Telihold lesz, jönnek a Geminidák meteorjai, közel kerül egymáshoz a Vénusz és a Szatrnusz, gyönyörködhetünk a téli csillagképekben.

December első napjaiban a holdfény még nem lesz túl erős, és nem zavarja majd az esti órák égboltját, így érdemes időt szakítani az olyan klasszikus és közkedvelt téli csillagképek megfigyelésére, mint a Bika, Orion, Ikrek, s kicsit később a Nagy Kutya vagy az Oroszlán.

Egy fiatal természetjárókból álló csapat évek óta járja az országot, a kirándulásaik során készült felvételeiket időről időre közzétesszük.  

A sorozat első filmje a Duna-Tisza-köze hajdani kiterjedt lápterület egyik utolsó ékes maradványfoltját, az Ócsai Tájvédelmi Körzetet mutatja be. A videóból megtudhatjuk, mi a lidércfény, hogyan menekültek meg a kihalás széléről Magyarországon a kócsagok, mi az ócsai templom látványossága, betekintést nyerhetünk a madárvárta hétköznapjaiba és a fekete gólyák rejtett életébe.

Azerbajdzsán legmagasabban fekvő települése Xinaliq, és a fővárossal ellentétben nem a látványos épületeiről híres.

A legtöbb útikönyvben még csak nem is szerepel a neve, hiszen az ország más népszerű, vidéki pontjaival ellentétben nem része az UNESCO világörökségi helyszíneinek. A festői szépségű hegyek között fekvő faluban azonban igazi kincseket talál az elszánt utazó.

Nagyon sokáig semmit nem lehetett hallani a faluról; kiépített utak hiányában a téli időszakban teljesen megközelíthetetlen volt Xinaliq.

Ezek az ősi „élő kövületként” számon tartott halak rendkívül ritkák, így a véletlen találkozás esélye is igen kicsi.

A bojtosúszós hal két faja él ma: a gyakoribb indonéz, és a nagyságrenddel ritkább kelet-afrikai, ez utóbbival sikerült a dél-afrikai búvároknak összefutniuk, számolt be az Earth Touch News Network. Az ország keleti partjainál fekvő Pumula település közelében készült merülésre egy kisebb csapat, amikor viccelődni kezdtek, hogy mi lenne, ha látnának bojtosúszós halat.

Vajon kik lesznek a résztvevői a 2020-as Fjällräven Polar életre szóló kalandjának? Varga Dávid Bence és 22 társa megcélozta.

A 24 éves fiatalember, Varga Dávid Bence a hétköznapjait gyógyszergyári munkával tölti, a szabad idejét pedig négy huskyja társaságában. 9 éve foglalkozik a szibériai husky fajtával, így a sarkvidék még a kutyáin keresztül belopódzott az életébe, azóta ábrándozik róla, hogy egyszer majd maga is eljuthat a zord északra.

A legelfogadottabb elmélet szerint a gazdag kultúrájú populáció mintegy 40 ezer éve tűnt el, és ebben fajunknak is nagy szerepe volt.

Krist Vaesen, az Eindhoveni Műszaki Egyetem munkatársa és kollégái azt próbálták kideríteni, hogy tényleg a modern ember miatt haltak-e ki ősi rokonaink – írja a ScienceAlert. A kutatók arra jutottak, hogy a neandervölgyiek eltűnésének hátterében valójában a szerencsétlen földrajzi körülmények állhattak.

Az erdőirtás kapcsán Délkelet-Ázsia vagy Amazónia dzsungelei szerepelnek legtöbbet a hírekben, miközben Afrika esőerdőivel is gondok vannak, szerencsére jobb hírek is kerültek a rosszak mellé.

Dr. Fritz Kleinschroth, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) tájökológus kutatója 2017-ben a kongói esőerdőn hajtott át kisteherautóján, s amikor megállt, a kocsi hűtőrácsához tucatnyi lepketetem tapadt.

Az Egyesült Államoktól nyugatra mintegy 362 ezer négyzetkilométernyi tenger válik védetté a fenékhálós halászattól.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) olyan végleges rendeletet adott ki, amellyel több mint 362 ezer négyzetkilométernyi tengerfeneket óvnak meg a pusztító fenékhálós halászattól. Ezzel korallokat, zátonyokat, víz alatti kanyonokat és egyéb kulcsfontosságú élőhelyeket védhetnek meg.

Az 1881-es velencei Nemzetközi Földrajzi Kongresszus térképkiállítására készült Perczel-glóbusz egyik másolatát állították ki az Országos Széchényi Könyvtárban. 

Az úgynevezett Perczel-glóbuszból három másolat készült. Egy az Országos Széchényi Könyvtárba, egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, egy pedig a miniszterelnöki irodába, a Karmelita kolostorba került.

Az Etna évezredek óta lakott, s a településeken időről-időre áttörnek a hegy lávafolyásai. Hol várható ezek károkozása a következő évtizedekben?

Világszerte emberek százmilliói élnek aktív vulkánok közelében, e hegyek némelyike kiszámítható, föl lehet készülni a kitöréseire, mások esetében erre kevés lehetőség van. Az Etna ebből a szempontból a kiszámíthatóbban viselkedő tűzhányók közé sorolható, köszönhetően a hosszú ideje tartó megfigyeléseknek és méréseknek, a hegyen dolgozó geológusok munkájának.

A pingvinekre emlékeztető madár a 19. század közepén tűnt el.

Jessica Thomas éveket töltött az óriásalka genetikai vizsgálatával, hogy jobban megérthesse eltűnésének folyamatát – írja a BBC. A szakértő a Bangor Egyetemen és a Koppenhágai Egyetemen folytatott PhD-képzése során 41 múzeumi csont- és szövetmintát elemezett.

