Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ez egy elég hosszú és nagyon szép mese Erdélyről, a magyarokról, a székelyekről, és a csodákról.
A Jóisten Csíksomlyón osztotta szét világunkat a nemzetek között. Azért, hogy a nemzetek ne civakodjanak a kék bolygó területei fölött.
Összehívta őket a csíksomlyói dombtetőre.
Ott, ahol a kápolna most áll, az Úr megáldotta a földet. Ezért ott a föld mélyéből áradni fog örök időkig jóság energiája. Tódultak a nemzetek minden felülről. Jöttek északról és délről, keletről és nyugatról.
6 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját. Először 1992-ben gondoltak arra, hogy ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára hívják fel a figyelmet, azóta pedig minden évben ünnepeljük ezt a jeles dátumot.
Földünk több mint 70 %-át a tenger teszi ki, amely számtalan különleges fajnak ad otthont. Legmélyebb pontjain pedig, a mai napig élnek olyan élőlények, amelyeket még soha nem látott emberi szem. Azt gondolhatnánk, hogy a hatalmas víztömeget semmi nem fenyegeti, azonban a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent.
Azzal, hogy az óceánok vize egyre melegszik veszélybe kerül az élőviláguk is.
|
|
|
| A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat. | |

A BÚCSÚ
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben.

Ott feküdtek egy lankában egész éjjel. Forró testükből erő és élet áradott az idegen földbe. Tizenketten gyermekhonvédok alkottak egy rajt, s egymást védték és szerették, mint egy kóborló nomád család.
A tizedes rajvezér is, maga Birtalan Gáspár, huszonegy esztendős volt csupán: de kiváltképpen eleven, jelre és szóra lobbanó, széplelkű legény, kerek, tömött teste remek véges-végig.
Mind a tizenketten érzések tengerén időztek.
„Ó, mily hályog borult szememre, hogy meg nem láttalak, te elhagyott, te bús, kopár sziget, magyar sziget a népek Óceánján!”

„Érdekes módon mindig Erdélyből jön a világosság!”
– írta egykor Bangha Béla jezsuita egy székely író regénye (Szépvizi Balás Béla:
Kánaán pusztulása) kapcsán, és valahányszor méltán juthat ez eszünkbe, ha huszadik századi erdélyi irodalmunk klasszikusaira gondolunk, köztük az 1907. május 17-én Szatmárnémetiben született (és 1938.

1879. június 7-én
született Knud Johan Viktor Rasmussen, anyai részről eszkimó származású
dán sarkkutató, etnográfus, "az eszkimológia atyja".
Grönlandon született, apja dán misszionárius volt, aki inuit nőt vett
feleségül. Gyermekéveit egy kis eszkimó településen töltötte, őslakos
játszótársaitól megtanulta nyelvüket, mondáikat, a vadászat és a
kutyaszánhajtás fogásait, és azt, hogyan kell életben maradni a zord
sarkvidéki körülmények között.
6 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Kalifornia déli részén, a San Gabriel hegység felett kb. 17 km átmérőjű, ismeretlen objektumot észleltek a meteorológusok az időjárási radar felvételén. Az objektum lassan mozgott dél felé. Elképzelésük sem volt, mi lehet a radarképen.

A radarjel arra utalt, hogy nagy csapadékhullás van a hegységben, mindeközben a helyszínen ragyogó kék ég volt, nyoma sem látszott felhőzetnek. Mark Moede az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat előrejelzője azt mondta: „Azonnal ellenőriztük a műholdas felhőképet, de egyáltalán nem volt felhő a környéken.” Joe Dandrea szerint, aki a meteorológiai szolgálat San Diego-i részlegénél a radarfelvételeket figyelte, a teljes raj kb.
Az elefántok különleges társas viszonyaitól, érzelmeiről, intelligenciájáról már sokféle kutatás meggyőződött, egy most megjelent a szaglásukat vizsgálta.

A mennyiségi becslésre vonatkozó képesség sok esetben jól jön egy állatnak, például akkor, ha eleségek közt kell választania. E képességeikről a kutatások a látásra vonatkozóan vizsgálódtak, nyilván abból kiindulva, hogy mi is a látvány alapján becsüljük meg valaminek a mennyiségét. Ezek a tesztek azonban nem vették figyelembe, hogy az állatok egyéb érzékszervei a mienknél jóval kifinomultabban működnek, akár a szaglás, akár a hallás a kérdéses érzék.
A város északi kapujában jókora domb púposodott. Laposabb országban hegy is lehetett volna bátran. Az országúton, amely pontosan a közepén kúszott keresztül, éppen egy vándorember igyekezett a tetőre jutni. Az aljból legalábbis vándorembernek látszott. Ha azonban közelebbről szemügyre vette valaki, kiderült, hogy se nem vándor, se nem ember. Botja és tarisznyája volt ugyan neki, s növésre is eléggé megjárta, de azért csak növendék volt ő. Kacagnivaló, de eredeti.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu