Kenyában 70 éve nem láttak a mostanihoz fogható méretű sáskarajokat, az ENSZ sürgős segítséget kér a régiónak.

Az egyiptomi vándorsáska (Schistocerca gregaria) évezredek óta tarol falánkságával, Etiópia és Szomália után Kenya a következő, és eddig a leginkább sújtott állomása a hatalmas sáskajárásnak. A sok százmillió egyedből álló rajok minden útjukba eső zöld növényt tarra rágnak.

Egyetemi éveim alatt rengeteget jártunk túrázni a Kárpátok csodálatos tájaira, az évek múlásával eltünedeztek ezek a túrák. Szétszóródott a baráti társaság, mostanság azonban újra feléledt bennem a „tűz”, hogy újra bejárjam ezt a vidéket.

2020-as első túrám az Egyes-kőhöz vezetett, dehogy a 600 kilométeres út ne legyen annyira monoton, odafelé egy rövid kitérőt tettem a Tordai-hasadékhoz.

A hőhullámok nemcsak a szárazföldeket, hanem az óceánokat is sújtják, zavarokat okozva az ottani élővilágban.

A tengeri hőhullámok is egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, s a hatásuk a vízi bioszféra széles körét érintheti. Egy most megjelent kutatás eredménye alapján a bálnák halászfelszerelésbe gabalyodásának gyakoriságára is hatással van a rendkívüli meleg.

Az illegális halászat nemcsak gazdasági, hanem természetvédelmi probléma is, amelynek megoldásában most az albatroszok is közreműködnek.

Ha egy halászhajó szeretné eltitkolni, hogy hol és mennyi ideig tartózkodik, akkor kikapcsolja a helyzetjelzőjét – ez ugyan az egyes országok kizárólagos gazdasági övezeteiben illegális, ám célravezető, ha titokban szeretnék tartani a halászzsákmányt, és az Indiai-óceánon a hajók jelentős hányada él is e módszerrel.

Egy amatőrök és hivatásosok közötti együttműködésnek köszönhetően született meg a felfedezés.

A közelmúltban leírt új északi fényre a szakértők dűnékként hivatkoznak – írja a Gizmodo. A hullámzó, zöldes fények a felső atmoszférában alakulnak ki, megjelenésük hátterében pedig valószínűleg egy egyelőre ismeretlen fizikai folyamat áll.

Minna Palmroth, a Helsinki Egyetem munkatársa csapatával elsőként mutatta be a jelenséget, de a felfedezés nem születhetett volna meg az amatőrök segítsége nélkül.

I. Edgár angol királyt koronázhatták meg a monostorban.

A Wessex Archaeology régészeti szervezet szerint megtalálhatták az első angol király koronázási helyszínének maradványait – számol be a Live Science. A kutatók a bathi apátságnál folyó feltárás során a kolostor mellett egy angolszász építmény nyomait azonosították. Ezek az első ilyen struktúrák, melyeket a Római Birodalom korában alapított városban találtak.

Az Új-dél-walesi Nemzeti Parkok és Vadvédelmi Szolgálat élelmet szállít a bozóttüzek miatt veszélyhelyzetbe került vadállatoknak.

Csökkent a világ által újrahasznosított nyersanyagok aránya - állapították meg kutatók, akik globális katasztrófára figyelmeztettek, mivel a természeti erőforrások éves felhasználása először érte el a 100 milliárd tonnát.

A 100 milliárd tonna nyersanyagnak – köztük ásványok, fémek, fosszilis üzemanyagok és biomassza – csupán 8,6 százalékát hasznosították újra 2017-ben.
Az amszterdami székhelyű Körkörös Gazdaság nevű vállalat 2015-ös adatai szerint ez az arány 9,1 százalék volt, amikor a globális nyersanyag-felhasználás 93 milliárd tonnát ért el – mondta Harald Friedl, a cég elnök-vezérigazgatója a reuters.com oldalán.

A madarak költési időszaka előtt szükséges elvégezni a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mivel veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet, hogy három olyan tevékenység van, amelyek az ország lakosságát és az önkormányzatokat leginkább érintik, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak.

Az ábrákat a véletlennek köszönhetően fedezték fel a Sínai-félszigeten.

A különleges ábrákat őrző üreget egy amatőr felfedező azonosította a dél-sínai sivatagban – számol be az Egypt Today. A férfi értesítette a hatóságokat, a Régészeti és Turisztikai Minisztérium a közelmúltban számolt be a feltárásról.

Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint a barlang egy igen nehezen megközelíthető helyen fekszik.

A GEDI nevű műszer a Nemzetközi Űrállomás külsejére szerelve végez méréseket a földi erdőkről, s az első mérési eredményeit 2020 januárjában tették közzé.

Az eszköz lézeres méréseket végez, a kibocsátott lézerfény visszaverődése alapján az erdőt alkotó növényzet magasságát állapítja meg, hosszabb távú mérései a különféle okokhoz köthető változásokról árulkodnak. A GEDI (Global Ecosystem Dynamics Investigation – Globális Ökoszisztéma Dinamikai Vizsgálat) képes 3 dimenziós képet alkotni az erdőkről, beleértve az ágak sűrűségét, az aljnövényzet és a fák magasságát is, az első mérési eredményekről a NASA számolt be.

A svájci Davosban 2020. január 21-24-ig tartott az 50. Világgazdasági Fórum, amelynek egyik fő téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem volt.

A négynapos rendezvénysorozaton a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vett részt 117 ország képviseletében, köztük több tucat állam- vagy kormányfő.

Immáron több mint huszonnyolc éve annak, hogy életem első vízirigóját (Cinclus cinclus) megpillantottam.

Akkoriban egy barátom, beszélgetés közben megkérdezte, hogy szeretnék e vízirigó látni, méghozzá a főváros közelében A válasz egyértelmű volt, egy szeptemberi szombaton az Apátkúti-völgyben gyalogoltunk Visegrád határában. A lélegzetem is elállt ekkor a szép patakvölgy láttán, de mikor megpillantottuk a madarat a zúgónál, no azt a pillanatot soha nem fogom elfeledni.

Az elmúlt évtizedek során az ázsiai mangroveerdők közel felét kiirtották, helyüket rizsföldek, garnélarák aquakultúrák foglalják el. A partok előtt húzódó korallzátonyok és a part menti fák megtörik a hullámokat, ezáltal csökkentik a tengervíz pusztító erejét. A természetes csatornák a mangroveerdőkben és a tengerparti árapály zónában gyorsítják az árhullám visszahúzódását, tehát a cél az erdők, mint természetes védőfalak helyreállítása.

Galápagos a teknősökről kapta a nevét, amelyekből egykor százezrével éltek a szigeteken, ma azonban már küzdeni kell az alfajaiért.

Galápagos teknőseinek őse Dél-Amerikából néhány millió éve került a távoli szigetekre, s itt számos alfaja alakult ki az állatnak. Nemcsak az egyes szigeteken születtek különálló alfajok, hanem Isabela szigetének egyes vulkánjain is elkülönültek egymástól a populációk és alfajokká váltak.

Míg a legtöbb ízeltlábú a tél közeledtével elpusztul vagy menedéket keres, hogy átvészelhesse a viszontagságokkal teli hideg időszakot, addig néhány faj kifejezetten ilyenkor érzi elemében magát.

Ha enyhébb, derűs téli napokon kilátogatunk középhegységeinkbe, és patakok mentén, mohos sziklák között kirándulunk, van esélyünk, hogy belebotlunk az olvadó hó felszínén szaladgáló, mohapárnák rejtekébe menekülő alig fél centis rovarokba, melyek meglehetősen bizarr látványt nyújtanak januárban.

1900. január 25-én született, a főként állatregényeiről és ifjúsági műveiről ismert, Fekete István József Attila-díjas író.

Argentin kutatók az országhoz tartozó egyik szigeten bukkantak a kolónia nyomára.

A Magellán-pingvin (Spheniscus magellanicus) dél-amerikai elterjedésű, közepes termetű pingvinfaj, nevét az 1519-ben a fajt először megpillantó felfedező, Ferdinand Magellan után kapta.76 centi magasra, és 6,5 kilósra is megnőhet, tollazata nagyon sűrű, ennek köszönheti remek szigetelő tulajdonságát.

Az elmúlt évtizedek során az ázsiai mangroveerdők közel felét kiirtották, helyüket rizsföldek, garnélarák aquakultúrák foglalják el. A partok előtt húzódó korallzátonyok és a part menti fák megtörik a hullámokat, ezáltal csökkentik a tengervíz pusztító erejét. A természetes csatornák a mangroveerdőkben és a tengerparti árapály zónában gyorsítják az árhullám visszahúzódását, tehát a cél az erdők, mint természetes védőfalak helyreállítása.

Ha a tájat emberi célokra átalakítjuk, az különböző mértékben hat a különféle állatokra, de elsőként a ragadozók tűnnek el az ökoszisztémából.

A Brit Ökológiai Társaság számolt be arról a kutatásról, amelyet egy – többségében – angol kutatócsoport végezett el, az állatok funkcionális csoportjai szerint egy-egy adott ökoszisztéma emberi zavartatásának hatásairól.

Az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat (NWS) figyelmeztetést adott ki a Twitteren, mert a szokatlan hideg miatt megdermedt leguánok hullhatnak a faágakról, ugyanis ha a hőmérséklet 4,4 Celsius-fok alá süllyed a hidegvérű állatok elengedik az ágakat, amibe kapaszkodnak, és leesnek.

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23. –Budapest, 1967. április 24.) magyar vadász, író.

Gróf Széchenyi Zsigmond a Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferencgrófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja.

Szülei: édesapja, gr. Széchenyi Viktor földbirtokos és gazdálkodó, édesanyja, gr. Ledebur Wicheln Karolina. Testvérei: Sára, Irma, Márta, Antal

Házasságai: 1.

Brazil és kanadai paleontológusok nemrég egy korábban ismeretlen pteroszauruszfajt írtak le részletesen.

A nemzetközi kutatócsapat közös munkájának eredményeiről a Scientific Reports által publikált tanulmányban olvashatunk.

A Mimodactylus libanensis megkövesedett maradványaira tizenöt évvel ezelőtt bukkantak rá egy magánkézben lévő mészkőbánya környékén a libanoni Hjoûla mellett.

Az erdősítés a klímavédelem egyik leghatékonyabb eszközének tűnik jelenleg, azonban lehetnek árnyoldalai is, ha nem elég körültekintően tervezzük.