A nagyjából 80 centiméter magasra növő állat egykor az Atlanti-óceán északi részén élt Észak-Amerikától Skandináviáig.

Az objektumot idén augusztusban azonosították, és egyre közeledik.

A Naprendszer második ismert csillagközi objektumát, a 2I/Borisovot 2019 augusztusában fedezték fel. A későbbi elemzések során kiderült, hogy az égitest egy üstökös.

A Yale Egyetem csapata a hétvégén a W.M. Keck Obszervatórium segítségével újabb képet készített a 2I/Borisovról – számol be a ScienceAlert.

Bár a kőzetlemezek mozgása, elrendeződése minden esetben hatással van az aktuális klímára, egy francia vezetésű kutatócsoport most mégis arra vállalkozott, hogy három olyan alkalmat emeljen ki, amelyek különösen fontos következményekkel jártak.

A legfontosabb tényező a szilikátos kőzetek mállása és az ennek révén a légkörből kiürülő szén-dioxid, ez a folyamat különösen erőteljes, ha a kőzetek a trópusokon bukkannak ki, és az ottani meleg, csapadékos klíma hatására gyorsabban fogy a légkörből a CO2.

A szakértők először rögzítették a faj szívritmusát a természetben.

A Jeremy Goldbogen, a Stanford Egyetem munkatársa által vezetett csapat egy szabadon élő kék bálna szívritmusát rögzítette – írja a Gizmodo. A kutatók úgy vélik, hogy az egyedi szívritmus a hosszú lélegzetvisszatartást, a táplálkozást és a vér oxigénszintjének helyreállítását is segíti.

Goldbogen szerint a kék bálna elérte azt a korlátot, melynél nagyobbra egy tengeri organizmus nem nőhet a Földön.

A szakértők először rögzítették a faj szívritmusát a természetben.

A Jeremy Goldbogen, a Stanford Egyetem munkatársa által vezetett csapat egy szabadon élő kék bálna szívritmusát rögzítette – írja a Gizmodo. A kutatók úgy vélik, hogy az egyedi szívritmus a hosszú lélegzetvisszatartást, a táplálkozást és a vér oxigénszintjének helyreállítását is segíti.

Goldbogen szerint a kék bálna elérte azt a korlátot, melynél nagyobbra egy tengeri organizmus nem nőhet a Földön.

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók, 2019.  december 6. éjfélig.

A Föld rovarfajainak nagyobb része eleven növényekkel táplálkozik, de igen sok közöttük a ragadozó és az élősködő is – olvasható a Magyar Rovartani Társaság weboldalán. Van azonban egy csoport, amely talán még az előzőekénél is fontosabb, és fajszámuk is jelentős, százezres nagyságrendű.

Az Oxford Angol Szótár szerkesztői szerint a klímavészhelyzet lett az év szava.

A kifejezés több, ugyancsak az éghajlatváltozással kapcsolatos szót (klímaválság, klímaszorongás, repülési szégyen) előzött meg, használatának gyakorisága 12 hónap alatt megszázszorozódott.

A szerkesztők magyarázata szerint a klímavészhelyzet (climate emergency) „olyan helyzet, amelyben sürgős cselekvés szükséges, hogy csökkentsük vagy megállítsuk a klímaváltozást és elkerüljük az abból következő, potenciálisan visszafordíthatatlan károkat”.

A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával.

A projekt során az első lépés a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) potenciális hazai élőhelyeinek még pontosabb feltérképezése, elterjedési területének ellenőrzése.

Nauru nem tekinthető festői országnak. Egyetlen, drága légitársaság jár ide, és jóindulattal is csak egycsillagos szállodái vannak. Látnivalók nincsenek, a strandokon nem lehet fürödni, a klíma elviselhetetlen. Akkor mit ad? A még felfedezetlen, ismeretlen úti cél misztikumát.

A két apró városállam, Vatikán és Monaco után a maga 21 négyzetkilométerével Nauru a világ harmadik legkisebb állama.

Bolygónk élőlényei össztömegének felét kitevő mikrobák vizsgálatával egy újabb visszacsatolási folyamatra derült fény.

A londoni Imperial College kutatói végeztek felmérést a prokarióták (baktériumok és archeák) körében, az egysejtűek gázanyagcseréjét vizsgálták meg annak függvényében, hogy milyen külső hőmérsékleten él az adott mikroorganizmus. Az anyagcserében szén-dioxidot termelő mikrobák a vizsgálatok szerint fokozott légzéssel válaszolnak a melegedő klímára, vagyis a felmelegedés miatt emelkedni fog az általuk kibocsátott CO2 mennyisége is.

A tengerszint felett 2000 méteren fekvő hegy tetején találkozhatunk a havasi csókákkal (Pyrrhocorax graculus).

A Somló várától, mikor az északi szél kitisztítja az égboltot, ellátni a határ túloldalán fekvő hegyekig. Látni a havas csúcsokat, a legszembetűnőbb hegy a Schneeberg. Ha itt járok, mindig arra gondolok, hogy Sopronnál átlépve a határt már közel van ez a hegy, ahol hozzánk legközelebb már magashegyi madarakat, növényeket és láthatunk.

A Bükki Nemzeti Park területének 95 százaléka erdőterület, melyből a fokozottan védett övezet, illetve erdőrezervátum nagysága 6622 hektárt tesz ki.

A Bükk-hegység növénytakaróját hatalmas, összefüggő bükkös és tölgyes erdőségek uralják. Az Észak-magyarországi-középhegység legterjedelmesebb és legnagyobb átlagmagasságú tagja. Bár nem itt található hazánk legmagasabb pontja, de a mintegy ötven, kilencszáz méter fölé emelkedő hegycsúcsával, országos szinten mégis rekordernek számít.

2019 novemberében ismét Budapest adott otthont a Tudomány Világfóruma (World Science Forum, WSF) rendezvényének, a záróülésen elfogadták a WSF zárónyilatkozatát.

A kétévente megrendezett tudományos konferencián idén 120 országból több mint ezer tudós, döntéshozó és újságíró vett részt, köztük 150 előadó.

A klímaváltozás 2050-re 7,9 billió dollár kárt okozhat világszerte, a fejlődő országok a legfenyegetettebbek.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) klímaváltozás-ellenálló mutatója a világ 82 legnagyobb gazdaságának felkészültségét méri – írja az AFP. Az adatok alapján a klímaváltozással járó extrém időjárási jelenségek már 2050-re komoly hatással lesznek a világra, a folyamat leginkább Afrikát és a fejlődő országokat érinti.

A National Geographic idén is összegyűjtötte azt a 25 célpontot, amelyeket jövőre érdemes lesz felkeresni.

Ez a terület mindössze 92 hektár, mégis több mint 60 madárfajnak ad otthont a szlovákiai Csallóköz szívében.

Az Abonyi halastavak 2010 óta madárvédelmi terület, a Natura 2000 hálózat tagja. Ez Szlovákia egyik legkisebb, ugyanakkor fajokban az egyik leggazdagabb vízi ökoszisztémája. Idáig 65 madárfajt figyeltek itt meg, ebből 51 vízi, illetve vízhez kötődik, 21 pedig itt is fészkel.

A hely iskolapéldája annak, hogy egy eredetileg emberek céljait szolgáló létesítmény, hogyan válhat hasznára ritka és védett madárfajoknak.

A növényfajok kipusztulása legjobban Nyugat-Afrikát, Etiópiát, Tanzánia egyes részeit és a Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtja.

Ezek a térségek növényeik több mint 40 százalékát veszíthetik el. A veszélyeztetett fajok között fák, cserjék, gyógynövények és liánok is szerepelnek.
„A biodiverzitás számtalan hasznot hoz az embereknek, és ennek elvesztése veszélybe sodorja a jövőnket” – idézte a BBC News Thomas Couvreurt, a francia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Intézet vezető kutatóját.

A templomot a vízkultusz követői használták.

3 ezer éves megalit templomra bukkantak Peruban – számol be a Live Science. Az építmény az ország északnyugati részén, a Huaca El Toro nevű lelőhelyen, a Zaña-völgyben került elő. Ez az első megalit templom, amelyet a völgyben találtak.

Edgar Bracamonte, a Sipan Királyi Sírok Múzeumának munkatársa szerint az építményt egy vízkultusz követői használhatták.

Egyes idegen égitestek jeges felszíne alatt hatalmas vízóceánok lehetnek, a tengerek vizsgálata azonban nem lesz könnyű feladat.

Mai tudásunk szerint az Europa (Jupiter negyedik legnagyobb holdja) és az Enceladus (Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja) jégpáncélja alatt is óceán található. A NASA ezért tartja fontosnak, hogy olyan robotizált tengeralattjárót fejlesszen, amely egy nap képes lesz megvizsgálni ezeket a rejtett tengereket.

Mintegy 200 ezer éve használjuk, kontinenseken, kultúrákon ível át, de keveset tudunk róla, hogy miként jutottak hozzá, hogyan készítették el elődeink.

Az okker az emberiség legősibb festékanyaga, világszerte és számtalan korban használták, sok ősi sziklarajz, barlangrajz vörös színét adja. Míg az emberelődök életét, fejlődését, művészi gondolkodását jelképező alkotásokat sokszor és sokan elemezték már, magát a festékanyagot szinte soha.

2019. november 9. és 2020. január 5. között látogatható a Máté Bence életművét bemutató nagyszabású kültéri kiállítás a felújított Podmaniczky Frigyes téren, az Arany János utcai metrómegállónál.

A természet és a természetfotózás kedvelői számára 15, hátulról megvilágított paravánon látható az a 623 természetfotó, melyeket a legkiválóbb képek közül maga a szerző választott ki.

Alkotásaival Bence az összes földrészt meghódította, legeredményesebb versenyzőként első helyen áll a BBC fotós pályázat összes ranglistáján, továbbá ő az egyetlen, aki az ifjúsági és a felnőtt mezőnyben is megkapta a természetfotósok Oszkárjaként számon tartott díjat.

A tél jellemzően a csendes visszavonulás időszaka, de egyben remek lehetőség arra is, hogy szenteljünk magunkra egy kis minőségi énidőt, amikor nem rohanunk, nem stresszelünk, csak hagyjuk, hogy a természet energiáival töltődjön fel kimerülő készletünk.

Bükfürdő igazi gyöngyszem a Slow travel kedvelők körében. Nyugat-Dunántúl egyik legsokoldalúbb fürdővárosa minden évszakban vonzó úti cél. Hogy miért? Erre tíz érvünk is van:
1.

1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, az extragalaktikus csillagászat megalapítója, az ő nevét viseli a NASA Nagy Obszervatóriumok sorozat első tagja, a népszerű űrteleszkóp.

A Missouri állambeli Marshfieldben látta meg a napvilágot. Fiatalon kezdett sportolni, Illinois állam magasugró bajnoka volt, és csak kevésen múlt, hogy nem profi bokszoló lett belőle.

Hiába tartoznak a világ legismertebb nevezetességei közé, a Nazca-vonalak még mindig tartogatnak meglepetéseket.

