A 2000 éves, Dávid városában azonosított utat zarándokok használhatták.

Az Izraeli Régiségek Hatóságának és a Tel-Avivi Egyetem csapata nagyjából száz érmét talált az időszámítás szerinti 31 körül létrehozott utca burkolata alatt. A felfedezés igazolja, hogy az utcát Pontius Pilatus építtette.

A szakértők hat éven át tárták fel az ókori utca 220 méteres szakaszát. A lelőhelyet brit régészek azonosították a 19.

Az uniós választások után számos korábban megkezdett nemzetközi program folytatása következik. Az óraátállítás kérdése is napirendre kerül.

Az óraátállítás hivatalos eltörlését követően azt kell majd eldönteni, hogy a földrajzi fekvésünknek megfelelő (téli), vagy az eredetileg energiatakarékossági okokból foganatosított nyári időszámítás kerüljön bevezetésre.  A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén – várhatóan 2021-ben –  lesz eredmény.

Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a lehetséges misszió megvalósításáról beszélt.

Jim Bridenstine 2019. október 21-én, hétfőn sok más űrszervezet vezetőjével együtt vett részt a Nemzetközi Űrhajózási Konferencián – írja a TechCrunch. Az esemény végén a NASA-vezér fontos kérdést kapott: mikor szállhat le ember a Marsra?

Jan Wörner, az Európai Űrügynökség igazgatója először viccesen megjegyezte, hogy kedden, majd Bridenstine komolyra fordította a szót.

A világ leghangosabb madaraként ismerték el amerikai kutatók a csombókos harangozómadarat (Procnias albus), amelynek kiáltásai elérhetik a 113 decibelt, vagyis egy cölöpverőgép hangerejét is.

Az Amazonas mélyén élő madár galambméretű, 250 grammos fehér hímjének nászéneke olyan hangos is lehet, mint egy teljes erőből dübörgő rockkoncert – állapította meg Jeff Podos, a massachusettsi Amherst város egyetemének biológusa, akinek tanulmánya a Current Biology című tudományos folyóirat aktuális számában jelent meg.

Az Atlanti-óceán délnyugati térségében kis híján kipusztult a populáció.

A 20. században a bálnavadászat súlyos hatással volt az állatokra, az Atlanti-óceán délnyugati részén az 1900-as évek első felére csupán 450 példány maradt.  A becslések alapján az 1900-as évek elején 12 év alatt mintegy 25 ezer egyedet vadásztak le. Az állatok védelmében az 1960-as évektől kezdődően tettek lépéseket, az 1980-as évekre pedig már nemzetközi megállapodás tiltotta a vadászatot.

A Csendes-óceán nyugati medencéjében kínai kutatók bukkantak rá az új fajokra.

A szarukorallok (Chrysogorgiidae) közé tartozó élőlényeket a Mariana-ároktól néhány száz kilométerre lévő Magellán tengeri hegyek környékén, 2018 tavaszán végzett mélytengeri felmérés során pillantották meg. A kutatóhajó Fahszien (Felfedezés) nevű automata búvár járműve a tengerfenéken kőzetmintákat gyűjtött a kobaltban gazdag területen, s e munkálatai közben bukkantak az addig ismeretlen korallokra.