyar kutatók pedig első ízben publikáltak a rangos folyóiratban.

Celebeszen két éve bukkantak rá arra a barlangrajzra, amelynek elemzése izgalmas eredményre vezetett.  

A 4,5 méter nagyságú barlangrajzra Celebesz szigetén a Leang Bulu’Sipong 4 nevű barlangrendszerben találtak rá a Griffith Egyetem kutatói. Az ábrázolás a barlang egy igen magasan elhelyezkedő falszakaszán volt, ahová véletlenül pillantott fel az egyik kutató. A vadászjelenetnek tűnő vöröses-barnás rajzon több nagytestű (helyben honos) vadállat és számos apró emberszerű figura látható, számos tenyér-lenyomat mellett.

A Bennu kisbolygó körül keringő szonda 2020-ban a felszínre ereszkedik, hogy mintát vegyen, amit hazaszállít a Földre.

A szonda leszállási helyszínének kiválasztása nagy elővigyázatosságot igénylő feladat, ugyanis kevés olyan pont van az 550 méter átmérőjű kisbolygón, ahol elég biztonságos a felszín a leereszkedéshez. Az elmúlt hónapok során az eközben alaposan végigfotózott és felmért felszín négy lehetséges pontja közt kellett döntenie az irányító csapatnak, ezek a Sandpiper (sárszalonka), Osprey (halászsas), Kingfisher (jégmadár) és Nightingale (fülemüle) nevet kapták.

Egy friss genetikai tanulmány szerint az ember is felelős lehetett az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagájnak (Conuropsis carolinensis) a kipusztulásáért.

A kutatók a faj egy magángyűjteményben őrzött, preparált példányán végeztek genomszekvenálást – írja a BBC hírportálja. A faj hanyatlását előidéző tényezők jelei után kutatva tanulmányozták a DNS-t, amely azonban nem mutatta a beltenyészet jeleit, sőt az eredmények azt sugallták, hogy a karolinai papagáj populációi nagy létszámúak voltak az európai telepesek terjeszkedéséig.

 A Csendes-óceán szigetországait végigjárva meglehetősen biztos vagyok abban, hogy a Cook-szigetek a legcsodálatosabb.

Mi több, a turizmus fejlődésének abban a nagyon áldott szakaszában vannak, amikor már kiváló infrastruktúra várja az utazókat, de még távol állnak a tömegturizmustól. Egymás után nyílnak a színvonalas, kényelmes hotelek, de nincsenek túlméretezett resortok és egyetlen épület se magasabb egy pálmafánál.

A jelenleginél melegebb volt a klíma a felfedezett állatok életének idejében.

Míg a jégkorszak állataitól (például gyapjas mamutoktól, lovaktól vagy oroszlánoktól) százszámra kerültek elő megkövesedett maradványok a Yukon területéről, addig az ezt megelőző időszakok élővilágáról szinte semmit sem tudtak a bolygónk íratlan múltja iránt érdeklődő tudósok.

Ezen a helyzeten változtatott nemrég az a felfedezés, melynek hírét 2019 novemberében osztották meg a nagyérdeművel az American Museum Novitates által közzétett tanulmányban.

Egy kukoricaföld szomszédságában pihent a 150 millió éves maradvány.

Teljesen váratlanul érhette a hír azt a lengyel gazdát, akivel nemrég paleontológusok vették fel a kapcsolatot: mint utóbb kiderült, egy hatalmas, akár a tízméteres hosszúságot is elérő tengeri őshüllő kövületeit találták meg kukoricaföldje mellett.

Az ásatás helyszíne Krzyżanowice szomszédságában, a Szentkereszt-hegy lábainál található.

A tej erjesztéséhez szükséges élesztőgomba eredetileg muslicákon tenyészett.

Évezredek óta fermentáljuk a tejet különféle formákban, a hosszabb eltarthatóság érdekében. A tejcukor lebontását azonban csak egészen kevés élesztőgomba képes elvégezni. Ezeknek a mikrobáknak viszont bele is kell kerülniük a tejbe ahhoz, hogy elvégezzék a kívánt feladatot.

