A csaknem 8 ezer éves igazgyöngyöt az Egyesült Arab Emírségekben, a Maravah-szigeten találták meg a régészek.

A pár milliméter átmérőjű igazgyöngy az Abu-Dzabitól 170 kilométerre nyugatra fekvő szigeten került elő egy régészeti feltárás során – olvasható a The National helyi hírportálon. A régészek karbonos kormeghatározása szerint a Kr. előtt 5800-5600 körüli időszakból származik.

A világ szmogos nagyvárosai közül 35 tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére 2019. október közepén Koppenhágában, hogy így megvalósítsák az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseit.

A világvárosok, köztük London, Párizs, Los Angeles és Újdelhi főpolgármesterei közös ígéretet tettek arra, hogy a következő két évben a szennyezettség csökkentése érdekében ambiciózus célokat tűznek ki, amelyekkel elérik vagy túl is szárnyalják a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és 2030-ra elérik a WHO által célul kitűzött levegőminőséget.

A dél-spanyol Almería közelében 1999-ben felfedezett Pulpí-geóda egy kisszobányi méretű ovális kőzetüreg, amelyben méteres gipszkristályok nőnek.

A geódákat az ásványbörzék kínálataként pár centis, vagy ökölnyi formában ismerjük, ezek a kívülről egyszerű „kavicsnak” látszó, ám belül üreges, és valamilyen kristállyal kitöltött kőzetek általában félbevágva kerülnek elénk, vannak azonban lényegesen nagyobbak is.

Először találtak zsírszövetet túlsúlyos emberek tüdejében ausztrál kutatók.

A BBC hírportál beszámolója szerint a tudósok 52 ember tüdőmintáit elemezték, és azt találták, hogy a testtömegindexszel (BMI) együtt növekedett a zsír mennyisége a mintákban. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért emelkedik az asztma kockázata a túlsúlyos embereknél.
A szövetek elhunytak tüdejéből származtak, melyeket kutatási célokra ajánlottak fel – írták a European Respiratory Journal című szaklap aktuális számában a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói.

Egy új kutatás szerint máig fellelhető a radioaktív klór a jégben.

A szakértők gyakran használják a radioaktív klór-36 és berillium-10 izotópokat a jégmagok korának megállapításakor. Előbbi anyag természetes körülmények között a kozmikus sugarak és az atmoszféra találkozásával jön létre, ugyanakkor nukleáris robbanások során is felszabadulhat.

Az 1950-1960-as években a Csendes-óceánon zajló amerikai kísérletekkel például rengeteg klór-36 alakult ki.