Majdnem négyszer annyi embert érinthet a tengervízszint emelkedése a következő évtizedekben, mint azt eddig vélték - derül ki egy új tanulmányból.

Újabb védelmi intézkedések nélkül 2050-ig azokat a tengerparti területeket, amelyeken ma 300 millió ember él, évente legalább egyszer el fogja árasztani a víz – közölte a Climate Central amerikai civil szervezet egy új számítógépes modell alapján.

A madarak olyan területre repültek, ahol magasak a roamingdíjak.

Az Orosz Ragadozókutató és -Védő Hálózat szakértői Szibériában 13 pusztai sas (Aquila nipalensis) vándorlását tanulmányozták, ehhez nyomkövetőket helyeztek el a madarakon – írja a ScienceAlert. A GPS-GSM készülékek műholdakkal rögzítik, illetve elérhető mobilhálózat esetén SMS-ek segítségével jelzik, hogy merre haladnak épp az állatok.

Mintegy 201 millió éve, a triász-jura időszakok határát egy kihalási esemény jelezte, ennek okáról találtak bizonyítékokat egy új kutatásban.

A nagy kihalási események fő okaként egyrészt valamilyen égitest becsapódását, másrészt a földi vulkáni területek fokozott aktivitását, vagy a kettő együttes hatását tartják számon. A vulkánkitörések, amelyek képesek globális kihalást eredményezni, az igen hosszú időn át tartó bazaltáras események, ezek közül a legismertebbek a szibériai trap vagy a Dekkán-fennsíkot létrehozó trap kitörései.

Egy 1981-es és 2002-es ornitológiai kísérlet eredményeinek kiértékelését végezték el, melyből a kormos légykapók változó életéről kaptak információt.

1981-ben egy német ornitológus, Eberhard Gwinner bebizonyította, hogy a vándormadarak belső „naptára” határozza meg az éves életritmusukat. Vadon, frissen kikelt fiókaként befogott és laborban felnevelt kormos légykapók fejlődését és viselkedését vizsgálva derült ki, hogy a külső környezettől teljesen elkülönített madarak a vándorlás kezdete idején nyugtalanná váltak, és minden olyan változást, fejlődési mintát mutattak, amelyet a vadon élő madarak is a vándorút előtt.

A mai Izrael területén található város adott otthont egykor a templomosok központjának.

A templomos lovagrend a keresztes háborúk idején jött létre a Szentföldön, Jeruzsálemben. Miután 1187-ben a várost elfoglalta Szaladín, a szervezet Akkóba települt át. A szakértők régóta tudják, hogy a város mélyén egy alagúthálózat fekszik, amelyet a lovagok arra használtak, hogy a kikötőből a főhadiszállásukhoz szállítsák a kincseket és árukat.

Egy új kutatás szerint a rendkívül hideg telek és az erős szelek is hozzájárulhattak a birodalom végéhez.

Mezopotámia első egyesített birodalma, az Akkád Birodalom időszámítás előtt 2300 körül született meg, majd mintegy két évszázaddal később összeomlott. A Hokkaidói Egyetem munkatársai által vezetett új kutatás alapján a szokatlanul erős északnyugati szelek és a hosszú, kemény telek is szerepet játszhattak a civilizáció bukásában – írja a Sci News.

Mintegy 201 millió éve, a triász-jura időszakok határát egy kihalási esemény jelezte, ennek okáról találtak bizonyítékokat egy új kutatásban.

A nagy kihalási események fő okaként egyrészt valamilyen égitest becsapódását, másrészt a földi vulkáni területek fokozott aktivitását, vagy a kettő együttes hatását tartják számon. A vulkánkitörések, amelyek képesek globális kihalást eredményezni, az igen hosszú időn át tartó bazaltáras események, ezek közül a legismertebbek a szibériai trap vagy a Dekkán-fennsíkot létrehozó trap kitörései.

A légköri nehézségi hullámok, ha párával találkoznak, érdekes felhőmintázatként mutatkoznak meg.

Légkörünk folyadékként viselkedik, s ha a mozgása során valamilyen akadályba ütközik, felemelkedik, hullámot vet, pontosan úgy, ahogyan a víz is. Ilyen akadály lehet egy hegység, vagy egy nagyobb vihar is. Időjárási műholdfelvételeken találkozhatunk a látható megnyilvánulásukkal, amennyiben a légköri hullámok párás légtömegbe érnek, vagy esetleg sivatagi port ragadnak magukkal.

A légköri nehézségi hullámok, ha párával találkoznak, érdekes felhőmintázatként mutatkoznak meg.

Légkörünk folyadékként viselkedik, s ha a mozgása során valamilyen akadályba ütközik, felemelkedik, hullámot vet, pontosan úgy, ahogyan a víz is. Ilyen akadály lehet egy hegység, vagy egy nagyobb vihar is. Időjárási műholdfelvételeken találkozhatunk a látható megnyilvánulásukkal, amennyiben a légköri hullámok párás légtömegbe érnek, vagy esetleg sivatagi port ragadnak magukkal.

A cserszömörce évszakoktól függően zöld, narancsos rózsaszín, sárga, fehér, szürke és bíborvörös színekben is tündökölhet, október közepétől november elejéig a legszebb.

Dániában odébb toltak egy 120 éves világítótornyot, mert az erózió miatt összedőlt volna.

Az Északi-tenger partján emelkedő, 23 méter magas Rubjerg Knude világítótornyot, amely Dánia egyik fő turistalátványossága, síneken mozgó gördülőalkalmatosságra helyezték, hogy nagyon alacsony sebességgel 70 méterrel eltolják egy biztonságos helyre.

2019 szeptemberében Brazília északkeleti, 2000 km hosszan elnyúló partjaira jelentős mennyiségű kőolajszennyezés sodródott.