A tej erjesztését elvégző élesztő, a Kluyveromyces lactis eredetileg a muslicákon található mikroba volt, felmerül a kérdés, hogy miként vált a kefir és társai készítéséhez elengedhetetlen, háziasított mikrobává?

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói.

A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke és más idegrendszeri betegségek kezelésében. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science 2019.

A „remény szikráját" jelenti, hogy javult tíz veszélyeztetett faj természetvédelmi besorolása, összességében azonban romlik a helyzet.

A svájci székhelyű zöldszervezet, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) évente legalább kétszer frissíti a veszélyeztetett fajokról szóló vörös listáját. A 2019. december elején közzétett idei második listán nyolc madár- és két halfaj szerepel a korábbinál jobb kategóriában, a védelmi intézkedések és a tenyészprogramok eredményeként.

 A Csendes-óceán szigetországait végigjárva meglehetősen biztos vagyok abban, hogy a Cook-szigetek a legcsodálatosabb.

Mi több, a turizmus fejlődésének abban a nagyon áldott szakaszában vannak, amikor már kiváló infrastruktúra várja az utazókat, de még távol állnak a tömegturizmustól. Egymás után nyílnak a színvonalas, kényelmes hotelek, de nincsenek túlméretezett resortok és egyetlen épület se magasabb egy pálmafánál.

Egy hattagú örvös mangábé csapat érkezett a Miskolci Állatkert és Kultúrpark Afrika-házának gyűjteménye.  Magyarországon jelenleg kizárólag itt lehet őket megcsodálni.

Örvös mangábékat a magyar állatkertek látogatóközönsége, a fellelhető nyilvántartások szerint, először – és eddig utoljára – az 1930-as években a Budapesti Állatkertben láthatott. Most a Berlini Állatparkból érkezett Miskolcra egy család: a hatfős csapatot a szülőpár és négy kölykük alkotja, melyek közül a legfiatalabb mindössze 10 hónapos.

A kardszárnyú delfin azon öt faj közé tartozik, amelynek nőstényei a szaporodóképességük elmúltával is életben maradnak.

Az ember esetében a nők menopauza utáni hosszú élettartamát többek közt azzal magyarázzák, hogy így a nagymamák az unokák nevelésében nyújtott segítség révén sok pluszt adnak a faj sikerességéhez. Ez, az ún. nagymama-elmélet, egy új, a Yorki Egyetem által ismertetett kutatás szerint a kardszárnyú delfinekre is igaz lehet.

Visszatértek a tudósok a második világháborús csendes-óceáni víz alatti atomkísérlet helyszínére, hogy feltérképezzék a tengerfenék sebeit.

Az 1945. július 25-i kísérlet helyszíne a Bikini-atoll volt, ott hajtották végre az első víz alatti atomrobbantást – írta a BBC hírportálja. A kráter ma is látható, amint a robbantáskor a felszínen úszó hajók roncsai is.

December az advent időszaka, készülődés a fény, a szeretet ünnepére, de ez a vásárok ideje is, amikor forralt bor, narancs és fahéj illata úszik a levegőben.

A hagyománya Ausztria és Németország városaiból indult el a késő középkorban, akkor a főtereken felállított piacra a környék gazdái hozták be a karácsonyi menü hozzávalóit, az asszonyok az ízletesebbnél ízletesebb aprósüteményeket, sajtokat, borokat kínálták, de a családok itt vették meg a karácsonyfa díszítéséhez szükséges cukorkákat, szalagokat és egyéb kellékeket is az iparosoktól.

Az új pókfajt néhány éve látták először, azóta megszületett a tudományos leírása.

A Dél-Afrikai Köztársaság keleti részén fekvő Kwazulu-Natal területén bukkantak rá az addig ismeretlen pókra, a Wild Tomorrow Alapítvány egy elefántparkjának munkatársa egy fa odvában pillantotta meg. Az alapítvány, pókok és rovarok iránt rajongó munkatársa, Barbara Wight, aki a közelben dolgozott ekkor, naponta látogatta és ellenőrizte a pókot, majd a felfedezése után két évvel, a természetes pusztulását követően, a tetemet elküldte laboratóriumi vizsgálatra, akkor derült ki, hogy eddig ismeretlen fajról van szó.

