Ahhoz, hogy felvegyük a versenyt a klímaváltozással, drámaian csökkentenünk kell a légköri szén-dioxid-szintjét.

Bár az éghajlatváltozás már napjainkban érezhető hatásokkal jár, eddig meglehetősen keveset tettünk a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért. Bár a szakértők folyamatosan dolgozzák ki az újabbnál újabb ötleteket, a döntéshozók eddig nem igazán élnek a felkínált lehetőségekkel.

Az ETH Zürich munkatársai most egy alternatív megoldással álltak elő, a tömeges faültetéssel – írja az IFLScience.

Az évezredek óta használt a tömjén, vagyis a tömjénfa illatos gyantája, amelyből egy fáról évente fél kilónyi gyűjthető. Egy friss kutatás szerint összeomlóban van a tömjénfák populációja.

Az abesszin tömjénfa (Boswellia papyrifera) a legelterjedtebb e fajok közül, ez biztosítja a legnagyobb mennyiségű gyantát is jelenleg. A gyanta kinyeréséhez a fa kérgének egy kis darabját lehántják, s ennek hatására (a sérülés utáni védelem miatt) kezdi a fa a ragacsos-illatos gyantát e területen kiereszteni magából.

A hallucinogén gomba hatására a fáraókabócák pusztulásig tartó párosodásba kezdenek.

A szakértők korábban is tudtak a gomba létezéséről, de csak most sikerült felmérniük, hogy mely vegyületek okozzák a rovarok pusztulását – számol be a Live Science. A Nyugat-Virginiai Egyetem munkatársai a rovarokat nemi úton fertőző Massospora gombák vizsgálata során amfetaminokat és hallucinogéneket mutattak ki a megbetegített kabócák szervezetében.

A méhek mind a látvány, mind a virágok illatanyagai alapján találnak rá a nektár-virágpor forrására. A klímaváltozással azonban megnő a növényekre nehezedő stressz, és ez megváltoztatja az illatanyagaik összetételét.

A világ élelmiszertermelésének mintegy harmada olyan terményekből áll, amelyet csak beporzók révén kaphatunk meg, a beporzók legnagyobb részben rovarok, ezen belül is méhek, de persze a lepkék, a legyek is igen lényeges elemei e közösségnek.

Az olvadás üteme nagyobb, mint az elmúlt 350 év során bármikor, s a világtengerek szintjét is jelentősen emeli.

2012 júliusában napokon át olyan meleg volt a sarkvidéken, hogy a grönlandi jégtakaró szinte egész felszínét olvadt latyakká változtatta. A szokatlan meleg miatt a jégmező közepén dolgozó kutatók reggel a sátraikból kilépve térdig süppedtek a hirtelen puhává vált hóba, s a hó tovább olvadt.

Életem első uráli baglyát (Strix uralensis) az Aggteleki-karszton 1993-ban láttam, épp május elseje volt, ekkor már frissen kelt fiókákat etetett a pár.

A meredek oldalban épült fészekre, fentről takarásból úgy láthattunk rá, hogy éppen egy szintben voltunk vele. A mai napig a legszebb megfigyelések között él ez az élmény.
2001 márciusa még hófoltokkal a Börzsönyben fogadott minket, nem is akárhol a Magas-Taxi turistaház közelében.