Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói.

A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke és más idegrendszeri betegségek kezelésében. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science 2019.

A „remény szikráját" jelenti, hogy javult tíz veszélyeztetett faj természetvédelmi besorolása, összességében azonban romlik a helyzet.

A svájci székhelyű zöldszervezet, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) évente legalább kétszer frissíti a veszélyeztetett fajokról szóló vörös listáját. A 2019. december elején közzétett idei második listán nyolc madár- és két halfaj szerepel a korábbinál jobb kategóriában, a védelmi intézkedések és a tenyészprogramok eredményeként.

 A Csendes-óceán szigetországait végigjárva meglehetősen biztos vagyok abban, hogy a Cook-szigetek a legcsodálatosabb.

Mi több, a turizmus fejlődésének abban a nagyon áldott szakaszában vannak, amikor már kiváló infrastruktúra várja az utazókat, de még távol állnak a tömegturizmustól. Egymás után nyílnak a színvonalas, kényelmes hotelek, de nincsenek túlméretezett resortok és egyetlen épület se magasabb egy pálmafánál.

Egy hattagú örvös mangábé csapat érkezett a Miskolci Állatkert és Kultúrpark Afrika-házának gyűjteménye.  Magyarországon jelenleg kizárólag itt lehet őket megcsodálni.

Örvös mangábékat a magyar állatkertek látogatóközönsége, a fellelhető nyilvántartások szerint, először – és eddig utoljára – az 1930-as években a Budapesti Állatkertben láthatott. Most a Berlini Állatparkból érkezett Miskolcra egy család: a hatfős csapatot a szülőpár és négy kölykük alkotja, melyek közül a legfiatalabb mindössze 10 hónapos.

A kardszárnyú delfin azon öt faj közé tartozik, amelynek nőstényei a szaporodóképességük elmúltával is életben maradnak.

Az ember esetében a nők menopauza utáni hosszú élettartamát többek közt azzal magyarázzák, hogy így a nagymamák az unokák nevelésében nyújtott segítség révén sok pluszt adnak a faj sikerességéhez. Ez, az ún. nagymama-elmélet, egy új, a Yorki Egyetem által ismertetett kutatás szerint a kardszárnyú delfinekre is igaz lehet.

Visszatértek a tudósok a második világháborús csendes-óceáni víz alatti atomkísérlet helyszínére, hogy feltérképezzék a tengerfenék sebeit.

Az 1945. július 25-i kísérlet helyszíne a Bikini-atoll volt, ott hajtották végre az első víz alatti atomrobbantást – írta a BBC hírportálja. A kráter ma is látható, amint a robbantáskor a felszínen úszó hajók roncsai is.