Mindig bakancslistás volt a Vadlúdsokadalom. 2019-ben végre testközelből sikerült megcsodálni az Öreg-tóról útnak induló szárnyasok tömegét.

Csonka Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa elmondta, hogy míg a tartós fagyok nem állnak be, lát rá esélyt, hogy nagyobb mennyiségben legyenek madarak – az idei 35000 példányos maximum után. Részint a hideg, részint pedig a tó lehalászása előtti vízszintcsökkentés miatt vonulnak délebbre a madarak.

A White Island (Fehér-sziget) nevű vulkánt turisták ezrei keresik fel rendszeresen, 2019. december 9-én azonban váratlan kitörés történt.

Az ország északi szigetén, a Bay of Plenty nevű öbölben, a partoktól kb.

Mindig bakancslistás volt a Vadlúdsokadalom. 2019-ben végre testközelből sikerült megcsodálni az Öreg-tóról útnak induló szárnyasok tömegét.

Csonka Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa elmondta, hogy míg a tartós fagyok nem állnak be, lát rá esélyt, hogy nagyobb mennyiségben legyenek madarak – az idei 35000 példányos maximum után. Részint a hideg, részint pedig a tó lehalászása előtti vízszintcsökkentés miatt vonulnak délebbre a madarak.

Az elmúlt években komoly riadalmat okozó zikavírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai.

A Zika-vírust 1947-ben fedezték fel Ugandában, nevét egy helyi erdőségről kapta. Mivel hasonlít más lázas betegségekhez, sokáig nem is gondolták a tudósok, hogy egy új kórokozóról van szó. A vírus kereskedők és utazók közvetítésével került az amerikai kontinensre, majd a Csendes-óceáni szigetvilágba.

Brazíliában találtak rá a kiváló állapotban fennmaradt csontjaira.

Körülbelül 230 millió évvel ezelőtt, a triász időszakban tengethette mindennapjait a valaha élt legősibb ragadozó dinoszaurusz, melynek megkövesedett maradványait Brazíliában fedezték fel a paleontológusok.

Az ország déli részén, Rio Grande do Sul államban bukkantak rá a Gnathovorax cabreirai közel teljesen hiánytalan csontvázára.

A növekvő élelemigény és a folyamatos talajpusztulás súlyos kérdéseket vet fel és nagy felelősséget ró a gazdálkodókra.

Hatalmas mennyiségű mezőgazdasági talaj válik használhatatlanná évről évre, A FAO 2015-ös jelentése szerint az elmúlt 4 évtized során a termőtalaj 30 százaléka kimerült, s így igen nehéz lesz elérni azokat a termésátlagokat, amit az egyre több élelem iránti igény miatt elvárnak a mezőgazdaságtól.

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a „halálzónák".

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredményét tette közzé.
A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott.
A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban.

2019. december 6-án átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima díjakat és a Közönségdíjat.

A magyar tudomány kategória kitüntetettje Ádám Veronika professor emerita, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát és azóta az Orvosi Biokémiai Intézetben dolgozik, 24 évig volt annak vezetőjeként.

Egyre súlyosabb károkat okoznak az izraeli halastavakban a vándorló pelikánok.

Európából a telelő helyükre vándorló pelikánok több tízezres létszámmal régóta rájártak már az izraeli halgazdaságok tavaira, heteken át rendkívüli károkat okozva ott. A haltenyésztők számtalan módon próbálják elriasztani az egyébként védett madarakat, hangszórókkal zajt csapva, vaktöltényekkel lövöldözve, éjjel pedig lézerekkel riogatva őket.

A veszélyeztetett állatok megfigyelése sem mindig veszélytelen feladat, időt, pénzt, embert igényel – van már azonban egyszerűbb megoldás is.

