A Bennu kisbolygó körül keringő szonda 2020-ban a felszínre ereszkedik, hogy mintát vegyen, amit hazaszállít a Földre.

A szonda leszállási helyszínének kiválasztása nagy elővigyázatosságot igénylő feladat, ugyanis kevés olyan pont van az 550 méter átmérőjű kisbolygón, ahol elég biztonságos a felszín a leereszkedéshez. Az elmúlt hónapok során az eközben alaposan végigfotózott és felmért felszín négy lehetséges pontja közt kellett döntenie az irányító csapatnak, ezek a Sandpiper (sárszalonka), Osprey (halászsas), Kingfisher (jégmadár) és Nightingale (fülemüle) nevet kapták.

Egy friss genetikai tanulmány szerint az ember is felelős lehetett az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagájnak (Conuropsis carolinensis) a kipusztulásáért.

A kutatók a faj egy magángyűjteményben őrzött, preparált példányán végeztek genomszekvenálást – írja a BBC hírportálja. A faj hanyatlását előidéző tényezők jelei után kutatva tanulmányozták a DNS-t, amely azonban nem mutatta a beltenyészet jeleit, sőt az eredmények azt sugallták, hogy a karolinai papagáj populációi nagy létszámúak voltak az európai telepesek terjeszkedéséig.

 A Csendes-óceán szigetországait végigjárva meglehetősen biztos vagyok abban, hogy a Cook-szigetek a legcsodálatosabb.

Mi több, a turizmus fejlődésének abban a nagyon áldott szakaszában vannak, amikor már kiváló infrastruktúra várja az utazókat, de még távol állnak a tömegturizmustól. Egymás után nyílnak a színvonalas, kényelmes hotelek, de nincsenek túlméretezett resortok és egyetlen épület se magasabb egy pálmafánál.

A jelenleginél melegebb volt a klíma a felfedezett állatok életének idejében.

Míg a jégkorszak állataitól (például gyapjas mamutoktól, lovaktól vagy oroszlánoktól) százszámra kerültek elő megkövesedett maradványok a Yukon területéről, addig az ezt megelőző időszakok élővilágáról szinte semmit sem tudtak a bolygónk íratlan múltja iránt érdeklődő tudósok.

Ezen a helyzeten változtatott nemrég az a felfedezés, melynek hírét 2019 novemberében osztották meg a nagyérdeművel az American Museum Novitates által közzétett tanulmányban.

Egy kukoricaföld szomszédságában pihent a 150 millió éves maradvány.

Teljesen váratlanul érhette a hír azt a lengyel gazdát, akivel nemrég paleontológusok vették fel a kapcsolatot: mint utóbb kiderült, egy hatalmas, akár a tízméteres hosszúságot is elérő tengeri őshüllő kövületeit találták meg kukoricaföldje mellett.

Az ásatás helyszíne Krzyżanowice szomszédságában, a Szentkereszt-hegy lábainál található.

A tej erjesztéséhez szükséges élesztőgomba eredetileg muslicákon tenyészett.

Évezredek óta fermentáljuk a tejet különféle formákban, a hosszabb eltarthatóság érdekében. A tejcukor lebontását azonban csak egészen kevés élesztőgomba képes elvégezni. Ezeknek a mikrobáknak viszont bele is kell kerülniük a tejbe ahhoz, hogy elvégezzék a kívánt feladatot.

A tej erjesztését elvégző élesztő, a Kluyveromyces lactis eredetileg a muslicákon található mikroba volt, felmerül a kérdés, hogy miként vált a kefir és társai készítéséhez elengedhetetlen, háziasított mikrobává?