A Cambridge-i Egyetem Természetvédelmi Kutatóintézetének szakemberei végeztek felmérést a világ 43 helyszínén, ahol korábban erdőket telepítettek, a kutatók az itt folyó patakok, folyók vízhozamát vizsgálták meg. Az ugyanis ismert volt, hogy a faültetés csökkenti a folyókba eljutó víz mennyiségét, azonban nem volt világos, hogy az idő múlásával miként változik ez a kapcsolat.

Több mint tízezer madárfaj testalkatának pontos felmérésével tárták fel az összefüggéseket.

A londoni Imperial College számolt be arról az átfogó nemzetközi kutatásról, amelyben a madarak ökológiai szerepét, s ennek evolúciós hátterét vizsgálták meg. A világon élő összes madárfaj több mint 99 százalékát magában foglaló vizsgálat során a madarak múzeumi példányain végezték el a méréseket.

Harminc éven belül eltűnhetnek a Spanyolország és Franciaország között magasodó Pireneusok gleccserei a globális hőmérséklet emelkedése miatt.

Szakértők szerint a mozgó jégtakarók eltűnése felforgatná a helyi ökoszisztémákat és érintené a turisztikai szektort is.
„Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve” – idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP hírügynökség.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya 2020-ban az év gyógynövényének, az echinacea (ehinácea) néven is ismert, bíbor kasvirágot választotta.

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) Észak-Amerikában őshonos növény, amely világszerte a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik. Hazánkban gyógy- és dísznövényként egyaránt termesztik.

A magyar nyelv nem tesz határozott különbséget a két fogalom között, talán azért, mert hazánk nem bővelkedik efféle állatokban. Azonban más nyelvekben a mérges és a mérgező alapvetően különböző dolgokat jelöl, és összetéveszteni őket végzetes hiba is lehet.

Ha véletlenül utunkba kerül egy kígyó, azonnal eszünkbe jut: vajon a harapása mérgező?

Az emberi tevékenység évmilliók óta hatással van a természetre, egy új kutatás szerint ez a hatás jóval jelentősebb és hosszabb ideje tart, mint amit valaha elképzeltek a tudósok.

A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az ember megjelent volna, ám a kelet-afrikai nagy testű emlősök számának csökkenése, például az emberek miatt következhetett be. A fajpusztulás nagyjából négymillió évvel ezelőtt kezdett gyorsabb ütemű lenni.

A kihalás szélére sodródott több területen Ausztrália különleges állata, a kacsacsőrű emlős.

A kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) egyike azon kevés emlősöknek, melyek tojást raknak. Kelet-Ausztráliában, Tasmániában és Dél-Ausztráliában honos, az utóbbi időben azonban egyedszámuk úgy megcsappant, hogy a kihalás szélére kerültek.
Az Ausztráliában pusztító szárazság nagy csapást mért az egyre csökkenő kacsacsőrűemlős-populációra, mivel kiszáradtak a folyók, a partokra kényszerítve az állatokat – áll a Biological Conservation című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A népszerű Bear Grylls: Sztárok a vadonban sorozat folytatódik, ezúttal azonban a National Geographic csatorna ad otthont a sorozat ötödik évadának.

Bear Grylls ismét a Föld legegzotikusabb és legszélsőségesebb tájain feszegeti teljesítőképessége határait, és ezúttal ünnepelt hírességeket, vörös szőnyeghez szokott hollywoodi színészeket, modelleket, humoristákat is magával visz a vadonba.

A szélviszonyok jelentősen hatnak egy tájkép alakulására, változásaira, azonban a táj változásai is visszahatnak a szelekre.

Egy amerikai-kínai kutatócsoport vizsgálta meg az összefüggéseket a felszínközeli szélviszonyok és a tájkép alakulása között, bár az összefüggések közismertek, pontos értékek nélkül nem lehet számításokat végezni.

Ausztrália keleti részén, a bozóttüzek pusztította terület egy részét heves esőzés érte el 2020. január 17-én. A fotók a katasztrófák utáni állapotokról mesélnek.

A szélviszonyok jelentősen hatnak egy tájkép alakulására, változásaira, azonban a táj változásai is visszahatnak a szelekre.

Egy amerikai-kínai kutatócsoport vizsgálta meg az összefüggéseket a felszínközeli szélviszonyok és a tájkép alakulása között, bár az összefüggések közismertek, pontos értékek nélkül nem lehet számításokat végezni.

A tél közeledtével sorra tűnnek el a nyár látványos, nagy testű ízeltlábúi, egyre kevesebb szitakötővel, lepkével és bogárral találkozhatunk, az első fagyok után pedig szinte megdermed az élet.

Számos pók, poloska és harlekinkatica húzódik otthonaink melegébe, hogy átvészeljék a hideg periódust, mások fagyvédett zugokba, sziklarepedésekbe, fakérgek alá rejtőznek és hibernálódnak, de a legtöbb ízeltlábú elpusztul, csupán szunnyadó lárváik és petéik vészelik át a téli hónapokat.

A kérdésre január végén kapjuk meg a választ, ugyanis 2020. január 24-27. között kerül sor országos erdei fülesbagoly (Asio otus) szinkronszámlálására.