Három ausztrál egyetem és egy helyi békavédelmi program fejlesztésében készült el a FrogPhone, vagyis BékaFon elnevezésű eszköz, amellyel hosszú távon és bármilyen távolságból lehet megfigyeléseket végezni a vizsgálandó békák élőhelyén.

Tanulékonyak és meglepően jó hosszú távú memóriájuk van az óriásteknősöknek, ám csoportosan gyorsabban sajátítják el a tanulnivalókat.

A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói és a bécsi Schönbrunni Állatkert szakemberei az Animal Cognition című tudományos folyóiratban bemutatott Alábecsült óriások című tanulmányukban számoltak be eredményükről.
Tamar Gutnick, Michael Kuba és Anton Weissenbacher Galápagosi óriásteknősöket (Chelonoidis nigra) és Aldabrai óriásteknősöket (Aldabrachelys gigantea) tanított meg arra, hogy egy pálcára erősített kék labdába harapjanak.

Szakadó eső fogadott késő délután, így úgy döntöttünk, hogy benézünk Kazahsztán legnagyobb városába, Almatiba.

A madarászás holdidőszakai ezek, de volt szerencsénk a hegyi úton lefelé amikor az autóból észrevettük, hogy a már használaton kívüli duzzasztónál felrepült egy kék színű madár, amely nem volt más, mint a vízi fütyülőrigó (Myophonus caeruleus).

Németországban a fürge gyík (Lacerta agilis) lesz az év hüllője 2020-ban.

„A fürge gyík még nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján Németországban, de állománya kezd visszaesni” – mondta el Axel Kwet, a Német Herpetológiai és Terrarisztikai Társaság (DGHT) ügyvivője Stuttgartban.
A gyík az úgynevezett figyelmeztető listán van, helyzete ugyanis a következő években rosszabbra fordulhat.

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező, füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.

Nemzetközi előrejelzések szerint a Földön jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban pedig 2 millióan cigarettáznak.

Hazánkban a téli időszakban nem ritka az ún. hideg légpárnás helyzet, amikor a Kárpát-medencét nyugalomba került párás, hideg légtömeg tölti ki. Ilyenkor néha csak pár napig, néha heteken keresztül ködös, szürke időjárás uralkodik, esetleg a magasabb hegyeink csúcsa lóghat ki csak a hidegpárna fölé. A negatív léghőmérséklet ilyenkor lehetővé teszi a sípályáink üzemeltetői számára a hóágyúk beindítását.

A Scharnhorst az egyik leghíresebb német csatahajó az első világháborúból.

1914. december 8-án a Scharnhorst vezetésével egy német flotta a Falkland-szigetek ellen indult, a hajókat azonban meglepetésszerű támadás érte. A britekkel vívott csatában a Scharnhorst nyolc további német hajóval együtt elsüllyedt, összesen 2 200 német tengerész, köztük Maximilian von Spee admirális is életét vesztette.

A Tennessee Akváriumban nincs különösebb hagyománya a karácsonyi dekorációnak, idén azonban különleges díszítéssel készültek.

Az Akvárium közleménye szerint a Világ folyói teremben különleges karácsonyfát állítanak ki. A fa, melyen a díszeket Miguel Wattson, az intézmény elektromos angolnája világítja meg, 2019. december 24-ig lesz látható.

Az állat tartályába helyezett egyedi rendszernek köszönhetően az élőlény sokkjaiból származó energiát a díszekbe vezetik.

Az ausztrál bozóttüzektől szenvedő koalák végzetéről hamis hírek terjedtek, így összefoglaljuk, mi is az igazság.

Ausztráliában 2019-ben korán beköszöntött a bozóttűzszezon, s Sidney-től a Byron-öbölig házakat, erdőket, de még mocsarakat is felperzselt. Ezek után kerültek a címlapra Ausztrália leginkább ikonikus állatai, a koalák is, számolt be róla a nationalgeographic.com.

Az elmúlt időkben nyilvánvalóvá vált, hogy a műanyagkrízis korában élünk, a probléma azonban a vártnál is súlyosabb lehet.