A Jamagata Egyetem csapata 142 új, élőlényeket és objektumokat ábrázoló geoglifát írt le a Nazca-vonalaknál 2018-ig, majd az intézmény és az IBM Japán mesterséges intelligenciával folyó 2018-2019-es közös kutatása során még egyet.

A Szakaj Maszato, az egyetem munkatársa által vezetett csapat embereket, állatokat, geológiai alakzatokat, élettelen tárgyakat megörökítő ábrákat fedezett fel.

35 ezer vízmintát elemeztek és feltárták a tengerek táplálkozási láncának alapját képező plankton sokszínűségét, változásait.

A francia Tara Océan Alapítvány szakemberei egy vitorlás kutatóhajóval utazták be a bolygónk óceánjait, 2009-2013 között, az antarktiszi vizektől a Jeges-tenger vizéig. A céljuk az volt, hogy a tengeri tápláléklánc alapját képező plankton biodiverzitását és ennek változásait megvizsgálják.

A tél jellemzően a csendes visszavonulás időszaka, de egyben remek lehetőség arra is, hogy szenteljünk magunkra egy kis minőségi énidőt, amikor nem rohanunk, nem stresszelünk, csak hagyjuk, hogy a természet energiáival töltődjön fel kimerülő készletünk.

Bükfürdő igazi gyöngyszem a Slow travel kedvelők körében. Nyugat-Dunántúl egyik legsokoldalúbb fürdővárosa minden évszakban vonzó úti cél. Hogy miért? Erre tíz érvünk is van:
1.

A borz hordozója a szarvasmarhákat megbetegítő TBC baktériumának, s időnként át is adja a fertőzést, ennek pedig súlyos gazdasági következményei vannak.

Írországban védett és közkedvelt vadállat a borz, azonban a jelenléte a szarvasmarhákra nézve káros mellékhatással jár: a borz hordozója a marha tbc baktériumának, s a közvetatésükkel megfertőződött marhákat le kell vágni, ez pedig évente több millió eurós veszteséget okoz a farmereknek és az ország mezőgazdaságának.

Nem mindig kell távoli országokba utazni ahhoz egy biológusnak, hogy új fajt fedezhessen fel.

Dr. Jack Longino az Utahi Egyetem biológus professzora, nemzetközi hírű hangyakutató, bejárta már a világot és számos, addig ismeretlen hangyafajt fedezett fel. A legutóbbi felfedezéséhez azonban elég volt a Salt Lake Cityben álló háza kertjébe kimennie.

2018. augusztusában egy este a kertben megpillantott négy olyan hangyát, amelyek nagyon kilógtak a környék ismert hangyafaunájából, másnap egy kis ásást követően további egyedekre bukkant.

A National Geographic bejelentette, hogy 2020 márciusában világpremierrel mutatja be a kultikus Kozmosz sorozat új évadát.

A négy Emmy-díjjal kitüntetett sorozatot ezúttal is a neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson vezeti.
A Cosmos: Possible Worlds címet viselő új évad lenyűgöző idő- és térbeli utazásra hívja a nézőket 13,8 milliárd év kozmikus evolúcióján keresztül.

Bemutatták a Nature Photographer of the Year pályázat nyerteseit.

73 ország több mint 14 ezer versenyzőjének fotói közül választották ki végső nyertesnek Daróczi Csaba képét. A hollandiai Nature Talks Fotófesztivált szervező Nature Talks 2019-ben negyedik alkalommal hirdette meg pályázatát, a versenyen 11 kategóriában hirdetnek győztest.

Daróczi Csaba fekete-fehér felvételén két ugró nyúl látható.

November eleji kiruccanásunk célja volt megcsodálni az ősz színeit a Plitvicei-tavaknál. Ezekből  a képekből láthatnak most egy válogatást.

Az állatot 25 éve nem látták, most kameracsapdák felvételén ismét megjelent.

A vietnámi kancsil (Tragulus versicolor) a kérődzők közé tartozó, kb. nyúl méretű, őzre emlékeztető erdei állat, a világ legkisebb patása, egyedül a nevét adó délkelet-ázsiai országban élt. Az állatfajt 1910-ben írták le a tudomány számára, s mindössze az ekkor befogott 4 példánya állt rendelkezésre.

Az északi sarkvidék tengerjég-borítása évtizedek óta csökken, egy új kutatás eredménye szerint akár már 2044-re teljesen jégmentessé válhat az év egy részében.

A kevesebb jég miatt sötétebbé váló felszín több napenergiát tud elnyelni, így még melegebb lesz a víz s még kisebb a jégborítás, és ez a folyamat a modellszámítások szerint a belátható jövőben megpecsételheti a tengerjég sorsát.

Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A tavasszal kezdődött akcióban közel egy tucat ország vett részt és vesz részt továbbra is a következő hónapokban. A kampány a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) kezdeményezésével indult és a vonuló madarakra leselkedő emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet.

A legapróbb énekesmadaraktól a leghatalmasabb ragadozómadarakig, a madárvonulás nem csak a telelőhelyekre való eljutást, hanem a túlélésért való küzdelmet is jelenti.

Kiribati, Óceánia apró állama, egy szomorú ok miatt áll a figyelem központjában: az első ország lehet, amely a globális felmelegedés és az ezzel járó tengerszint-emelkedés miatt eltűnhet.

Az ország legmagasabb pontja a vulkanikus Banaba szigeten 87 méter, az ország többi része pedig, a 32 korallzátony sehol sem magasabb nyolc méternél.

Megérkeztek hazánk területére a nagy őrgébicsek (Lanius excubitor). Az első példányokat a Veszprém megyei Nyírád település határában figyelték meg.