A fülesek télen kisebb-nagyobb csoportokban telelnek, jellemzően falvak, városok belterületén, olykor településeken kívül is. A legnagyobb telelőcsapatok hazánkban az Alföldön találhatók. Európában pedig Szerbia büszkélkedhet a legekkel, hiszen többek között Nagykikinda a fülesek téli fővárosa.

Több tízezer madarat sodort ki a víz 2015 közepe és 2016 eleje között az Egyesült Államok nyugati partjaira és Alaszka partvidékeire.

A kutatóknak sikerült megtalálniuk a lummák (Uria aalge) pusztulásának okait: a vizek hőmérséklet-emelkedése miatt bekövetkezett táplálékhiány áll a háttérben. Eredményeikről a Plos One című tudományos folyóiratban számoltak be.
A Csendes-óceán partjainál 2014 és 2016 között szokatlanul meleg, nagy víztömeg volt megfigyelhető, amely a blob (massza) nevet kapta.

A kérdésre január végén kapjuk meg a választ, ugyanis 2020. január 24-27. között kerül sor országos erdei fülesbagoly (Asio otus) szinkronszámlálására.

A fülesek télen kisebb-nagyobb csoportokban telelnek, jellemzően falvak, városok belterületén, olykor településeken kívül is. A legnagyobb telelőcsapatok hazánkban az Alföldön találhatók. Európában pedig Szerbia büszkélkedhet a legekkel, hiszen többek között Nagykikinda a fülesek téli fővárosa.

A sárkányfenyők (Wollemia nobilis) túlélték a dinoszauruszokat, de félő volt, hogy az Ausztrália-szerte pusztító bozóttüzek végzetesek lehetnek számukra.

A különleges, veszélyeztetett faj a kelet-ausztráliai Wollemi Nemzeti Parkban, Sydneytől észak-nyugatra nő. A környéken tomboló tűz a Wollemi Nemzeti Parkban is hatalmas pusztítást végzett, de a tűzoltóknak hála, a sárkányfenyőket sikerült megmenteni a levegőből szétszórt oltóanyag és egy öntözőrendszer segítségével.

Több tízezer madarat sodort ki a víz 2015 közepe és 2016 eleje között az Egyesült Államok nyugati partjaira és Alaszka partvidékeire.

A kutatóknak sikerült megtalálniuk a lummák (Uria aalge) pusztulásának okait: a vizek hőmérséklet-emelkedése miatt bekövetkezett táplálékhiány áll a háttérben. Eredményeikről a Plos One című tudományos folyóiratban számoltak be.
A Csendes-óceán partjainál 2014 és 2016 között szokatlanul meleg, nagy víztömeg volt megfigyelhető, amely a blob (massza) nevet kapta.

A kutyák egyik kedvenc játéka a hozd vissza, úgy tűnik azonban, hogy bizonyos farkasok is kedvelik.

A szakértők 13, összesen három alomból származó kölyköt vizsgáltak – számol be az EurekAlert. Az állatok közül három nyolchónapos egyed biztatásra érdeklődést mutatott az eldobott labdák visszahozásában. Az eredmény meglepő, hiszen a kutatók úgy vélték, hogy az ember adta jelek megértésére csak a kutyák képesek.

Velence el akarja kerülni, hogy a világhírű karnevál idején túl sok turista zsúfolódjon össze a városban, ezért kamerák segítségével számolják őket a fontosabb helyeken.

Összesen 34 videokamerát helyeznek ki, melyeket 2020. február 8-án és 9-én tesztelnek. „Így pontosan meg tudjuk állapítani, hol alakult ki akkora tömeg, ami már veszélyes lehet” – írta a városvezetés.

„A világ a válság pillanatával szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést" - hangsúlyozta David Attenborough brit természettudós, televíziós személyiség egy 2020. január 16-án egy interjújában.

Attenborough szerint a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket évről évre félresöpörtük, és azzal hitegettük magunkat, hogy a következő húsz évben majd megoldjuk azokat.

Hajnali és alkonyi holdsarlók, együttállások várják a csillagos ég szerelmeseit január második felében.

A 14 százalékos megvilágítású sarlótól jobbra és picit felfelé, 5 fok távolságban látható a vöröslő fényű Mars. Az együttállás különlegessége, hogy a Skorpió csillagképben figyelhető meg, amelynek a legfényesebb csillaga az Antares, a Marshoz igen hasonló vörössége miatt kapta a nevét, a Mars görög megfelelője, Ares isten után.

Úgy tűnik, a galaxisunk középpontjában fekvő fekete lyuk egyedi módon alakítja át a közelébe kerülő csillagokat.

A legtöbb nagy galaxishoz hasonlóan a Tejútrendszer közepén is egy szupermasszív fekete lyuk található, ez a Sagittarius A*. Az objektum folyamatosan vonzza maga felé a különböző égitesteket, a gázt és a port.

Anna Ciurlo, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái hat különös objektumot vizsgáltak a fekete lyuk körül – írja a Space.com.

Tudósoknak sikerült a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját létrehozniuk. A fajnak már csak két képviselője él, mindkettő nőstény.

A laborban fogant, életképes embrió a harmadik, amelyet a nőstényekből kinyert petesejtekből és az elpusztult hímek lefagyasztott ivarsejtjeiből alkottak, hogy az alfajt megmentsék a kihalástól – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a tudósok 2020.

Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott.

Ázsia legmagasabb hegyeinek jégtakarója olvadozik, ám bizonyos dél-ázsiai jégmezők még stabilak, sőt gyarapodtak is az elmúlt 25 évben.

A Himalája-Hindukus-Tien-san régióban, amelyet kiterjedt gleccserei miatt a Déli- és az Északi-sarkvidék után a bolygó „harmadik pólusaként” tartanak számon, az elmúlt 20 évben megkétszereződött a gleccserolvadás üteme, kivéve a Karakoram- és a Kunlun-hegységek térségében, ahol a jégmezők stabilak maradtak vagy még növekedtek is az 1990-es évek óta – olvasható a horizon-magazine.eu portálon.

Egyre jobban benépesítik a növények a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek a térségét és a Himalája hegységet.

Az Exeteri Egyetem kutatói a Global Change Biology című folyóiratban megjelent tanulmányukban műholdas adatok alapján mérték az erdőhatár (a magányos fák felső határa) és a hóhatár (ahol az év minden napján hó fedi a területet) között élő növények kiterjedését.

A tűzhányó 43 év pihenő után január 12-én éledt fel, a közvetlen környék lakosságát kitelepítik.

A Taal Manilától 60 kilométerre délre található vulkán, amely egy jóval korábbi kitörésekor keletkezett kalderát kitöltő tó közepén lévő kisebb szigeten áll. A PHIVOLCS (Fülöp-szigeteki Vulkanológiai és Szeizmológiai Szolgálat) szakemberei a vulkánt az 5 kategóriás vészjelzés 4.

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legtöbb Eger környékén, a Bükkalján található. A fotósorozat a szomolyai kaptárköveket mutatja be.

Bár számos madárnak vannak színjátszó tollai, a kolibrik kitűnnek közülük különlegesen élénk, fémes fényű színeikkel.

A színjátszó tollak színeiket nem a pigmenteknek, hanem mikroszkopikus szerkezetüknek köszönhetik, ez minden, színjátszó tollal rendelkező madárban azonos. A beeső fény egyes hullámhosszait, vagyis egyes színeit verik csak vissza, s kissé eltér a szín attól függően, hogy milyen irányból nézzük a tollat.

Halley üstökös, 1986-ban fényképezett. Kép ​​a NASA- n keresztül.

1656. november 8- án született angol csillagász és Edmond Halley matematikus London közelében. Ő volt az első, aki kiszámította egy üstökös pályáját, amely manapság vitathatatlanul a leghíresebb, akit Halley üstökösnek neveztek a tiszteletére.

Burgenlandban adják át a természetfilmek Oscar-díját 2020. szeptember 28. és október 2. között a Jackson Wild Summit filmfesztiválon.

Huszonnyolc éves történelme alatt a filmfesztivál először hagyja el az Egyesült Államokat – jelentette be Hans Peter Doskozil, az osztrák tartomány vezetője a 2020. január 13-ai sajtótájékoztatón.
Az ötnapos, elsősorban Frauenkirchenben és Pamhagenben tartandó rendezvény keretében workshopokat és különböző programokat szerveznek.

Egy új tanulmány szerint az egészséges szürke bálnák partra sodródásának gyakorisága a napviharok idején növekszik meg.

Egy új kutatás szerint az óceánban élő vándorló állatokra a véltnél nagyobb hatással lehet központi csillagunk – számol be a Space.com. A vizsgálat alapján az egészséges szürke bálnák ötször nagyobb eséllyel sodródnak partra a napfoltok jelenlétekor, amikor a napviharokból származó sugárzás mértéke jelentősen megnő.

Az államban a 20. század első felében szinte teljesen kiirtották az állatokat.

A Coloradói Park és Vadvilági Szolgálat (CPW) szerint szemtanúk és egy szarvastetem arról árulkodnak, hogy a szürke farkasok visszatértek az állam északnyugati részére. A helyiek hat állatot láttak 2019 októberében, 2020 január elején pedig az észlelések közelében egy sérült szarvas maradványait is megtalálták.

A farkasok a Wyominggal és Utahhal határos területeken bukkanhattak fel.

A Mecsek-hegység Abaligeti-barlangjában készített képeket a patkós denevérekről Sóki Tamás, az MTI fotográfusa.

Turisták hada özönli el az idilli osztrák falut, amelyről elterjedt, hogy róla mintázták a Jégvarázs című animációs film királyságát, Arendellét.

Hallstatt egy órányi autóútra fekszik Salzburgtól, és mindössze 780 lakosa van, ám míg 2009-ben egy nap alatt csak száz turista fordult meg ott, 2019-ben már napi 10 ezer látogatója volt a településnek, egy lakosra számítva hatszor annyi, mint Velencének – számolt be róla a The Independent.

A hegyi rozsdafarkúval (Phoenicurus erytrogaster) a Tien-San hegyeiben találkoztunk, 2019. május legvégén.

A Közép-Ázsia kopár, sziklás, gyér növényzetű hegyek lejtőin fészkelő magashegyi madárfajt csupán a távolból sikerült megpillantani. 3000-től 5000 méter magasságig költ, télen azonban lehúzódik az alacsonyabban fekvő völgyekbe, akár 900 méter magasságig is – ami, valljuk be, hazai madarásznak még mindig magas.

