A madarak olyan területre repültek, ahol magasak a roamingdíjak.

Az Orosz Ragadozókutató és -Védő Hálózat szakértői Szibériában 13 pusztai sas (Aquila nipalensis) vándorlását tanulmányozták, ehhez nyomkövetőket helyeztek el a madarakon – írja a ScienceAlert. A GPS-GSM készülékek műholdakkal rögzítik, illetve elérhető mobilhálózat esetén SMS-ek segítségével jelzik, hogy merre haladnak épp az állatok.

Mintegy 201 millió éve, a triász-jura időszakok határát egy kihalási esemény jelezte, ennek okáról találtak bizonyítékokat egy új kutatásban.

A nagy kihalási események fő okaként egyrészt valamilyen égitest becsapódását, másrészt a földi vulkáni területek fokozott aktivitását, vagy a kettő együttes hatását tartják számon. A vulkánkitörések, amelyek képesek globális kihalást eredményezni, az igen hosszú időn át tartó bazaltáras események, ezek közül a legismertebbek a szibériai trap vagy a Dekkán-fennsíkot létrehozó trap kitörései.

Egy 1981-es és 2002-es ornitológiai kísérlet eredményeinek kiértékelését végezték el, melyből a kormos légykapók változó életéről kaptak információt.

1981-ben egy német ornitológus, Eberhard Gwinner bebizonyította, hogy a vándormadarak belső „naptára” határozza meg az éves életritmusukat. Vadon, frissen kikelt fiókaként befogott és laborban felnevelt kormos légykapók fejlődését és viselkedését vizsgálva derült ki, hogy a külső környezettől teljesen elkülönített madarak a vándorlás kezdete idején nyugtalanná váltak, és minden olyan változást, fejlődési mintát mutattak, amelyet a vadon élő madarak is a vándorút előtt.

A mai Izrael területén található város adott otthont egykor a templomosok központjának.

A templomos lovagrend a keresztes háborúk idején jött létre a Szentföldön, Jeruzsálemben. Miután 1187-ben a várost elfoglalta Szaladín, a szervezet Akkóba települt át. A szakértők régóta tudják, hogy a város mélyén egy alagúthálózat fekszik, amelyet a lovagok arra használtak, hogy a kikötőből a főhadiszállásukhoz szállítsák a kincseket és árukat.

Egy új kutatás szerint a rendkívül hideg telek és az erős szelek is hozzájárulhattak a birodalom végéhez.

Mezopotámia első egyesített birodalma, az Akkád Birodalom időszámítás előtt 2300 körül született meg, majd mintegy két évszázaddal később összeomlott. A Hokkaidói Egyetem munkatársai által vezetett új kutatás alapján a szokatlanul erős északnyugati szelek és a hosszú, kemény telek is szerepet játszhattak a civilizáció bukásában – írja a Sci News.