A dél-amerikai ország Atlanti-óceán menti partvidékének aranyló homokú strandjaira ismeretlen eredetű kőolajszennyezés került, számolt be az EOS földtudományi hírportál. A kőolaj a tenger felszíne alatt úszik, nem látszik és nem követhető, így különösen nehéz bármit kideríteni az útvonaláról, illetve az esetleg még vízben lévő mennyiségről.

Varázsgombával győznék le a depressziót svájci kutatók.

Az összefoglaló néven, általában varázsgombaként, emlegetett gombafajokban (leginkább a Psilocybe nemzetségben) megtalálható a pszilocibin nevű pszichoaktív alkaloid, amely hallucinogén hatású.

Különleges kiképzésben részt vett kutyákat használnak horvát archeológusok régészeti leletek feltárására.

A három belga juhász, Panda, Sattwe, Mali és egy német juhász kutya, Arwen, öt, Kr.e. 8. századi sírhelyet szagolt ki és észlelt korábban feltárt sírokat is 2015 óta, Drvisica és Karlobag településeken, a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben.

A világon jelenleg is számos kutatás folyik, amely kutatások egy jelentős része a füstmentes jövő megvalósítását tűzte ki célul, ami első hallásra különösnek hathat. Pedig jobb, ha felkészülünk: az ártalomcsökkentett világ víziója már nincs is olyan messze.

A nemzetközi felmérések adatai szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor. Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot.

Orosz szakértők szerint a gleccserolvadás miatt kerülhettek felszínre azok az új szigetek, melyeket a közelmúltban azonosítottak.

2019 augusztusában és szeptemberében az orosz haditengerészet az Arktiszon folytatott expedíciót. A kutatás során öt, korábban ismeretlen szigetre bukkantak. Alekszander Mojszejev altengernagy, az északi flotta vezetője egy nemrég megrendezett sajtótájékoztatón azt mondta, a területek még nem kaptak hivatalos nevet.

Az agy különböző területei folyamatosan tartják a kapcsolatot, még akkor is, ha az agy látszólag pihen. Vajon milyen régiek ezek a kapcsolatok? Mi jellemzi az egészséges agy működését?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói ezekre a kérdésekre keresték a választ egy kutyák bevonásával végzett vizsgálatban, melyek az epilepszia vagy az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás kutatását is segíthetik a jövőben.

Hamarosan bemutatkoznak a nagyközönségnek a világhírű postojnai cseppkőbarlangban több mint három évvel ezelőtt kikelt ritka barlangi vakgőték.

Szlovéniában gyakran emberhalként vagy szlovéniai sárkányként is emlegetik a barlangi vakgőtét (Proteus anguinus). A ritka és titokzatos faj föld alatti karsztbarlangokban és barlangi tavakban él szerte a Balkánon.
Annak idején a postojnai cseppkőbarlang egyik túravezetője vette észre a barlang egyik akváriumának falára ragasztott petéket, és azonnal értesítette a barlang biológusait.

Hajdanvolt korok, felhőbe burkolódzó csúcsok hívogatnak kis hazánktól északra. Ezek közül szedtünk csokorba néhányat.

A londoni Tower leginkább börtönként ismert, noha hosszú időn át palotaként, illetve közösségi és temetkezési helyként is működött.

Egy nagyjából 40 éves nő és egy 7 éves lány csontvázára bukkantak a Towerben – számol be a Live Science. A leletek az építmény Leláncolt Szent Péter kápolnájának közelében kerültek elő. A Towerben az 1970-es évek óta nem találtak csontvázakat. A maradványokon végzett analízis alapján a nő kemény fizikai munkát végzett, és mindketten betegségben halhattak meg.

Az ózonlyuk a felfedezése óta soha nem volt ilyen kicsi, mint 2019-ben, összetett okokra visszavezethetően.

Az ózonlyuk felfedezése sokkolta a tudományos közösséget és a világot is, és ezt követően évről évre aggódva figyeltük, mi történik a déli sarkvidék feletti légkörben. Az antarktiszi tavasz idejére éri el minden évben a maximális kiterjedését, így a szeptemberi-októberi állapota alapján tudjuk, hogy az eltelt időszak során milyen változások történtek.

A 2000 éves, Dávid városában azonosított utat zarándokok használhatták.

Az Izraeli Régiségek Hatóságának és a Tel-Avivi Egyetem csapata nagyjából száz érmét talált az időszámítás szerinti 31 körül létrehozott utca burkolata alatt. A felfedezés igazolja, hogy az utcát Pontius Pilatus építtette.

A szakértők hat éven át tárták fel az ókori utca 220 méteres szakaszát. A lelőhelyet brit régészek azonosították a 19.

Az uniós választások után számos korábban megkezdett nemzetközi program folytatása következik. Az óraátállítás kérdése is napirendre kerül.

Az óraátállítás hivatalos eltörlését követően azt kell majd eldönteni, hogy a földrajzi fekvésünknek megfelelő (téli), vagy az eredetileg energiatakarékossági okokból foganatosított nyári időszámítás kerüljön bevezetésre.  A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén – várhatóan 2021-ben –  lesz eredmény.

Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a lehetséges misszió megvalósításáról beszélt.

Jim Bridenstine 2019. október 21-én, hétfőn sok más űrszervezet vezetőjével együtt vett részt a Nemzetközi Űrhajózási Konferencián – írja a TechCrunch. Az esemény végén a NASA-vezér fontos kérdést kapott: mikor szállhat le ember a Marsra?

Jan Wörner, az Európai Űrügynökség igazgatója először viccesen megjegyezte, hogy kedden, majd Bridenstine komolyra fordította a szót.

A világ leghangosabb madaraként ismerték el amerikai kutatók a csombókos harangozómadarat (Procnias albus), amelynek kiáltásai elérhetik a 113 decibelt, vagyis egy cölöpverőgép hangerejét is.

Az Amazonas mélyén élő madár galambméretű, 250 grammos fehér hímjének nászéneke olyan hangos is lehet, mint egy teljes erőből dübörgő rockkoncert – állapította meg Jeff Podos, a massachusettsi Amherst város egyetemének biológusa, akinek tanulmánya a Current Biology című tudományos folyóirat aktuális számában jelent meg.

Az Atlanti-óceán délnyugati térségében kis híján kipusztult a populáció.

A 20. században a bálnavadászat súlyos hatással volt az állatokra, az Atlanti-óceán délnyugati részén az 1900-as évek első felére csupán 450 példány maradt.  A becslések alapján az 1900-as évek elején 12 év alatt mintegy 25 ezer egyedet vadásztak le. Az állatok védelmében az 1960-as évektől kezdődően tettek lépéseket, az 1980-as évekre pedig már nemzetközi megállapodás tiltotta a vadászatot.

A Csendes-óceán nyugati medencéjében kínai kutatók bukkantak rá az új fajokra.

A szarukorallok (Chrysogorgiidae) közé tartozó élőlényeket a Mariana-ároktól néhány száz kilométerre lévő Magellán tengeri hegyek környékén, 2018 tavaszán végzett mélytengeri felmérés során pillantották meg. A kutatóhajó Fahszien (Felfedezés) nevű automata búvár járműve a tengerfenéken kőzetmintákat gyűjtött a kobaltban gazdag területen, s e munkálatai közben bukkantak az addig ismeretlen korallokra.

A csaknem 8 ezer éves igazgyöngyöt az Egyesült Arab Emírségekben, a Maravah-szigeten találták meg a régészek.

A pár milliméter átmérőjű igazgyöngy az Abu-Dzabitól 170 kilométerre nyugatra fekvő szigeten került elő egy régészeti feltárás során – olvasható a The National helyi hírportálon. A régészek karbonos kormeghatározása szerint a Kr. előtt 5800-5600 körüli időszakból származik.

A világ szmogos nagyvárosai közül 35 tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére 2019. október közepén Koppenhágában, hogy így megvalósítsák az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseit.

A világvárosok, köztük London, Párizs, Los Angeles és Újdelhi főpolgármesterei közös ígéretet tettek arra, hogy a következő két évben a szennyezettség csökkentése érdekében ambiciózus célokat tűznek ki, amelyekkel elérik vagy túl is szárnyalják a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és 2030-ra elérik a WHO által célul kitűzött levegőminőséget.

A dél-spanyol Almería közelében 1999-ben felfedezett Pulpí-geóda egy kisszobányi méretű ovális kőzetüreg, amelyben méteres gipszkristályok nőnek.

A geódákat az ásványbörzék kínálataként pár centis, vagy ökölnyi formában ismerjük, ezek a kívülről egyszerű „kavicsnak” látszó, ám belül üreges, és valamilyen kristállyal kitöltött kőzetek általában félbevágva kerülnek elénk, vannak azonban lényegesen nagyobbak is.

Először találtak zsírszövetet túlsúlyos emberek tüdejében ausztrál kutatók.

A BBC hírportál beszámolója szerint a tudósok 52 ember tüdőmintáit elemezték, és azt találták, hogy a testtömegindexszel (BMI) együtt növekedett a zsír mennyisége a mintákban. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért emelkedik az asztma kockázata a túlsúlyos embereknél.
A szövetek elhunytak tüdejéből származtak, melyeket kutatási célokra ajánlottak fel – írták a European Respiratory Journal című szaklap aktuális számában a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói.

Egy új kutatás szerint máig fellelhető a radioaktív klór a jégben.

A szakértők gyakran használják a radioaktív klór-36 és berillium-10 izotópokat a jégmagok korának megállapításakor. Előbbi anyag természetes körülmények között a kozmikus sugarak és az atmoszféra találkozásával jön létre, ugyanakkor nukleáris robbanások során is felszabadulhat.

Az 1950-1960-as években a Csendes-óceánon zajló amerikai kísérletekkel például rengeteg klór-36 alakult ki.

A 19-20. századi Nagy-Britanniában a súlyosan szennyezett területeken megváltozott az éjjeli lepkék színe. A jelenséget ipari melanizmusnak nevezik.

A Liverpooli Egyetem és a Manchesteri Múzeum csapata három fajt, a szürke pettyesaraszolót, a zöldes tavasziaraszolót és a barna csipkésaraszolót tanulmányozta. A kutatók arra jutottak, hogy utóbbi két élőlény jóval előbb, az 1800-as évek elején színeződött el, ami arra utal, hogy már az ipari forradalom kezdetén is jelentős volt a szennyezés.

A kerti rozsdafarkúval (Pheonicurus phoenicurus)  a ’90-es évek legelején a Tisza árterén találkoztam, ahol a vízparti nyaralókon is fészkelt. Napjainkra megritkult, mint költőfaj.

Ha látni szeretném, ellátogatok Velembe, ott két költőpárt ismerek. A környező országok közül Szlovéniában gyakrabban futhatok vele össze. Más a helyzet azonban ilyentájt, októberben elég intenzív a vonulásuk.

Az élelmiszerek 14 százaléka elvész még az előtt, hogy a boltokba kerülne egy ENSZ-jelentés szerint.

A világon előállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még az előtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne – hívta fel a figyelmet a veszteségre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO legutóbbi jelentésében.

Élő pajták, teafakivonatos növényvédő szerek, napelemek, biomassza-energia – nem új hippimozgalom indult, hanem a dohányipar is felismerte: környezetünk védelme egyre sürgetőbb. A fenntarthatóságra minden iparágnak figyelnie kell, hogy csökkenhessen az ökolábnyomuk és az adott iparág környezetre gyakorolt hatása.

A WHO szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon több mint 2 millióan. Egyáltalán nem mellékes, ők mit használnak, milyen ártalmaknak teszik ki magukat és a körülöttük lévőket, továbbá, hogy ezek előállítása milyen hatással van a környezetre.