Az ember, és néhány főemlős szívesen segít a rászorulókon, ám most először sikerült ezt bizonyítani madaraknál is.

Habár e madarak különösen híresek intelligenciájukról, a viselkedéskutatás érdekes tulajdonságukat tárta fel. A német Max Planck Ornitológiai Intézet kutatója, Désirée Brucks elmondta, hogy a jákópapagájok (Psittacus erithacus) önként és spontán segítenek ismerős vagy barát fajtársuknak a céljuk elérésében anélkül, hogy e tettüknek rájuk nézve közvetlen pozitív hatása lenne, számolt be a Phys.org tudományos hírportál, a kutatás eredménye pedig a Current Biology szakfolyóiratban jelent meg.

Az ember, és néhány főemlős szívesen segít a rászorulókon, ám most először sikerült ezt bizonyítani madaraknál is.

Habár e madarak különösen híresek intelligenciájukról, a viselkedéskutatás érdekes tulajdonságukat tárta fel. A német Max Planck Ornitológiai Intézet kutatója, Désirée Brucks elmondta, hogy a jákópapagájok (Psittacus erithacus) önként és spontán segítenek ismerős vagy barát fajtársuknak a céljuk elérésében anélkül, hogy e tettüknek rájuk nézve közvetlen pozitív hatása lenne, számolt be a Phys.org tudományos hírportál, a kutatás eredménye pedig a Current Biology szakfolyóiratban jelent meg.

A Guayanilla város közelében a  tengerbe nyúló, természetes ablakot formáló sziklaképződmény az erős földrengésben, 2020. január 6-án leomlott.

2017. március 8-án a máltai Azúr Ablak omlott a tengerbe, alig három évvel utána pedig Puerto Rico híres tengeri „sziklaablaka”, a Punta Ventana dőlt össze.

Az 5,8-as erősségű földmozgás a karibi sziget déli partjainál pusztított helyi idő szerint január 6-án hajnalban, áramkimaradást okozott, az épületekben súlyos károk keletkeztek.

Januárban nyomát sem találjuk a tavaszi-nyári rovarbőségnek. A talajban, az avarban, a korhadt fák mélyén peték, lárvák és bábok alusszák téli álmukat.

Akadnak azonban bogarak, amelyek kifejlett állapotban, ugrásra készen várják az enyhülést. Közülük két védett fajt mutatunk be.

A kékesfekete színű lapos sárkánybogarat (Pytho depressus) csupán az 1990-es évek vége óta ismerjük Magyarországról.

A több mint 2000 kilométeres távolság ellenére szembeszökően vöröses árnyalatúvá váltak a gleccserek Új-Zélandon.

A Landsat 8 műhold két felvételén lehet összehasonlítani a jelenlegi látványt és ugyanezen helyszínről korábban készített képet. A valós (látható) tartományban készült fotókon a normális esetben fehér gleccser- és hóborítás, az Új-Zéland déli szigetének magas hegyein, az Ausztrália felől érkező füstfellegekből kirakódott korom és porszemcsék hatására okkeres-vöröses árnyalatot öltöttek.

Szélesvásznú kémia címmel szórakoztató, ismeretterjesztő sorozatot indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

A sorozat a magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be humoros, látványos filmben. Az első rész, mely Perczel András szerkezeti kémikus szakmai irányításával készült, a fehérjekutatás alapjaival ismerteti meg a nézőt – olvasható az ELTE honlapján.

A sorozat minden epizódja egy fehérjekutatással kapcsolatos eredményt kíván érdekes, könnyed stílusban bemutatni egy ismert mozifilmmel párhuzamba állítva.

A földtörténet egyik legnagyobb meteoritja 790 ezer éve csapódott be, az ütközés helyét azonban ez idáig nem sikerült megtalálni.

Egy új kutatás szerint a kráter a laoszi Bolaven-fennsíkon található egy vastag lávaréteg alatt – írja a CNN. Az objektum a becslések alapján 2 kilométer széles lehetett, ütközése után pedig a törmelék Ázsia, Ausztrália és az Antarktisz egy részét is betakarta.

A becsapódás emlékét meteoritüvegek, úgynevezett tektitek őrzik.

Egy új vizsgálatban 3D szemüveggel látták el az állatokat, a cél látásuk és vadászati döntéseik vizsgálata volt.

Az amerikai Minnesota Egyetem és az angol Cambridge-i Egyetem kutatói vizsgálták meg a közönséges tintahalak (Sepia officinalis) vadászmódszereit, mivel korábbi tapasztalatokból úgy tűnt, az állat képes 3D-ben érzékelni a környezetét, s a térlátása segíti hozzá a pontos vadászathoz.

Egy amerikai kutatócsoport a királygébics-alkatúak közé tartozó újvilági légykapók látását vizsgálva egy olyan szervecskét fedezett fel e madarak retinájában, amely a rovarvadász életmóddal függ össze.

A madarak négy típusú, színlátást biztosító csapsejttel, egy színektől független feladatokat ellátó, pl. mozgást érzékelő dupla csapsejttel, és egy éjszakai látást biztosító pálcikasejttel rendelkeznek, és a csapsejtekben egy-egy olajcseppecske segíti a színek jobb elkülönítését.

A eddigi becslések szerint legkevesebb egymilliárdra tehető az Ausztrália-szerte tomboló erdő- és bozóttüzekben elpusztult nagyobb állatok (emlősök, madarak, hüllők) száma.

Ám lehet, hogy a katasztrófának még nincs vége, ugyanis a délkelet-ausztráliai Victoria államban meghosszabbították a szükséghelyzetet, mert a következő napokban visszatérő hőhullám miatt ismét megnőhet a bozóttüzek száma.

Közel egy évtized telt el a fukusimai katasztrófa óta, a természet pedig kezdi visszahódítani a területet.

A Georgiai Egyetem csapata szerint az erőmű környékén kifejezetten sok állat fordul meg. A szakértők kameracsapdái mintegy 267 ezer felvételt készített, összesen 20 faj példányait sikerült megörökíteni. James Beasley, az egyetem munkatársa szerint az elmúlt években szakmai és laikus körökben is felmerült a kérdés, hogy a természet miként boldogul a nukleáris katasztrófák környékén, így Fukusimánál és Csernobilnál.

A mezőgazdaságot is érintő klímaváltozás egyik legnagyobb kihívásának, az aszálynak a leküzdését segítheti egy új hazai komplex talajkezelési technológia, három magyar mikrobiológiai készítmény együttes használatával.

Nagy István agrárminiszter ismertetése szerint az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. által létrehozott technológiát egy talajbaktérium, egy talajalga, valamint a VízŐr talajkondicionáló adja.

Az óriási édesvízi rája a világ egyik legnagyobb édesvízi hala, életmódját azonban rengeteg rejtély övezi.

A szakértők nem tudják pontosan, hogy a fajból mennyi példány is maradhatott, illetve hogy milyen élőhelyeket preferálnak az állatok – írja a National Geographic. Az is kérdéses, hogy az élőlények időnként átúsznak-e az óceánba, ahol rokonaik is élnek.

A faj az évmilliók során meglehetősen keveset változott.

A szavazatok 54 százalékával nyert idén a nemes májvirág (Hepatica nobilis), 29 százalékkal második helyezést kapott a báránypirosító (Alkanna tinctoria),  a harmadik pedig, 17 százalékkal a kövér daravirág (Draba lasiocarpa) lett.

A májvirág kora tavasszal, márciusban, áprilisban nyílik, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből („szirom”) álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum blogján.

Ma már senki sem vitatja a Chicxulub-becsapódás hatását a dinoszauruszokra, azonban egy új kutatás árnyaltabbá teszi a kihalási esemény körülményeit.

A Northwestern Egyetem kutatói antarktiszi csiga- és kagyló-kövületek vizsgálatából vontak le arra vonatkozó következtetéseket, hogy milyen volt a környezet állapota a kréta időszak végén, kis idővel a dinoszauruszok kihalását megelőzően.

Téli melegrekordot mértek egy Sunndalsøra nevű kisvárosban, Norvégia nyugati részén.

A Norvég Meteorológiai Intézet adata szerint a kisvárosban 2020. január 2-án 19 Celsius-fokot mutatott a hőmérő.

A korábbi norvég januári melegrekordot 1989-ben jegyezték fel, akkor 17,9 Celsius fokot mértek Tafjord faluban. Sunndalsøra és Tafjord is a skandináv ország More og Romsdal megyéjében fekszik.

A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) egészen különleges kilátás nyílt az északi félgömböt elért meteorzáporra.

A Nemzetközi Űrállomáson missziót teljesítő Christina Koch különleges felvételt osztott meg a Twitteren – írja a CNN. A képen a Quadrantidák meteorraj tagjai láthatóak a világűrből. A felvételen a fényes csíkok a légkörben elégő apró objektumokat jelölik, a fotón ráadásul a zölden világító északi fény is kivehető.

Összesen kétszáz önkéntes vett részt az eseményen, 2019 novemberében. A résztvevők úgy határoztak, hogy nem nézik tétlenül a klímaválság okozta károkat, és lépnek: 2000 fát ültettek két nap alatt.

Az Erdőmentők Alapítvány szakemberével beszélgettünk, hogy milyen fontos lépéseket kell megtennünk, azért, hogy lassítsuk a klímaváltozás hatásait.

Az előzetes online regisztráció után a helyszínen ki volt táblázva az út, hogy megtaláljuk az Ócsa közelében lévő erőben azt a foltot, ahol az ültetés zajlik.

A NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) űrtávcsöve először talált Föld-nagyságú bolygót egy csillag lakható zónájában.

A TOI 700 d jelű égitest csillaga lakható zónájában fekszik, ez azt jelenti, hogy elvileg adottak lehetnek a felszínén a körülmények az élet kialakulásához – írja a NASA. A kutatók eddig meglehetősen kevés hasonló objektumot azonosítottak.

Paul Hertz, a NASA munkatársa szerint a TESS-t kifejezetten úgy tervezték, hogy Föld-nagyságú égitesteket keressen a közeli csillagoknál.

Az ázsiai ország hírhedt a környezetszennyezésről, ám egyre többet is tesznek a helyzet javításáért.

