A 2019. novembere óta dúló tüzek füstfellegéről számtalan műholdfelvételt láthattunk már, most új elemzés készült.

Szinte naponta jelentek meg az újabb elrettentő műholdfelvételek a füst légkörben kanyargó barnás sávjairól, azonban igazán csak januárra durvult el a helyzet. Ekkor az időjárás szokatlanul meleggé vált, s ez még jobban gerjesztette a tüzeket, s kialakultak az úgynevezett pirokumulusz felhők.

Ismét jó esélyekkel indul a hazai jelölt az Európai Év Fája versenyben. 2020-ban 16 ország fái vetélkednek egymással.

Az Európai Év Fája verseny immár tizedik éve hívja fel a figyelmet a fák és az emberek, a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a fáknak Európa kulturális és természeti örökségében betöltött szerepére és jelentőségére.
Magyarországot idén egy több mint 90 éves kocsányos tölgy, a kaposvári Szabadságfa képviseli, amely 2019 októberében 4431 szavazattal lett a hazai Év Fája cím birtokosa.

Azonnali összefogást sürgetnek a világ vezető kutatói a klímaváltozás kétéltűekre és hüllőkre gyakorolt hatása miatt.

2020. január 8-án a világ 57 országából 870 résztvevő a 9. Herpetológiai Világkongresszuson kiáltványban határozta meg, miként lépnek fel a kétéltűek, a hüllők valamint az élővilág sokféleségének védelme érdekében.

Az égbolt csodái elképesztő változatossággal jelentek meg a NatGeo szerkesztőségéhez beküldött felvételeken.

Az Ezeregyéjszaka Tejútjáról készült képen mintha az arab mesevilág egy csillagos fejezete kelt volna életre.

A Szív-ködöt ábrázoló, fantasztikus részletgazdagságú felvételen a Hubble űrtávcső által használt színvilág köszön vissza.

A vadosfai tornyok mellé a tavasz színei társultak az év egyik leglátványosabb, vöröslő holdkeltéjéhez.

A világ jelenlegi bortermő vidékeinek több mint a fele eltűnhet, ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos lesz, 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig a borvidékek 85 százaléka lesz veszélyben.

Amerikai és francia tudósoknak, közöttük a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezetkutató Intézet (INRAE) munkatársainak számítógépes modellezései szerint a borvidékek 56 százaléka válna alkalmatlan a szőlőtermesztésre 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén, 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig 85 százalékuk, márpedig a tudósok ezt a második eshetőséget tartják valószínűbbnek.

Az erdők és az azokat alkotó fajok genetikai sokféleségét meg kell ismerni és őrizni, hogy a jövő kihívásainak is ellenálló erdeink maradjanak.

A genetikai sokszínűség a hosszú távú túléléshez elengedhetetlen, minél többféle génből válogathat egy-egy élőlény, annál esélyesebb, hogy talál egy adott környezeti kihívásnak megfelelőt. F. A. Aravanopoulos, a Thesszalonikiben működő Arisztotelész Egyetem erdőgenetikusa elmondta: „Ha egy védett területet szeretnél fenntartani, azt is szeretnéd, hogy ott minél nagyobb genetikai sokszínűség uralkodjon.” Eddig azonban igen kevés helyről állt rendelkezésre jelentős adatmennyiség.

A közhiedelemmel ellentétben a lepkék szárnyai nemcsak élettelen hártyából állnak, egy új kutatás igen fontos funkcióikat tárt fel.

Mivel a lepkeszárnyak fajhője kicsi, képesek igen gyorsan túlmelegedni a napon, vagy épp hasonlóan gyorsan kihűlni is repülés közben, a lepkeszárnyakban azonban számos élő sejtcsoport található, amelyeknek egy viszonylag szűk hőmérsékleti tartomány nyújt optimális működési körülményeket.

Tél köszöntött a tőserdői Tisza-holtágra, nem kergetőznek már karcsú szitakötők, nem zúgnak mindenütt a bosszantó poloskák. Levetették ruháikat a parti nyarak és füzek. Az avarban csend honol, mélyre húzódtak a giliszták, a bogarak az ártér kidőlt fáinak kérgei alatt pihennek.

Lehasalok a hűvös avarba, kezembe veszek egy szebb napokat is látott alkarnyi faágat, amelyet a metsző téli szél hasított le az egyik kopasz óriásról.