Nyilván sok mindentől függ, ki milyen építőanyag mellett teszi le a voksát, amikor saját otthon építésébe fog.

Magyarországon még mindig a klasszikus tégla a szupersztár – hogy aztán a tulajdonságai, az ár-érték arány ezt indokolja-e, más kérdés. A tégla mellett persze egyre népszerűbbek az egyéb építőanyagok és módszerek, ezek közül a hagyományos mészhomoktéglát mutatjuk be kicsit közelebbről.

A Magyarországon (ismét) egyre népszerűbb építőanyag, mint neve is mutatja, mészből, homokból és vízből készült.

A Szaharában élő hangya saját testhosszának több mint százszorosát teszi meg másodpercenként, de nem csak ebben különleges.

A déli órák perzselő forróságában akár 60-70 °C is lehet a homok felszínén, ilyenkor az állatok, egy kivétellel, elbújnak. A kivétel a szaharai ezüsthangya (Cataglyphis bombycina), az aprócska rovarok ekkor indulnak el, hogy a hőségben elpusztult állatok tetemeit begyűjtsék.

Négy magyar fotós képe is szerepel az idei év természetfotói közt, melyeket 2019. október 15-én este egy exkluzív gálán mutattak be Londonban.

Páratlan arany ékszereket, főző edényeket és más értékes ókori tárgyakat találtak búvárrégészek Lord Elgin, Kitera görög szigetnél, 1802-ben elsüllyedt hajójának, a Mentor roncsában.

A Mentor akkor süllyedt el, amikor Lord Elgin konstantinápolyi brit követ csoportja Nagy-Britanniába akarta szállítani az athéni Parthenon, az Akropolisz és más athéni műemlékek kincseinek egyes darabjait.

A görög kulturális tárca közleménye szerint a Dimitrisz Kurkumelisz vezette régészcsoport a közelmúltban folytatott újabb feltárásokon egy aranygyűrűre, egy pár arany fülbevalóra és egy sakk-készlet három bábujára bukkant.

A világ egyik legnagyobb édesvízi halát speciális pikkelyréteg védi az Amazonasban leselkedő veszélyektől.

A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem és a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem csapata az arapaima különleges pikkelyrendszerét vizsgálta – írja a Reuters. A szakértők bíznak benne, hogy eredményeik a védőruhák fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.

A pirarucuként is ismert faj 3 méter hosszúra és 220 kilogrammosra nőhet meg.

A világon 70 lappantyúfaj él, ezek egyike hazánkban is honos és védett madár, azonban az életmódjáról igen keveset tudunk.

A lappantyú (Caprimulgus europaeus) éjszakai életmódú, leginkább az alkonyati és hajnali szürkületben repülő rovarokra vadászó, a környezetébe elképesztő hatékonyan beleolvadó küllemű madarunk, legtöbbször csak a jellegzetes, messzire hallatszó, kerregő hangja utal a jelenlétére.

A versenyt szervező Londoni Természettudomány Múzeum bemutatta az év fotóit.

A kínai Csinghaj tartományban élő Jongcsing Bao nyerte a 2019-es év természetfotósának járó díjat. A kivételes felvételen egy tibeti róka és egy mormota küzdelmének egy pillanata látható. A kép egyszerre vicces és hátborzongató, és jól megmutatja a természeti drámák világát.

Roz Kidman Cox, a zsűri elnöke szerint a fotósnak egy tökéletes, energikus és intenzív pillanatot sikerült megörökítenie.

Egy új kutatás szerint máig fellelhető a radioaktív klór a jégben.

A szakértők gyakran használják a radioaktív klór-36 és berillium-10 izotópokat a jégmagok korának megállapításakor. Előbbi anyag természetes körülmények között a kozmikus sugarak és az atmoszféra találkozásával jön létre, ugyanakkor nukleáris robbanások során is felszabadulhat.

Az 1950-1960-as években a Csendes-óceánon zajló amerikai kísérletekkel például rengeteg klór-36 alakult ki.

Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Egy új, veszélyes észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.

Még 2017-ben Magyarország mésztelen és meszes homokterületein is kimutatták az Észak-Amerikában őshonos homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) jelenlétét, melyet a nemzetség más fajai nyomán özönfűnek is neveznek.

A legendás pilótanő 1937-ben tűnt el.

Amelia Earhart a repülés úttörője volt, 1932-ben ő lett az első nő, aki átrepülte az Atlanti-óceánt. 1937-ben következő nagy célját is megpróbálta elérni: a Föld körberepülését.

Earhart 1937 júniusában navigátorával, Fred Noonannel indult el Pápua Új-Guineáról, ahonnan a Howland-szigetre akarta eljutni. Július 2-án ugyanakkor nyomuk veszett, és azóta sem sikerült megtalálni őket.

Európai nézőpontok - Tanulmány emberekről és nagyragadozókról.

Európai jelentés készült a nagyragadozók és az ember együttéléséről. A WWF és partnerei által szervezett egyeztetések és kutatások eredményeképpen létrejött jelentés rávilágított, hogy az adatok megosztása és a határokon átívelő kapcsolattartás elengedhetetlen a farkasokkal, medvékkel, hiúzokkal és más vadállatokkal való sikeres együttéléshez.

Két évvel ezelőtt az alaszkai Aleut-szigeteknél különleges folyamatot figyeltek meg egy víz alatti vulkánnál.

Egy új kutatás szerint a tűzhányó aktivitása során hatalmas buborékok jöttek létre, némelyik akkora volt, mint a világ legnagyobb kupolája, a 310 méter széles Szingapúri Nemzeti Stadion – írja a Science Magazine.

Mozgalmas lesz az időszak, bőven akadnak látnivalóink, együttállások, hajnali és alkonyi holdsarlók, állatövi fény és meteorok is lesznek az őszi égen.

Hold – Aldebaran együttállás 17-én este

A 85 százalékos Hold és a Bika legfényesebb csillaga kb. két fok távolságra közelítik meg egymást ezen az estén, ez a Hold fényessége mellett is lehetővé teszi az együttállás megfigyelését.

A hosszúszárnyú bálnák táplálkozásuk során körkörösen úsznak, és buborékokat bocsátanak ki, hogy így ejtsék csapdába zsákmányukat.

A buborékháló kialakítása rendszeresen megfigyelhető Alaszka délkeleti partjainál, a Mānoai Hawaii Egyetem csapatának pedig most nemcsak a levegőből sikerült megörökítenie a folyamatot, hanem a bálnák szemszögéből is.

Az Észak-Amerikából származó csipkéspoloska tömeges és gyors terjedése a hazai tölgyerdőket is veszélyezteti.

Az elmúlt években tömegesen megjelenő poloskák nem csupán kellemetlen jelenlétükkel, de a zöldség- és gyümölcsféléinket is érő károsításukkal sok bosszúságot okoznak, ráadásul az egyik inváziós csipkéspoloska faj az erdeinket sem kíméli, a tölgyekre és a bennük élő ökoszisztémákra gyakorolt hatása már érzékelhető.

A hazai madárvilágban 2018 márciusában volt új faj a feketetorkú szürkebegy (Prunella atrogularis). Kora tavasszal Kisújszálláson egy etetőn jelent meg.

Nem is gondoltam volna, hogy bő egy évvel ezután Kazahsztánban, a Tien-San hegységben fogok találkozni vele, ahol az egyik leggyakoribb madárfaj. Kora reggel a nyitott ablakon át beszűrődött a hímek szép éneke, a lucfenyőfák csúcsán ülve szüntelenül daloltak.

A Caladan Oceanic vezetésével 14 év után újra emberes merülést hajtottak végre a roncsnál.

Augusztus elején Victor Vescovo mélytengeri felfedező, Parks Stephenson Titanic-szakértő, Rob McCallum expedíció-vezető és a Triton Submarines technikai szakértői csoportja öt merülést hajtott végre a Titanicnál – írja az Atlantic Productions. A nyolc napig tartó projekt során rengeteg értékes adatot gyűjtöttek.

Aki még 45 éves korában is gyorsabb  tempóban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agyműködése is jobb.

A lassabban gyaloglóknál egy 19 fokozatú skálán „gyorsabb öregedést” mutattak ki, tüdejük, fogsoruk és immunrendszerük általában rosszabb állapotban volt, mint a gyorsabban gyaloglóké – idézte a JAMA Network Open című szaklap friss számában megjelent tanulmányt a sciencedaily.com.
„Az a meglepő, hogy ezt 45 éveseknél állapítottuk meg, nem idős geriátriai pácienseknél” – mondta Line J.H.

Egy város energiafelhasználását hatékonyabbá tenni úgy lehet, ha az igényeknek mindig megfelelő mennyiségben és helyen áll rendelkezésre az elektromos áram.

A gyorsan növekvő és fejlődő városok elektromos energia felhasználását optimalizáló törekvések és fejlesztések pontos adatokat igényelnek, mivel az épületekben fogy a villamos energia 40 százaléka. A kérdés viszont, hogy az épületekben vannak-e emberek.

A csontvelő jelentős tápanyagforrás, emiatt hosszú időn át az őskori étrend része volt.  

A tápláló, zsírsavakban igen gazdag csontvelőt az elődeink régóta fogyasztották, ám erre a vadászat után, általában a zsákmány darabolásakor már sor került. Ennek számtalan nyoma fellelhető az őskori csontmaradványok közt, a velőt tartalmazó csontok feltörését, ennek módszereit alaposan tanulmányozták már.

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében.

Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai madárvonulási útvonalakat és a Balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási témájuk a fülemülesitke. Ez a 10 gramm körüli apró nádi énekesmadár az Európai Unióban, mint kiemelt természeti érték, Natura 2000-es jelölőfaj.

Az őshonos madárfajok védelmében a madridi önkormányzat leszámolna a közparkokban élő népes papagájkolóniákkal.

A városvezetés által bemutatott tervezet révén az argentin barátpapagájok jelenleg mintegy 12 ezres populációját 500-ra csökkentenék a spanyol fővárosban befogással és sterilizálással. A 2020 őszre időzített akcióra 100 ezer eurót (33,3 millió forintot) szánnának.

A főként közparkokban fészkelő, élénk zöld színű, körülbelül 30 centiméteres papagájok turistalátványosságnak számítanak, ám az önkormányzat és Spanyol Madártani Társaság (SEO) szerint valójában veszélyt jelentenek.

Egy Timor melletti kis szigeten találták meg a kis termetű, színpompás madarat.

A mézevőfélék Indonéziától Ausztrálián át Melanézia szigetvilágáig elterjedt madarak, számos fajuk csak egy-egy kis területen él, sokuk csak egyetlen növényen táplálkozik. Az újonnan leírt fajt (Myzomela prawiradilagae) először 2002-ben pillantották meg Alor szigetén, majd egészen 2016-ig rendszeres megfigyeléseket végeztek az élőhelyén, fotók és hangfelvételek készültek a madárról, és 2015-ben az indonéz hatóságok engedélyével és felügyeletével egy példányt vizsgálatra és múzeumi megőrzésre befogtak.

Az ország nemzeti parkjainak szervezésében szinte minden tájegységünkön találkozhatunk tematikus, vezetett túrákkal.

A szeptemberi időszak „slágertémáját” a szarvasbőgést figyelő, vezetett túrák jelentik. Szintén ez időszak alatt több vadásztársaság is erdőlátogatási tilalmat hirdet, ilyenkor csak meghatározott napszakban látogathatóak a túraútvonalak. Egyéni túratervezéskor érdemes tehát előzetesen az adott vadásztársaság honlapjáról informálódni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor – de ennél jóval több ember életére hatással van a cigaretta az égés során keletkező füst miatt.

Azonban a tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően ma már léteznek olyan technológiák, amelyek csökkenthetik a dohányzás okozta ártalmakat. Azt azonban tudnunk kell, hogy ezen új technológiai vívmányok használata sem lehet soha olyan hatékony az ártalomcsökkentésben, mintha el se kezdtük volna használni a dohány- és nikotintartalmú termékeket, illetve, ha leszokunk a dohányzásról.

A holdak egészen kicsik, és így nem volt könnyű rájuk találni sem, ám sok dolgot elárulnak a Szaturnusz korai időszakáról.

A Carnegie Intézet Scott S. Sheppard vezette „holdvadász” csoportja a Szaturnuszt vizsgálta a Hawaii-n lévő Subaru Óriásteleszkóp segítségével, amely már a 2018-ban felfedezett 12 új Jupiter-hold megpillantásához is hozzájárult. Sheppard igen sikeres kutató, hosszú évek óta a Naprendszer távoli, halvány égitesteinek kutatásával foglalkozik, számtalan új kisbolygó, üstökös és hold felfedezése kötődik a nevéhez, a mostani kutatásban David Jewitt (UCLA), és Jan Kleyna (Hawaii Egyetem) voltak a segítőtársai.

A héten egy hosszúszárnyú bálna tűnt fel a Temzében, London közelében, az állat azonban elpusztult.

A 10 méter hosszú példány tetemét 2019. október 9-én találták meg Londontól keletre, Greenhithe-nél – számol be a The Guardian. A szakértők a kiemelés után megkezdték a tetem vizsgálatát, hogy megállapíthassák a halál okát.

A Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) szerint az állatot egy hajó ütötte el, azt azonban nem tudni, hogy a fiatal nőstény fején látható sérülés a halál előtt vagy után alakult-e ki.

Először fognak olyan űrsétát tartani a Nemzetközi Űrállomásnál (ISS), amelyben csak nők vesznek részt.

2019. október 6-án kezdődött meg a külső akkumulátorok lecserélése az ISS-nél, az űrhajósok összesen öt űrsétát fognak végrehajtani – írja a NASA. További öt séta során a kozmikus sugárzást mérő Alfa-mágneses spektrométert is megjavítják.

Az űrhivatal már márciusban bejelentette, hogy történelmi űrsétát terveznek, melyben csak nők vesznek majd részt, utóbb azonban a műveletet elhalasztották.

A Stanford Egyetem különleges anyaga akár hónapokra is védelmet biztosíthat.

A Stanford Egyetem által létrehozott környezetbarát gél képes jóval hosszabb időre védelmet nyújtani, mint a hagyományos tűz elleni anyagok – írja a ZME Science. Eric Appel, az anyagot leíró tanulmány társszerzője szerint fejlesztésükkel az utólagos védekezés helyett a megelőzésre fókuszálhatnak.

A szakértők elképzelése szerint a gélt a tűzre hajlamos területeken érdemes alkalmazni, vagy akár a települések védelmében azok környezetében.

Magyarország ivóvízkészletei bőségesek, de jelentős területeit fenyegeti szárazság, mezőgazdasága és környezetgazdálkodása helyenként már most vízhiánnyal küzd.

Kőrösi Csaba a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője szerint Magyarország helyzete kedvező, hiszen itt egy emberre az évi 5 ezer köbméteres világátlagnál több, 6 ezer köbméter víz jut, 50 éve ugyanakkor a mostani magyarországi érték háromszorosa állt rendelkezésre globálisan.

Az USA délnyugati államainak sivatagos-félsivatagos vidékét jellemző növény a kandeláberkaktusz, vagy saguaro, melyet leginkább a westernfilmekben láthatunk. Milyen jövő vár ezekre a lassan növekvő óriásokra?

Az Arizonai Egyetem és az USA Geológiai Szolgálata szakemberei azt vizsgálták meg, hogy miként reagálnak a kaktuszok a változó klímára, az eredményeket pedig az Ecosphere szakfolyóiratban tették közzé.

Egy friss tanulmány új részleteket tár fel a gyapjas mamutok utolsó populációjának életéről és pusztulásáról.

A gyapjas mamutok utolsó csoportja a Jeges-tengeren fekvő Vrangel-szigeten maradt fenn, ezt a szakértők évek óta tudják. A populáció mintegy négyezer éve halt ki, a kutatók pedig a közelmúltban átfogó analízis alá vetették néhány példány csontját és fogát – írja a Science Alert.

A lefolyástalan kaliforniai tó extrém környezetében eddig csak mikrobákat, és két ízeltlábút ismertek, egy új kutatás még több állat létére derített fényt.

A tó környezetét, híres (sajnos egyre pusztuló) mésztufa tornyait felvételekről jól ismerhetjük, az erősen sós, lúgos kémhatású vize nagy mennyiségben tartalmaz arzént, vagyis igazán extrém környezet, így az e viszontagságokhoz alkalmazkodó élőlények megismerésében a tó fontos élőhely.

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményekért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

A három kutató „átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket” – áll az indoklásban, amely szerint James Peebles kozmológus elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász pedig „felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva.”

2012-ben a régészek egy különleges sírt találtak a közép-egyiptomi Dajr al-Barsa nekropoliszban.

A nyughelyet már jóval korábban felfedezték, akkor azonban a szakértők érdektelennek vélték. A kifosztott sír egyik koporsójában utóbb A két út könyvéből átemelt feliratot azonosítottak – írja a The Times. Egy új analízis szerint ez lehet a könyv legelső ismert másolata.

A két út könyve a legkorábbi illusztrált könyv, amely egyfajta útmutató a túlvilághoz.

Az amerikai tudományos akadémia kutatói által készített nagyszabású tanulmány szerint az emberi tevékenység évente százszor több szén-dioxidot bocsát ki, mint a Földön lévő vulkánok.

A Föld szénkészletét és szénkörforgását kutató Deep Carbon Observatory (DCO) intézmény, tíz éve folyó programjának, mintegy 500 tudósa az Elements című tudományos folyóiratban tette közzé számításait a Föld hatalmas belső széntárolóiról, arról, hogy mennyi szenet nyel el és bocsát ki természetes folyamatokban a Föld, és mennyit bocsát ki az ember.

A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A három tudós a legrangosabb tudományos elismerésben részesült annak felfedezéséér, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.

A hatalmas vándorútjáról híres királylepke, hernyó korában, olyan növényeken táplálkozik, amelyekből a felvett méreganyagok felhalmozódnak, s így a lepke a ragadozói számára maga is mérgezővé válik. Hogyan fejlődött ki ez a képességük?

A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói vezette nemzetközi csoport vizsgálta meg a lepkékben a növényi szívglikozid típusú méreggel szembeni ellenálló képesség genetikai hátterét, a kutatásról készült tanulmányt a Nature folyóirat 2019.

A fiatal álcserepesteknős 104 apró műanyagot nyelt le.

Az elpusztult teknős esetét a floridai Gumbo Limbo Természetvédelmi Központ mutatta be – írja a Live Science. A nagyjából tenyérnyi fiatal állat emésztőrendszerében rengeteg kisebb műanyagtörmeléket találtak. Whitney Crowder, a szervezet munkatársa szerint többek közt egy olyan csomagolóanyagot is felfedeztek az élőlény szervezetében, amellyel palackokat fogják össze.

Hazánk területéről elvonultak az utolsó költő madárfajok is. Napjainkban érkeznek telelni a tőlünk északra költő fajok. Néhány jellegzetes képviselőjüket szeretném most bemutatni.

Október végén érkezik hazánkba a vetési lúd (Anser fabalis). Európa legmagasabb északi területeinek fészkelője illetve az ázsiai szibériai tundrák lakója. Kontinensünk területén a Pannon-régió az egyik fő telelőterülete.

Szeptember 20-án kelt útra a kutatóhajó az egyéves küldetésére, amelynek során az északi sarkvidék jegében sodródva végeznek kutatómunkát a fedélzetén dolgozó szakemberek. Mi történt a hajó indulása óta?

A hajó pontosan 500 évvel azután indult el Norvégiából, hogy Magellán megkezdte a Föld körüli útját.  Már a kutatóút második éjszakáján sarki fény köszöntötte a fedélzeten lévőket, a későbbiek során már túl északra lesz a hajó a sarki fény övezetétől, így külön örömet szerzett a jelenség a kutatóknak.

A nyugat-ausztráliai Pilbara-ősmasszívum területén 3,5 milliárd éves kőzetekben olyan jellegzetességeket találtak, amelyek alapján élőlények tevékenységére gyanakodtak már az 1980-as években, azonban a kőzet erodált felszíne lehetetlenné tette ennek igazolását.

A Pilbara-ősmasszívum a világ két legősibb felszínre bukkanó kőzettömbjének egyike. Még az 1980-as években találtak rá arra a kőzetformációra, amelyről már akkor feltételezték, hogy nagy valószínűséggel egysejtű élőlényeknek köszönhetően alakult ki, azonban pusztán a formavilág alapján született elképzelést a tudományos közösség nem fogadta el.

Szeptember 20-án kelt útra a kutatóhajó az egyéves küldetésére, amelynek során az északi sarkvidék jegében sodródva végeznek kutatómunkát a fedélzetén dolgozó szakemberek. Mi történt a hajó indulása óta?

A hajó pontosan 500 évvel azután indult el Norvégiából, hogy Magellán megkezdte a Föld körüli útját.  Már a kutatóút második éjszakáján sarki fény köszöntötte a fedélzeten lévőket, a későbbiek során már túl északra lesz a hajó a sarki fény övezetétől, így külön örömet szerzett a jelenség a kutatóknak.

Xántus János, csíktaplocai (1825. okt. 5. Csokonya – 1894. dec. 13. Bp.): világutazó, etnográfus, természetkutató, az Állatkert első ig.-ja, l. akad.-i tag. – Apja, ~ Ignác a Széchenyi-család Somogy m.-i birtokainak jogi ügyintézője, 1828-ban Somogy vm. főügyésze volt.

1873-ban megnősült, de fél év után elvált. 1886-ban ismét megnősült. – Pécsett, 1844-45-ben magánúton kiváló eredménnyel végezte el a jogtudomány két évfolyamát, 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett.

Egy friss tanulmány szerint nagyjából minden ötödik gerincesfajt érint a kereskedelem.

Egy nemzetközi kutatócsapat különböző fajok, összesen mintegy 30 ezer madár, emlős, kétéltű és hüllő adatait vizsgálva mérte fel a globális vadállat-kereskedelmet – számol be a BCC. Eredményeik alapján a hálózat 50 százalékkal nagyobb, mint eddig hitték, és megközelítőleg 5 500 fajt érint az illegális tevékenység.

Fidzsi festői szigetein egyelőre nem sok látható jele van a klímaváltozásnak, azonban az itt élő endemikus méhfajok már érzik.

A Fidzsi-szigetek a Csendes-óceán melanéziai régiójának trópusi klímájú szigetvilága, a szigetek hegyeiben a hűvösebb területeken számos, csak itt élő méhfajt fedeztek fel. 2016-ban még csupán 4 bennszülött méhfajt ismertek, ám egy nagyszabású, ausztrál finanszírozású és vezetésű felmérés során 13-ra emelkedett a számuk, számolt be a Flinders Egyetem híroldala.

A természetvédelmi szakemberek szerint elpusztult a különleges farkas.