A faj hazánk területén bizonyítottan csak néhány éve költ, telelő példányai azonban szórványosak az ország területén. Kedveli a tágas, nyílt legelőket ahol nagy területeket beláthat. A madár közkedvelt szokása, hogy egy vártapontot szemel ki magának, amely gyakran a területen lévő  bokor csúcsa, villanypózna vagy valamely kiemelkedő pont.

A Demetria nevű nő 2000 éves sírját Szakkarában azonosították.

A felszín alatti nyughely egyik faragványán az elhunyt látható díszes ruhában, kezében szőlővel – írja a Live Science. A nő mellett egy állat is áll, amely két mellső mancsát a nő ruhájára rakja.

A Nozomo Kawai, a Kanazawai Egyetem munkatársa által vezetett japán-egyiptomi kutatócsoport Szakkarában tárta fel a nyughelyet, a nekropoliszba uralkodókat és magas rangú személyeket temettek.

Az újonnan született térinformatikai adatbázis alapján részletesen vizsgálhatóvá válik, hogy milyen élőhelyre van szüksége az egyes fajoknak és milyen szolgáltatásokat nyújt a természet az emberiség számára.

2019. november 11-én vált nyilvánosan elérhetővé és letölthetővé a Magyarország Ökoszisztéma alaptérképe nevet viselő térinformatikai adatbázis – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont weboldalán.

A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben – mondta a szakember a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián tegnap Szegeden.

Bolygók az alkonyi égen
Alkonyat után a Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz is látható a délnyugati ég alján.

Az afrikai kontinensen élőknek a szegénység, a kormányzási, irányítási problémák miatt nincs sok lehetőségük az alkalmazkodásra.

A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben – mondta Karamoko Diarra, a dakari Cheik Anta Diop Egyetem agroökológus professzora 2019. november 14-én a Szegedi Tudományegyetemen, a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián.

Csak a klasszikus felfogás szerint kell talaj ahhoz, hogy növényeket termesszünk.

Nagyjából tíz évvel ezelőtt volt némi médiavisszhangja Gönczi Péter debreceni aquapóniájának, ami nem más, mint egy talaj nélküli termesztési rendszer, aminek az alapelve, hogy folyamatosan áramló vízzel juttatjuk el a növény számára szükséges oxigént, tápanyagot, trágyát, ami ez esetben nem mesterséges, hanem a rendszer szerves részét képező halak ürülékéből származik.

Hatalmas katedrálisok, középkori várak és erődök, szélmalmok és tulipánmezők – Európa ismert helyei, melyeket most új perspektívából figyelhetünk meg.

A National Geographic tévécsatorna új sorozata különleges légi felvételeken keresztül mutatja be a kontinens legmegkapóbb természeti, kulturális és építészeti kincseit.
A 2019. november 10-én debütáló Európa a magasból című szériát hat különböző országban forgatták egyetlen év alatt, így a nem mindennapi légi felvételeken azt is megfigyelhetjük, hogyan változik az évszakokkal együtt a táj.

A sárgaszemű pingvin, maori nevén a hoiho lett idén az év madara Új-Zélandon.

A verseny 14 éves történetében most először végzett egy tengeri madár az első helyen, miután szoros versenyben maga mögé utasította a szintén veszélyeztetett kakapót.

A hoiho a világ legritkább pingvinje, a 2019-es költési szezonra mindössze 225 pár maradt az új-zélandi „szárazföldön” (a két nagyobb szigeten és a kisebb Stewart-szigeten).

Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.

„A 40 év tudományos adataira épülő elemzés készítői szerint a kormányok nem tesznek meg mindent a válság kezelésért. Mélyreható és hosszú távú változások nélkül a világ kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe” – írják a tanulmányban.

Koreai kutatók több száz összehangolódott galaxist azonosítottak.

Hjeop Li, a Koreai Csillagászati és Űrtudományi Intézet munkatársa csapatával több száz millió fényévre fekvő rendszereket tanulmányozott – írja a Futurism. A szakértők már korábban is azonosítottak olyan galaxisokat, amelyek együtt mozognak, ezúttal a szinkronizált forgásra sikerült bizonyítékot találni.

A kozmológia jelenleg nem ismer olyan mechanizmust, amely megválaszolhatná a rendszerek közti kapcsolat kérdését.

Várkert Bazárban megrendezett II. Drón Konferencia és Expón többek között a dróntechnológia kereskedelmi alkalmazásának lehetőségeiről, a hamarosan életbe lépő Európai Uniós szabályozásról, illetve az autonóm légi járművekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztésről esett szó.

A 2019. november 8-án megrendezett konferencián különösen nagy hangsúlyt kapott, sőt egy kerekasztal-megbeszélés témája is volt a jogi szabályozás jelenlegi tarthatatlan állapota.

2019 legjobb magyar természetfotói láthatók a Magyar Természettudományi Múzeumban. Íme egy kis ízelítő az  Év Természetfotósa díjátadójáról.

A 2019-es nyertes képekről már hírt adott az ng.hu, most pedig a kiállítás alapján megosztok néhány gondolatot, a fotókról, az idei természetfotós trendekről.

Egy csendes-óceáni víz alatti tűzhányó hatására egy korábbi sziget teljesen eltűnt, igaz, egy új is kialakult.

A tongai szigetvilág egyik tenger alatti vulkánja legutóbbi aktivitásával semmisített meg egy szigetet, majd kicsit arrébb egy újabb, háromszor nagyobb földdarabot alakított ki – írja a The Guardian. Taaniela Kula, a Tongai Geológiai Szolgálat munkatársa szerint az új sziget 100 méter hosszú és 400 méter széles lehet, és elődjétől, az egykori Lateiki-szigettől mintegy 120 méterre nyugatra fekszik.

Európai bölényekkel népesítették be az Őrségi Nemzeti Park egy hetven hektáros, fokozatosan újra vadonná alakuló területrészét.

Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park igazgatóhelyettese elmondta, egy nemzeti parkban szükség van olyan, nagy kiterjedésű, összetett, több élőhelyet, gyepet, erdőt magába foglaló részekre is, ahol nincs emberi beavatkozás, és ahol lehetőség szerint a természet minden alkotóeleme jelen van.

A dél-afrikai Mossel-öböl a bőséges zsákmány miatt rengeteg cápának és kardszárnyúnak ad otthont.

Elton Polly cápakutató kivételes jelenséget örökített meg a Mossel-öbölben – írja a ScienceAlert. Az Oceans Research által feltöltött videón az látható, hogy egy fehér cápa épp egy csoport kardszárnyú elől menekül.

A szakértők szerint nem tudni, hogy az állatok kifejezetten a cápát igyekeztek elkapni, vagy csupán játszottak.

Gemencet járva már régebben is megfigyeltem, hogy alacsony vízállás idején a Vén-Duna medrében kis források bukkannak elő, amelyek valószínűleg a Koppány-sziget felszíni elszivárgó vizeiből erednek.

A víz ereje felhozza a homokot és csodálatos alakzatokat formáz, egyesek csillag alakúak, mások pedig korong formájúak, szélükről eróziós barázdák futnak szét sugár irányban.

A kontinens bozóttűz-szezonja októbertől márciusig tart, de 2019-ben már szeptemberben elkezdődött.

2019-ben Ausztrália déli-délkeleti régiójában kipattant bozóttüzekben már eddig, egyetlen hónap alatt, nagyobb terület kapott lángra, mint amennyi az előző két év során összesen. A meleg, száraz, szeles időjárás miatt a tüzek gyorsan terjednek, és már Sydney agglomerációs területén is veszélyt jelentenek az emberéletre, lakóházakra, ezért a legmagasabb fokú készültséget rendelték el a hatóságok.

Északról érkező szőlőrigók (Turdus iliacus) dézsmálják a kamondi kastélykert évszázados ostorfáinak a bogyóit.

2019-ben, november elejétől a kert fáin láthatóak. Gyakran keveredik a fenyőrigók csapatai közé. A szőlőrigó a legkisebb európai rigófaj, könnyen felismerhető határozott fehér szemöldöksávjáról, markánsan foltozott alsótestéről és oldalán rozsdabarna színezetéről.

A NASA friss jelentése szerint az elmúlt húsz évben jelentősen kiszáradt az Amazonas-medence légköre. A helyzetért nagyrészt az emberek a felelősek.

A NASA Jet Propulsion Laboratory csapata több évtizednyi felszíni és műholdas adatot elemezve mérte fel az Amazonas-medence feletti légtömeg páratartalmát – írja a CNN. Armineh Barkhordarian szerint az elmúlt két évtizedben jelentős száradás zajlott a helyi atmoszférában.

Mexikóvárostól 40 kilométerre északra, Tultepecben egy szemétlerakó építése során 15 ezer éves mamutmaradványokra bukkantak. A régészek a lelet helyszínén két, ember alkotta csapdát is találtak.

Tengeri emlősöket betegít meg a vírus, amely az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra jutott át.

Először 1988-ban bukkant fel a betegség, s az észak-európai vizeken szedte áldozatait elsősorban a borjúfókák körében. A fóka morbilivírus (PDV) nevű kórokozó észak-atlanti járványai során mintegy 50-60 ezer állat pusztult el, majd néhány év múlva, 2003-ban alaszkai fókák közt is előfordult.

Száműznék az egyszer használatos műanyagtermékeket az északkelet-ausztráliai Queenslandből, hogy segítsék az állam partjaitól nem messze fekvő Nagy-korallzátony és a környező területek élővilágának regenerálódását és megóvását.

Az ausztrál környezetügyi és Nagy-Korallzátonyért felelős miniszter, Leeanne Enoch 2019. november 7-én ismertette a Plastic Pollution Reduction Plan (műanyagszennyezés-csökkentő terv) elnevezésű javaslatot, amelynek értelmében már 2020-ban betilthatják egyebek között a műanyag szívószálakat, evőeszközöket és tányérokat az államban.

A szakértők 2008-ban fedezték fel, hogy az Ophidiomyces ophiodiicola kígyókat fenyeget.

Kaliforniát is elérte az a gombafaj, amely kígyókat támad meg Európában, Amerikában és Kanadában – írja a Live Science. A kutatók szerint az élősködő eddig mintegy 30 fajnál idézett elő megbetegedéseket. Bár az Ophidiomyces ophiodiicola az emberi egészségre nem káros, a kígyópopulációknak komoly károkat okozhat.

Az állomány élelemszerzési lehetőségeit és társas kapcsolatait vizsgálták kanadai kutatók.

A Brit Columbiai Egyetem és a Hakai Intézet közös kutatása során a Brit Columbia partjai közelében honos kardszárnyú delfinek életkörülményeit vizsgálták, elsődlegesen azzal a céllal, hogy kiderítsék, van-e elegendő zsákmányállat a területen. Ez főként a régió déli felén volt kérdéses, ahol egy mindössze 75 egyedből álló orka csapat él, a legfontosabb eleségük a királylazac, és a populáció megóvása és növelése érdekében volt szükség a felmérésre.

Adott egy fényképarchívum, benne több tízezer felvétel a 19. század végétől, az egész világból.

Írta: Sarah Leen

Egy fényképarchívum felvételei értékes kordokumentumok. Amikor korai fotógyűjteményünkben lapozgattunk, anyagot gyűjtve ehhez a cikkhez – no meg a készülő Women: The National Geographic Image Collection című könyvhöz –, megdöbbenve láttuk, milyen közhelyesen ábrázolták valaha a nőket.