Egy új vizsgálatban Kína területén lévő felszíni vizeket mértek fel, s a 2003-2017 közti időszak során számottevő javulást tapasztaltak. A javulás ideje egybeesik azokkal a törekvésekkel, amelyek a vízszennyezés jelentős visszaszorítását tűzték ki célul, számolt be róla a Phys.org tudományos hírportál.

1745. január 6-án született a dél-franciaországi Vidalon-les-Annonay városkában Jacques-Étienne Montgolfier, aki bátyjával együtt készítette el az első utas nélküli hőlégballont.

Egy tizenhat gyermekes, kispolgári családban született, bátyjával, Joseph-fel már korán találékony újítónak bizonyultak. Főként a repülés foglalkoztatta őket: Joseph 1777-ben egy magas épület tetejéről a maga készítette ejtőernyővel ugrott le, és a városka izgatott lakosainak legnagyobb megdöbbenésére épségben ért földet.

Az építmény a 11. század óta lehet elhagyatott.

Maja palota romjaira bukkantak a Mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) munkatársai a Yucatán-félsziget északnyugati részén, a Kulubá nevű lelőhelyen – számol be a Live Science. A szakértők évek óta folytatnak feltárásokat a lelőhelyen, de csak nemrég fedezték fel, hogy a területen található építmény egy palota volt.

A kutatók szerint a palota egykor egy nagyobb komplexum része volt.

2019. esztendő szép eredményekkel zárult, hiszen 276 madárfajt sikerült látnom, az utolsó faj pedig a hósármány (Plectrophenax nivalis) volt, amelyet zalai madarászok leltek fel.

A hósármány ritka kóborló a Dunántúlon, az Alföldön szórványosan jeleneik meg telente. Leggyakrabban a Hortobágy szikes vidékén figyelhető meg, ahol mezei pacsirtákhoz, pintyfélékhez keveredik.

Redonda szigete csupasz sziklává vált a behurcolt fajok miatt, azután igen gyorsan helyrejött. De vajon minek köszönheti az újjászületését?

Közigazgatásilag a Karib-szigetekhez, ezen belül az Antigua-hoz tartozó Redonda apró, félreeső kis sziget (a vulkáni katasztrófáról hírhedtté vált Monserrat szomszédja), négy órás hajóúttal megközelíthető.

A bűzvirág, vagy más néven raflézia a délkelet-ázsiai erdőségekben honos, és most rekord méretű virágot hozott egyik faja.

A Rafflesia tuan-mudae fajba tartozó bűzvirágot indonéz természetvédők pillantották meg, és a mérések alapján a virág 111 cm átmérőjű, így az előző, 2017-ben talált rekordernél (107 cm) is nagyobb, számolt be róla a Phys.org tudományos hírportál.

Ade Putra, a szumátrai Agam Természetvédelmi Szervezet munkatársa elmondta, hogy ez a valaha dokumentált legnagyobb virág e fajban, s hozzátette, a Szumátra nyugati részén, a Maninjau Természetvédelmi Területen kinyílt növény csupán egy héten át virít, azután elhervad és elrothad.

A katalán fővárosban és környékén hatalmas területről tiltották ki a legszennyezőbb járműveket.

Ezzel az intézkedéssel 2020. január 1-jétől Barcelonában lesz Dél-Európa legnagyobb kiterjedésű, alacsony kibocsátású zónája – számol be a The Guardian. A katalán főváros már korábban is tett lépéseket a légszennyezés visszaszorítására, többek közt az úgynevezett szuperblokk rendszert is hozták létre.

A katalán fővárosban és környékén hatalmas területről tiltották ki a legszennyezőbb járműveket.

Ezzel az intézkedéssel 2020. január 1-jétől Barcelonában lesz Dél-Európa legnagyobb kiterjedésű, alacsony kibocsátású zónája – számol be a The Guardian. A katalán főváros már korábban is tett lépéseket a légszennyezés visszaszorítására, többek közt az úgynevezett szuperblokk rendszert is hozták létre.

A szakértők úgy vélik, hogy a katasztrófa súlyos hatással lesz az ország élővilágára.

Ausztráliában a nyár során gyakran alakulnak ki bozóttüzek, 2019-ben azonban a szélsőséges forróság és aszály miatt különösen súlyos volt a helyzet. Az országban szeptember óta öt államban négymillió hektáron tombolnak a tüzek.

A Sidney-i Egyetem csapata megpróbálta felmérni, hogy milyen károkat okozhatott a katasztrófa az élővilágnak – írja a The New York Times.

Az űrszonda ugyan már több mint 2 éve befejezte a működését, a munkája nyomán feltárt tudományos eredmények még hosszú ideig érkezni fognak.

Habár a Szaturnusz sarki fényét a Hubble űrtávcsővel is lehet látni, annak felvételei elnagyoltak a nagy távolság miatt, és a rálátás szöge is kedvezőtlen. A Cassini űrszonda a „Nagy Finálé” nevű utolsó munkaszakaszában viszont minden korábbinál közelebb repült át a Szaturnusz felett, így nyílt lehetőség arra is, hogy a bolygó sarkvidékén ultraibolya fényben megjelenő sarki fényt is közelről megfigyelje.

Az év során ebben az időszakban leszünk legközelebb a Naphoz, láthatunk félárnyékos holdfogyatkozást, tetőzik a Quadrantidák meteorraja és a Vénusz ragyog a délnyugati ég alján.