Az alma a világ egyik legnépszerűbb gyümölcse, de csak kevesen gondolnak bele, mennyi baktérium is található benne. Pedig épp a mikroorganizmusok azok, melyek olyan egészségessé teszik a gyümölcsöt.

Egy új tanulmány szerint egy-egy almában mintegy 100 millió baktérium található. Ezek a mikroorganizmusok természetesen nem veszélyesek, sőt kifejezetten jót tesznek szervezetünknek.

Birgit Wasserman, a Grazi Műszaki Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a legtöbb baktérium a magokban lelhető fel, a héjban és a gyümölcshúsban viszont több típus fordul elő.

A Földközi-tenger a legszennyezettebb tenger Európában - állapította meg a francia tengerkutató intézet (Ifremer) hosszú távú tanulmánya.

A bresti székhelyű Ifremer 1994 és 2017 között végzett nagyszabású kutatásának eredményeit 2019. július 24-én hozták nyilvánosságra. „Noha évről évre változik a szemét mennyisége a Földközi-tengeren, 2009 óta mégis növekedés mutatható ki, főként a műanyag zacskók és palackok, az élelmiszer-csomagolások, fémdobozok, halászhálók és kötelek szennyezik a tengert” – írták.

Az új dolgok megtanulása már hat hét alatt 30 évvel megfiatalíthatja az idős emberek agyát - ezt állítja egy új kutatás, amely a Kaliforniai Egyetem riverside-i intézményében készült.

A tudósok felfedezték, hogy több új dolog egyidejű tanulása megnöveli a szellemi teljesítményt. Az ilyen új készségek köre nagyon széles skálán mozoghat egy új nyelv elsajátításától egy iPad használatán át a művészi tevékenységig.

2017-ben a Nagy Korallzátony déli végén lévő Heron-szigetnél fogták ki azt a medúzát, amelynek vizsgálata az új világító fehérjék felfedezéséhez vezetett.

Egy kutatócsoport búvárkodás közben találkozott a különös medúzával, és bár nem emiatt jártak a zátony vizeiben, kifogták az állatot későbbi vizsgálat céljára. Nathan Shaner, aki a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen biooptikai jelzővizsgálatok fejlesztésével foglalkozik, felfigyelt rá, hogy a medúza áttetsző testét kékes fényben játszó sávok szövik át.

Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók.

Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt. Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így elvesztette gleccserstátuszát, és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják.

Ázsiában az elmúlt évek során már több banánültetvényt teljesen kipusztított a banánokat támadó fuzáriumos gombabetegség, s egy új vizsgálat szerint elérhette az amerikai banántermő vidékeket is.

A fuzárium TR4 nevű törzse a növényben a tápanyag- és vízszállító edénynyalábokat eltömíti, s ennek következtében a növények elszáradnak, elpusztulnak.
2019. július 13-án adta hírül a kolumbiai agrárminisztérium, hogy egy La Guajira megyében lévő területen a banánvész fertőzésének tüneteit mutató növényeket találtak.

A Nógrád megyei Nemti közelében 2019. július 19-én a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Bükki Nemzeti Park szakemberei önkéntesek segítségével parti fecskéket gyűrűztek. A jelöléssel lehetőség nyílik az állatok vonulásának vizsgálatára.

A Madagaszkártól keletre, az Indiai-óceán mélyén lévő hidrotermális kürtőkön élő csigafajt 2019. július 18-án nyilvánította veszélyeztetett státusúvá a Természetvédelmi Világszövetség.

A Nature beszámolója szerint ez, a csupán 2001-ben felfedezett faj, a Chrysomallon squamiferum az első olyan mélytengeri állat, amelynek élőhelyét a bányászat fenyegeti, és ezért sorolta be az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) a veszélyeztetett kategóriába.