Hatalmas katedrálisok, középkori várak és erődök, szélmalmok és tulipánmezők – Európa ismert helyei, melyeket most új perspektívából figyelhetünk meg.

A National Geographic tévécsatorna új sorozata különleges légi felvételeken keresztül mutatja be a kontinens legmegkapóbb természeti, kulturális és építészeti kincseit.
A 2019. november 10-én debütáló Európa a magasból című szériát hat különböző országban forgatták egyetlen év alatt, így a nem mindennapi légi felvételeken azt is megfigyelhetjük, hogyan változik az évszakokkal együtt a táj.

A kutatók szerint nem elegendőek a jelenlegi klímavédelmi intézkedések a tenger vízszintemelkedésének megállításához.

Úgy vélik, ha az országok 2016 és 2030 között tartják magukat a párizsi klímaegyezményben meghatározott célokhoz, a tengerszint 2300 januárjáig akkor is 20 centimétert fog emelkedni.

A tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban bemutatott tanulmányukban jutottak erre a következtetésre.

Az alpesi kőszáli kecske jellegzetes szarva miatt régóta a vadászok egyik kedvenc zsákmánya.

Az évszázadok óta tartó vadászat hatására Észak-Olaszország egyik régiójában néhány százra csökkent az alpesi kőszáli kecske populációja, a 20. század végére azonban a megfelelő természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően mégis növekedni kezdett az egyedszám, főként Svájcban. Épp emiatt az ország két kantonjában ismét lehet a fajra vadászni – írja a BBC.

A nők ma már tevékeny szerepeket is kapnak a hadseregben: harcolnak a fronton, békefenntartók a világ veszélyes konfliktusövezeteiben.

Írta és fényképezte: Lynsey Addario

A nők legalább tizenhat fejlett országban szolgálhatnak a harcvonalban.

Túl magas a víz ólomtartalma számos kanadai nagyváros sok százezer háztartásában - derült ki egy országos kutatásból.

A vizsgálat szerint vannak olyan területek, ahol a víz ólomszintje olyan magas, mint 2015-ben az amerikai Michigan állambeli Flintben, ahol válsághelyzet alakult ki – olvasható a BBC News honlapján.
2014 és 2018 között 11 kanadai nagyvárosban 12 ezer vízmintát vettek.

Idén már 8. alkalommal rendezi meg a Fehér-tavi darvadozás – a madárvonulás dél-alföldi ünnepe elnevezésű népszerű rendezvényét a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

2019. november 9-én a Szegedi Fehér-tónál várják az érdeklődőket, ahol több helyszínen párhuzamosan zajlanak majd a családi programok, melyek a délutáni darubehúzással zárulnak.

Az ősz természeti látványossága a darvak ezreinek vonulása a Dél-Alföldön.

1879. november 5-én halt meg James Clerk Maxwell skót fizikus, az elektromágneses térelmélet megalkotója.

A család eredeti neve Clerk volt, a Maxwellt ügyvéd apja vette föl, amikor birtokot örökölt  a Maxwell-ágtól.
James 1831. június 13-án született Edinburgh-ban, Penicuik báróinak utolsó sarjaként, édesanyját kilencévesen vesztette el. A kivételes elméjű fiú akkor már hosszú részleteket tudott idézett Miltontól, és különösen a matematikában árult el rendkívüli tehetséget.

A Salamon-szigetek különös ország: több mint 900 szigeten terül el.

Vannak köztük egészen festőiek is, az ország mégsem küzd a turisták rohamával. Az országba 2019-ban csak 27 ezren érkeztek, de ennek a számnak is csak a fele turista – a többi üzletember (tanácsadó, befektető, itt dolgozó külföldi), illetve rokonlátogató.

A legtöbben épp csak átszállnak Guadalcanal szigetén, ahol a főváros és a nemzetközi repülőtér is található, és már mennek is tovább a nyugati szigetcsoportra, ahol a jobb szállodák és a nívósabb búvárközpontok találhatóak.

A Salamon-szigetek különös ország: több mint 900 szigeten terül el.

Vannak köztük egészen festőiek is, az ország mégsem küzd a turisták rohamával. Az országba 2019-ban csak 27 ezren érkeztek, de ennek a számnak is csak a fele turista – a többi üzletember (tanácsadó, befektető, itt dolgozó külföldi), illetve rokonlátogató.

A legtöbben épp csak átszállnak Guadalcanal szigetén, ahol a főváros és a nemzetközi repülőtér is található, és már mennek is tovább a nyugati szigetcsoportra, ahol a jobb szállodák és a nívósabb búvárközpontok találhatóak.

Interjú Rédei Tamás botanikussal tölgyesekről, akácosokról, sokféleségről, szárazságról.

Milyen élőhelyekkel foglalkozik az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársaként?
Az alföldi tölgyesek megmaradt foltjai érdekelnek. Ezek az Alföld természetes erdővegetációjának az utolsó hírmondói, nagyon erősen visszaszorult maradványai.

Sokan el se tudják képzelni, hogy ne egy nagyvárosban éljenek. Másokat pedig erőszakkal se lehetne arra kényszeríteni, hogy beköltözzenek egy nagyobb városba.

Vajon melyik tábornak van igaza? Kétségtelen, hogy a városi lét kényelmi szempontból rengeteg előnnyel jár, ugyanakkor az urbanizáció fokozódása jelentős terhet ró a környezetre. Ráadásul úgy tűnik, hogy az egészségünkre is káros hatással van a városi élet – fizikai és mentális szempontból is.

2019. novemberétől nem szerepelhetnek vadállatok a szlovákiai cirkuszokban és más szórakoztató nyilvános rendezvényeken.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium novembertől hatályos rendelete értelmében a nézők nem láthatnak többé a porondon macskaféle ragadozókat – kivéve kutyákat, macskákat és vadászgörényeket -, továbbá főemlősök, elefántok, vízilovak, orrszarvúk, delfinek és zsiráfok sem fognak fellépni.

„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpusztítani mindazt, ami nem volt Élet, nehogy a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.” – írta Henry David Thoreau, mikor harmincévesen kiköltözött a vadonba.

Két év, két hónap és két nap – ennyi időt töltött a vadonban saját kezével épített kis házban.

A hajdani Gömör-Tornai-karszt területe természeti és kultúrtörténeti értékeket őriz. Az MTI fotográfusának, Komka Péter képeivel hívjuk Önöket egy virtuális kalandozásra az 1985. január 1-jétől működő Aggteleki Nemzeti Parkba.

A nyomokat part menti szirteken és a belőlük kiszakadt sziklatömbökön fedezték fel.

2001-ben találták Alaszkában az első kréta időszaki dinoszauruszokat, a felfedezést követően célirányos vizsgálatokat végeztek a régió megfelelő korú kőzetrétegeiben, és számos leletre bukkantak. Ezek legnagyobb része az állam belsőbb területeiről került elő, az Alaszkai-félsziget földnyúlványán szinte alig találtak maradványokat.

„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpusztítani mindazt, ami nem volt Élet, nehogy a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.” – írta Henry David Thoreau, mikor harmincévesen kiköltözött a vadonba.

Két év, két hónap és két nap – ennyi időt töltött a vadonban saját kezével épített kis házban.

Horvátország turistaparadicsomában, ezen a nem mindennapi szigeten, a hegyek és az Adriai-tenger között élők immár 2400 év óta ugyanazon szezonális ritmus szerint élnek.

Hvar völgyeit járva egy elhagyatott templom kertjéből figyeltem, ahogy a nap felkelni készült, a tenger felett húzta rózsaszín fátylát. Édes szőlőillat szállt minden ház felől, s bár a szüret még csak ottjártamkor kezdődött, a hordók és teknők már ki voltak készítve.

A Skócia nyugati partjainál található, sok szigetből és még több sziklazátonyból álló különleges hely a Hebridák szigetcsoportja, mely híres természeti szépségéről, gazdag állatvilágáról, gyapjúiparáról és a whiksyről. Ám most úgy tűnik, ennek az italnak vetélytársa akad.

A terület hűvös éghajlata korlátozza a földművelés lehetőségeit. A Belső-Hebridák legdélebbi szigetén viszont sokan foglalkoznak földműveléssel, állattenyésztéssel, sőt a sziget igazán whiskyről híres.

A világon jelenleg is számos kutatás folyik, amely kutatások egy jelentős része a füstmentes jövő megvalósítását tűzte ki célul, ami első hallásra különösnek hathat. Pedig jobb, ha felkészülünk: az ártalomcsökkentett világ víziója már nincs is olyan messze.

A nemzetközi felmérések adatai szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor. Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot.

A Holdunk születését eredményező ütközés elmélethez adott lényeges részletet egy új vizsgálat.

Általánosan elfogadott ma már, hogy a fiatal Föld egy nagyjából Mars méretű égitesttel ütközött, s ennek a következménye lett Holdunk születése. Saját otthonunk és a Hold kőzeteinek összetételében rendkívül nagy a hasonlóság, egyes izotóparányok teljesen egyezőek, azonban mások esetében eltérések vannak.

Az időszak várva várt eseménye a Merkúr Nap előtti átvonulása lesz, teliholdat, és talán néhány meteort is láthatunk.

A hónap sztárja a Merkúr-átvonulás 11-én délután
Hazánkból az 5,5 órás átvonulásnak csak az első felét láthatjuk, a teljes átvonulást Afrika legnyugatibb partvidékétől az USA keleti államai területéig, illetve teljes Közép- és Dél-Amerikában, valamint az Antarktiszon lehet majd látni.

Galaxisunk ívében az északi fény látványos, zöldes fénye jelent meg egy kanadai éjszakán.

Kolláth Zoltán – a Magyar Csillagászati Egyesület (www.mcse.hu) elnöke – észak-amerikai szakmai útja folyamán az égbolt egyik legszebb jelenségével, a sarki fénnyel találkozott. Útjának tapasztalatait az alábbi sorokban foglalta össze.

„A legerősebb sarki fényt augusztus utolsó éjszakáján láttam.

A szakértők sokáig úgy vélték, hogy a trópusi esőerdőkben az élőhelyek zsugorodása és az erdőirtás jelenti a legnagyobb problémát.

A Leibniz Állatkerti és Vadvédelmi Kutatóintézet csapata a WWF Vietnámmal és a malajziai Sabah Erdészeti Hivatallal folytatott vizsgálatot Délkelet-Ázsiában – számol be az EurekAlert. Adataik alapján a talajszinten élő emlősökre és a madarakra nagyobb fenyegetést jelent az illegális vadászat, mint az erdő pusztulása.

Egy új kutatás szerint a 2I/Borisovhoz és az ‘Oumuamuához hasonló égitestek gyakoriak lehetnek.

A 2017-ben felfedezett ‘Oumuamua után, 2019 augusztusában azonosított 2I/Borisov a második ismert csillagközi objektum a Naprendszerben. Az égitest sokban hasonlít a Naprendszer üstököseire: néhány kilométer széles, szén-monoxid-gázt, vízpárát és port bocsát ki magából.

Szakértők egy csoportja a héten ismertette az újabb objektum elemzésének eredményeit – írja a Science Magazine.