Május óta nem találják Nayát, a belgiumi nőstényfarkast – számol be a Telegraph. Az állatot 2018 januárjában figyelték meg először Belgiumban, a jelek alapján azonban párja, August immár egyedül van. Amikor utoljára látták Nayát, a holland határ közelében járt, és vemhes volt.

„Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy kilőtték. Ez az egyetlen lehetséges magyarázat” – mondta Sil Janssen, Natuurhulpcentrum állatvédő központ munkatársa.

Számtalan módon kaphatunk információt a klíma múltjáról, ezek egyike a növények fejlődési fázisainak vizsgálata és összehasonlítása a hosszú időt átfogó adatokban.

Viszonylag sok adat áll rendelkezésre a kora tavaszi növényzet változásairól Európában, azonban az őszi helyzetről jóval kevesebb ismeretünk van. A szőlő szüreti időpontjairól keresett adatokat egy német, francia és svájci kutatókból álló csoport, az eredményeiket a Climate of the Past szakfolyóiratban közölték.

A hosszú, forró nyár Magyarországon is alaposan megtizedeli a rovarvilágot, ám ez a sáskák igazi szezonja. A nyár második felében és ősz elején találkozhatunk a legnagyobb és legfurcsább kinézetű hazai fajjal is, a sisakos sáskával.

A legtöbb sáska talajban lévő peteként vészeli át a telet, majd a tavasszal előbújó apró lárvák a növényzeten táplálkozva hónapokon át növekednek.

Háromtüskés pikóra bukkantak szakemberek a bajai Dunában. Errefelé eddig nem találkoztak e ritka jövevény halfajjal.

Hazánkban eddig nagyjából tucatnyi, javarészt a Duna felső folyásához köthető helyen igazolták a háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) nevű apró halfaj jelenlétét. E nálunk ritka kopoltyús magyarországi elterjedési területe most újabb hellyel bővült: 2019 szeptember végén kutatók a Duna bajai szakaszán is rábukkantak egy példányára.

Szakkara környékén számos 2 ezer éves sír található, szerénységük alapján feltételezhető, hogy a nyughelyek nem az elit, hanem a középosztály számára készültek.

A lengyel kutatók régóta segítenek a szakkarai nekropolisz feltárásában, és 2018-ban is érdekes maradványokra bukkantak. Kamil Kuraszkiewicz, a Varsói Egyetem egyiptológusa szerint a múlt szezon során azonosított múmiák többsége szerény körülmények között élhetett – írja a Science Alert.

Valamennyi nagy világvallás tartalmazza az erőszakmentesség elveit, amelyeket erőszakmentes mozgalmak, vezetők széleskörűen idéznek.

Meddig nőhetnek a hegyek? A tektonikus folyamatok során kiemelkedő hegyek magasságát meghatározó, eddig nem ismert tényezőt tártak fel.

A hegyek magasságát két fő tényező határozza meg: a kiemelkedésük, illetve az eróziójuk üteme, azonban a számítások e két tényezővel nem a hegyek valódi magasságát mutatták meg, így egy, a Stanford Egyetem szakértői vezette amerikai-chilei kutatócsoport megvizsgálta, milyen egyéb tényező befolyásolhatja még a folyamatot.

Régi viták tárgya a hatalmas sivatag kora, egy új kutatás pontot tehet a vita végére.

Az eddigi elképzelések és a Szaharában, s az afrikai partok menti tengeri üledékeken végzett vizsgálatok alapján a Szahara akár több millió vagy csupán néhány ezer éves is lehet. De vajon mikor születhetett meg valójában a sivatag? Amerikai Geológiai Szolgálat és a spanyol Las Palmasi Egyetem kutatói a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria és Fuerteventura szigetein az egykori lávafolyásokat és a közéjük rétegződött őstalaj-szemcséket vizsgálták.

A bálnák védelme szempontjából fontos megismerni, hogy a vándorlásuk során merre is járnak.

A hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangilae) a téli szaporodó helyük és a nyári táplálkozó területeik közt igen nagy távolságokat járnak be, azonban csak korlátozott ismereteink vannak a vándorlásuk útvonaláról. Az évszázadokon át folytatott intenzív bálnavadászatot az egyes csoportjaik eltérő létszámban élték túl, s a felmérések alapján a nyugat-ausztrál csoport a legnépesebb, s a kelet-ausztrál a legjobban szaporodó ezek közül.

Az Egyenlítő közelében ritka kincs a derült égbolt; a pálmafák feletti látványa viszont mindennél többet ér.

Huszáros Márk  nem kisebb kihívást keresett, mint a mindennapos esők övében megörökíteni a Tejút folyamát. 2019 júliusában, Indonéziában Weh szigetén tartózkodott és erőfeszítését siker koronázta. Élményeit az alábbi sorokban foglalta össze. „Fényszennyezés minimális mértékben volt zavaró a szigeten, a felhők jelenléte viszont annál inkább.

Régi viták tárgya a hatalmas sivatag kora, egy új kutatás pontot tehet a vita végére.

Az eddigi elképzelések és a Szaharában, s az afrikai partok menti tengeri üledékeken végzett vizsgálatok alapján a Szahara akár több millió vagy csupán néhány ezer éves is lehet. De vajon mikor születhetett meg valójában a sivatag? Amerikai Geológiai Szolgálat és a spanyol Las Palmasi Egyetem kutatói a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria és Fuerteventura szigetein az egykori lávafolyásokat és a közéjük rétegződött őstalaj-szemcséket vizsgálták.

Holdsarlóval kezdődik, teliholddal végződik a hónap első fele, közben láthatunk együttállásokat, meteorokat és a korán kelők az őszi állatövi fényben is gyönyörködhetnek.

Holdsarló október 1-jén este
Az alkonyi, délnyugati ég alján a 12 százalékos megvilágítású sarlót már korán megláthatjuk, bár alacsonyan lesz a horizont felett, a nagyobb fázis miatt szembetűnik azonnal