Szerintem a hód kifejezetten bírható teremtmény - bundás, kiállnak a fogai, gombostűnyi a szeme - laikusként elég nehéz fogást találni rajta, ami miatt utálhatnánk.

Többen a ritkítását sürgetik, állítólag sok kárt okoz. Szóval pusztítani kéne a hódot, ám ez nem lehetséges, mert jelenleg, ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában is védett.

Ennek kapcsán utána jártam, miért is jön ki nehezen egymással a hód és az ember.

Közismert, hogy a jelenlegi tengeri élővilág produktivitása és a légkörben szállított por között szoros kapcsolat áll fenn, így például a porban lévő vastartalom alapozza meg a fitoplankton életét, ami pedig a tengeri ökoszisztémák alappillére. De milyen volt ez a kapcsolatrendszer a múltban?

Korábbi vizsgálati eredmények utalnak arra, hogy a paleozoikum vége felé a légköri por is táplálta az óceánokban élő organizmusokat, adatok azonban csak az egyenlítői vidékekről vannak.

Egy friss tanulmány alapján a rapanuik társadalma a vártnál tovább virágozhatott.

Egy új kutatás szerint a húsvét-szigeti társadalom az európaiak érkezéséig nem omlott össze – számol be a Binghamton Egyetem oldala. A szakértők többsége napjainkban úgy véli, hogy az őslakosok, a rapanuik a 17. században, egy társadalmi összeomlást követően kezdték el létrehozni jellegzetes szobraikat, a moaikat.

Carl Lipo, a Binghamton Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint vizsgálatuk ezzel a széles körben elfogadott narratívával megy szembe.

Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog előállítani és használni az Európai Unió, amely jó úton van afelé, hogy teljesen felhagyjon a gázok használatával.

A fluorgázok szintetikus kemikáliák, amelyeket többek között a hűtőszekrényekben és a klímaberendezésekben használnak. Jelentősen hozzájárulnak az ember által előidézett klímaváltozáshoz, ezért használatuk csökkentése az unió emissziókorlátozást célzó stratégiájának egyik központi része.

Az állatokat számos tényező fenyegeti, így az élőhelyek pusztulása, a fényszennyezés, a rovarirtók, sőt a turizmus is.

Egy új tanulmány alapján komoly veszélyben vannak a szentjánosbogarak – számol be az AFP. Egyes fajok jól elboldogulnak az átalakuló környezetben, sok populációt viszont a kihalás fenyeget. Sara Lewis, a massachusettsi Tufts Egyetem biológusa szerint egyes rovaroknak különleges környezetre van szükségük az életciklusukhoz, ezeket az állatokat súlyosan érinti az élőhely elvesztése.