2019. július 4-én egy 6,4 magnitúdójú földmozgás rázta meg Dél-Kaliforniát, melyet meglepő módon egy még erősebb rengés követett.

A 7,1 magnitúdójú esemény epicentruma Ridgecrest közelében volt, és meglehetősen közel a felszínhez, 0,9 kilométeres mélységben jött létre. A rengés súlyos károkat okozott, többen megsérültek, de haláleset szerencsére nem történt. Ez volt az utóbbi 20 év legerősebb földmozgása a régióban.

„Felejtsd el, hogy tobzoskát látsz a vadonban!" – mondja Dr. Rahimatsah Amat, a WWF Malajzia volt elnöke, a Sabah Környezetvédelmi Alap létrehozója.

Kota Kinabalu nyüzsgő tengerpartjának éttermében ülünk, és épp azt nézzük Rahim okostelefonján, hogyan szerelik fel vadőrei az orvvadászok elfogásához használt kamerákat Borneó nemzeti parkjaiban. Ahogy a férfi mondja, csakis az összehangolt ellenőrzés, az állandó hivatalos jelenlét és a természetvédelmi területekre bevezető utak minimalizálása állíthatja meg a csempészeket.

Egy új kutatás szerint a cápákra és a rájákra lehet leginkább veszélyes az óceáni  műanyaghulladék.

Kristian Parton, az Exeteri Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban több mint ezer olyan esetet mutatnak be, amelyekben cápák és ráják estek a tengeri műanyag áldozatául – számol be a Live Science. A vizsgálatban csak ismert példákat írtak le, a veszteség ennél jóval magasabb lehet.

Bár az állatokra jelenleg a túlhalászás jelenti a legnagyobb veszélyt, a műanyag így is komoly problémát okoz.

A hóalgák olyan egysejtűek, amelyek a hó- és jégréteg felszínén vagy annak közvetlen közelében élnek, nem egyszer érdekes, színes hó képződik a jelenlétükben. Gyakori pl. az Alpok vagy a Tátra nem túl magas hegyeiben, a sarkvidékeken,

Az Andok chilei-argenti sivatagi határvidékén emelkedik a világ második legmagasabb aktív vulkánja, a Llullaillaco, amelynek 5000 méter feletti régiójában összetömörödött hóból álló, tőrszerű oszlopok meredeznek a vakítóan kék ég felé.

A történelem során először mértek 32 Celsius-fokot a legnépesebb alaszkai városban, Anchorage-ban.

2019. július 4-én az eddig mért legmagasabb hőmérsékletet rögzítettek Anchorage-ban – írja a Live Science. Ez azt jelenti, hogy a sarkkörtől 595 kilométerre fekvő településen július 4-én két fokkal melegebb volt, mint a magyar fővárosban.

Ahhoz, hogy felvegyük a versenyt a klímaváltozással, drámaian csökkentenünk kell a légköri szén-dioxid-szintjét.

Bár az éghajlatváltozás már napjainkban érezhető hatásokkal jár, eddig meglehetősen keveset tettünk a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért. Bár a szakértők folyamatosan dolgozzák ki az újabbnál újabb ötleteket, a döntéshozók eddig nem igazán élnek a felkínált lehetőségekkel.

Az ETH Zürich munkatársai most egy alternatív megoldással álltak elő, a tömeges faültetéssel – írja az IFLScience.

E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók közül jelölt hármat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 2020-as év madarának. Bár állományunk hazánkban stabil, a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyezteti őket.

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk: lehet vészhozó, mint a kuvik, amelyik a római monda szerint Julius Caesar halálhírnöke volt, ám ugyanakkor a bölcsesség szimbóluma is, mely latin nevét, Athene noctua,Pallasz Athénéről kapta, az istennő állandó (eposzi) jelzője volt a bagolyszemű.

A majomevő sas a Fülöp-szigeteken honos, több mint 2 méteres szárnyfesztávolságával a világ egyik legnagyobb és egyben legritkább ragadozó madara. Az élőhelye pusztulása miatt rendkívüli módon visszaesett az egyedszáma az elmúlt évtizedekben.

A súlyosan veszélyeztetett faj vadon élő egyedeinek számát mindössze néhány százra becsülik, ennek oka, hogy az élőhelyéül szolgáló erdők 80 százalékét kiirtották.