A San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézet csapata szerint a véltnél akár közel egymilliószor több mikroműanyag lehet az óceánban – írja az egyetem oldala. A kutatók becslései alapján egy köbméter óceánvízben 8,3 millió apró műanyagdarab lehet, de a mérések már 10 milliónál tartanak.

A szakértők olyan fehér törpére bukkantak, amely körül egy bolygó kering.

Kivételes rendszert azonosított Christopher Manser, a Warwicki Egyetem munkatársa kollégáival – számol be a BBC. Ez az elő közvetlen bizonyíték arra, hogy egy bolygó képes túlélni csillaga fehér törpévé alakulását.

A csillagok életük vége felé előbb vörös óriássá fúvódnak fel, majd egy apró, sűrű objektummá, úgynevezett fehér törpévé alakulnak.

E sarki madarak repülése sok energiát igényel, és ezzel együtt rengeteg hőfelesleg keletkezik.

A melegvérűek a test hőszabályozásához, a felesleges hő leadásához számtalan stratégiát alkalmaznak, az egyik az, hogy valamely testrész kimondottan a hűtést szolgálja. A hőleadás különösen fontos olyan tevékenységet követően, amikor nagy fizikai aktivitás során rengeteg keletkezik belőle, ilyen például a szárnycsapkodással járó repülés.

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be tudósok hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain.

A kutatók szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Négy kontinens 25 országának több mint száz tudósa 28 globálisan fontos haszonnövény 371 vadon élő rokonának 4644 magmintáját gyűjtött be gyalogosan, gépkocsival, csónakon, lovon, sőt elefánton utazva a világ legtávolabbi pontjaira.

Elkezdődött az énekesmadár-etetési időszak fő szezonja, amely hazánkban az első őszi fagyok beköszöntétől márciusig tart.

Az etetők madárforgalma a tél keménységétől, a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. A mintegy ötven etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt jelent.

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően eltérnek az  énekesmadarakétól.   Etetésük  megbetegíti és pusztulásra ítéli az állatokat, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbefagyásukat okozza.

A Tatai Vadlúd Sokadalom támogatójaként, az Envirotis Holding Zrt. a rendezvény szervezőivel közösen, fotópályázatot hirdetett, hogy a természet szépségére, fontosságára irányítsa rá a figyelmet.

A kiírók örömére ismét bebizonyosodott, hogy a madarakat nézni és fotózni sokan szeretik.  A pályázat ünnepélyes eredményhirdetését 2019.

A szent város alatt folyó, sok vitát kavaró ásatások eredményeképp évezredes kulturális, szakrális kincsek kerülnek elő, de a régi feszültségek is felszínre törnek.

ÍRTA: ANDREW LAWLER
FÉNYKÉPEZTE: SIMON NORFOLK

„Igazság sarjad a földből” – szól a zsoltár, de Jeruzsálemben örök kérdés, hogy kinek az igazságáról van szó.

2020. február 4-ig lehet szavazni az év legjobb természetfotójára.

Megnyílt a Londoni Természettudományi Múzeum világhírű az Év Természetfotósa versenyének közönségszavazása. A voksolók 2020. február 4-ig adhatják le szavazatukat a kedvenc képükre.

A zsűri 100 ország 48 ezer pályázatából jelölt ki 25 képet, ezek közül lehet most választani.

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen. „Tudják, hogy ma kell a helyes útra lépnünk és nem holnap" - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján Madridban.  

A 2019. december 13-ig tartó madridi konferencia lehetőséget ad a szükséges döntések meghozatalára.

Az adventet megelőző éjszakán négy fényes égitest sorakozott fel Pécs horizontján.

Miután a Nemzetközi Űrállomás – a teljes égboltot átívelő átvonulása után – a Havas Boldogasszony templom mellett beleveszett a Föld árnyékkúpjába, kamerámat a délkeleti látóhatár irányába fordítottam. A Pécs belvárosában emelkedő Kálvária-dombon álltam; a közelmúltban épült Nyolc Boldogság kilátóteraszról szemlélve a felejthetetlen alkonyati látványt.

A fajtát két évtizeden át fejlesztették. A szakértők szerint a gyümölcs hűtve akár egy éven át is fogyasztható maradhat.

A Cosmic Crisp (WA38) fantázianevű fajtát a Honeycrisp és az Enterprise almák keresztezésével hozták létre – írja a BBC. A fajtát elsőként a Washingtoni Egyetem munkatársai termesztették 1997-ben. A gyümölcs megnevezésében a kozmikus szó arra utal, hogy a héjon látható jellegzetes fehér pöttyök olyanok, mint az égen a csillagok.

Az állatot járókelők vették észre, ez az első ilyen észlelés a térségben.

Uthpala Adarangat, Srí Lanka-i vadőrt 2019. november végén Unavatunához riasztották, ahol egy fókát véltek felfedezni – írja a Mongabay. A vadőr először gyanakodott, hiszen nem ez lett volna az első téves hívás a trópusi területen. Legnagyobb megdöbbenésére azonban valóban egy fóka, egészen pontosan egy déli elefántfóka tűnt fel a környéken.

A klímaváltozással új élőhelyek válnak alkalmassá a nyírfák megtelepedésére.

A nyírfák korábban nem hódították meg a magasabb hegyeket, mert ott már túl zord volt nekik a klíma, azonban az 1970-es évektől kezdődően mérhető változások következtek be az oroszok ikonikus fájának élőhelyén is.

Oroszországból leginkább csak a permafrosztról és a Jeges-tengerről szoktak hírek érkezni, ám most a nyírfák viselkedése ad okot említésére.

A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as Év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A kezdeményezés célja az adott őshonos fajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdészeti szakemberek, mind a nagyközönség számára. 1996-2013 között az Év fája kuratóriuma döntött az év fafajáról, 2013 óta az Év fája honlapon zajló nyílt on-line szavazás alapján derül ki a következő év nyertese.

A szakértők szerint a kétszarvú figura egy bástya lehet.

John Oleson, a brit columbiai Victoria Egyetem munkatársa és kollégái a legkorábbi ismert sakkfigurát azonosíthatták – számol be a Live Science. A homokkőből kialakított figura a 7. században készülhetett, és 1991-ben fedezték fel egy Jordánia területén fekvő ősi településnél, Humajmánál.

A vaskos szobrocskához két szarvszerű kiemelkedés tartozik.

Telihold lesz, jönnek a Geminidák meteorjai, közel kerül egymáshoz a Vénusz és a Szatrnusz, gyönyörködhetünk a téli csillagképekben.

December első napjaiban a holdfény még nem lesz túl erős, és nem zavarja majd az esti órák égboltját, így érdemes időt szakítani az olyan klasszikus és közkedvelt téli csillagképek megfigyelésére, mint a Bika, Orion, Ikrek, s kicsit később a Nagy Kutya vagy az Oroszlán.

Az inuitok terjeszkedésük során hatalmas területeket jártak be, akár vízen, akár a fagyos szárazulaton, igen kemény körülmények közt, segítség nélkül nem lettek volna erre képesek.

Egy nagy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta meg az inuitok kutyáit, összehasonlítva az elmúlt 4500 év észak-amerikai népeinek kutyáival, az eredményeiket a Proceedings of the Royal Society B folyóirat közölte.

Magyar régészek 1907 óta végeznek ásatásokat Egyiptomban, a Luxortól nem messze lévő egykori Théba, vagyis a világ egyik legnagyobb régészeti területén pedig 1983 óta vannak jelen folyamatosan

A fantasztikus részletgazdagságú felvételen a Hubble űrtávcső által használt színvilág köszön vissza.

Bagi László (www.bagil.hu) számára az októberi tiszta éjszakák adtak lehetőséget, hogy egy régi fotós tervét megvalósíthassa. A projektet az alábbi sorokban foglalta össze. „A Cassiopea csillagkép közelében lévő Szív-köd felé irányítottam a távcsövemet, a terület hidrogénben és oxigénben gazdag részleteinek megörökítéseére.