Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Douwe van Hinsbergen, az Utrechti Egyetem munkatársa és csapata tíz éven át gyűjtötte az egykori kontinens, Nagy-Adria maradványait – számol be a Live Science. Az ősi földrész megközelítőleg 240 millió éve vált le a Gondwana szuperkontinensről, majd 120-100 millió éve ütközött neki Európának.
A Nagy-Adria jelentős része megsemmisült, alábukott a köpenybe, egyes nyomai kőzet formájában azonban fennmaradtak Európában és a Közel-Keleten.
|
|
Egy új kutatás szerint három elektromos angolna faj létezik, melyek közül az egyik az élővilág legerősebb áramütésére képes.
A David de Santana, a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport Dél-Amerika elektromos halait vizsgálta – számol be a CNN. A kutatók arra jutottak, hogy valójában nem egy, hanem három elektromos angolna faj létezik, ezek közül az egyik, az Electrophorus voltai 860 voltos feszültséget képes generálni.
A környezetvédelem luxus, csak akkor lesz trendi, amikor nagy a jólét? Nem kell túlparáznunk a klímaváltozást, nagy beavatkozások helyett elég bíznunk abban, hogy a technológia majd úgyis megoldja a kérdést? Vagy a klímaváltozásnál is általánosabb a válság, amiben vagyunk, és még mindig jobb pánikolni, mint folytatni a szokásos patópálkodást? Ellentétes álláspontok csaptak össze az Eötvös Csoport klímavitáján, csak abban volt megegyezés, hogy ez az egész nem csak tudomány kérdés, de vaskosan politikai is.
Szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kicsit olyan helyzetben vagyunk, mint a Barcelona, amikor 3-0-s előnyről kiestek a Liverpoollal szemben – kaptunk egy új perspektívát a hazai klímaügy és a Bajnokok Ligája magasabb röptű összefüggéseiről, a megfejtés pedig egy rosszabbodó környezeti trend.
5 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Ezernyolcszáz milliárd dollár ráfordítással ellenállóbbá lehetne tenni a Földet klímaváltozással szemben.
A város északi kapujában jókora domb púposodott. Laposabb országban hegy is lehetett volna bátran. Az országúton, amely pontosan a közepén kúszott keresztül, éppen egy vándorember igyekezett a tetőre jutni. Az aljból legalábbis vándorembernek látszott. Ha azonban közelebbről szemügyre vette valaki, kiderült, hogy se nem vándor, se nem ember. Botja és tarisznyája volt ugyan neki, s növésre is eléggé megjárta, de azért csak növendék volt ő. Kacagnivaló, de eredeti.
Halálos vihar a Tátrában – mi volt előre látható, és mi nem?
Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a 2019. augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja, Istvánovics Vera és Honti Márk az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában írtak szerint a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja – az algatömeget mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek.
A globális felmelegedés miatt már nem a Kebnekaise déli csúcsa Svédország legmagasabb pontja. A csúcsot gleccser borítja, aminek viszont több mint egyharmada olvadt el a felmelegedés miatt.
Így most már a hegy északi csúcsa a magasabb, pedig 1880 óta, amióta mérik, eddig mindig a déli volt Svédország legmagasabb pontja.
Az elmúlt ötven évben a déli csúcs 24 métert veszített egykori 60 méteres jégsapkájából, ami azt jelenti, hogy jelenleg 2095,6 méter magas, vagyis 1,2 méterrel elmarad a 2096,8 méteres északi csúcstól.
5 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
A szakemberek szerint nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi a felelős a partra vetődő állatok számának emelkedéséért, de számos tényezővel összefüggésben állhat a jelenség, köztük néhány delfin- és bálnapopuláció növekedésével.
M Imre írta 3 hete a(z) Ismerős Arcok Fenyők videóhoz:
Peter Sarik: Ez a kép 2019 májusában készült az úzvölgyi ...
Molnár Ferenc írta 4 hete a(z) Mentovics Éva: Aranybúza - mezők éke képhez:
Szia aszt szeretném kérdezni hogy ha ijen festménye van ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu