Az Egyesült Államoktól nyugatra mintegy 362 ezer négyzetkilométernyi tenger válik védetté a fenékhálós halászattól.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) olyan végleges rendeletet adott ki, amellyel több mint 362 ezer négyzetkilométernyi tengerfeneket óvnak meg a pusztító fenékhálós halászattól. Ezzel korallokat, zátonyokat, víz alatti kanyonokat és egyéb kulcsfontosságú élőhelyeket védhetnek meg.

Az 1881-es velencei Nemzetközi Földrajzi Kongresszus térképkiállítására készült Perczel-glóbusz egyik másolatát állították ki az Országos Széchényi Könyvtárban. 

Az úgynevezett Perczel-glóbuszból három másolat készült. Egy az Országos Széchényi Könyvtárba, egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, egy pedig a miniszterelnöki irodába, a Karmelita kolostorba került.

Az Etna évezredek óta lakott, s a településeken időről-időre áttörnek a hegy lávafolyásai. Hol várható ezek károkozása a következő évtizedekben?

Világszerte emberek százmilliói élnek aktív vulkánok közelében, e hegyek némelyike kiszámítható, föl lehet készülni a kitöréseire, mások esetében erre kevés lehetőség van. Az Etna ebből a szempontból a kiszámíthatóbban viselkedő tűzhányók közé sorolható, köszönhetően a hosszú ideje tartó megfigyeléseknek és méréseknek, a hegyen dolgozó geológusok munkájának.

A pingvinekre emlékeztető madár a 19. század közepén tűnt el.

Jessica Thomas éveket töltött az óriásalka genetikai vizsgálatával, hogy jobban megérthesse eltűnésének folyamatát – írja a BBC. A szakértő a Bangor Egyetemen és a Koppenhágai Egyetemen folytatott PhD-képzése során 41 múzeumi csont- és szövetmintát elemezett.

A nagyjából 80 centiméter magasra növő állat egykor az Atlanti-óceán északi részén élt Észak-Amerikától Skandináviáig.

Az objektumot idén augusztusban azonosították, és egyre közeledik.

A Naprendszer második ismert csillagközi objektumát, a 2I/Borisovot 2019 augusztusában fedezték fel. A későbbi elemzések során kiderült, hogy az égitest egy üstökös.

A Yale Egyetem csapata a hétvégén a W.M. Keck Obszervatórium segítségével újabb képet készített a 2I/Borisovról – számol be a ScienceAlert.

Bár a kőzetlemezek mozgása, elrendeződése minden esetben hatással van az aktuális klímára, egy francia vezetésű kutatócsoport most mégis arra vállalkozott, hogy három olyan alkalmat emeljen ki, amelyek különösen fontos következményekkel jártak.

A legfontosabb tényező a szilikátos kőzetek mállása és az ennek révén a légkörből kiürülő szén-dioxid, ez a folyamat különösen erőteljes, ha a kőzetek a trópusokon bukkannak ki, és az ottani meleg, csapadékos klíma hatására gyorsabban fogy a légkörből a CO2.