Bolygónk élőlényei össztömegének felét kitevő mikrobák vizsgálatával egy újabb visszacsatolási folyamatra derült fény.

A londoni Imperial College kutatói végeztek felmérést a prokarióták (baktériumok és archeák) körében, az egysejtűek gázanyagcseréjét vizsgálták meg annak függvényében, hogy milyen külső hőmérsékleten él az adott mikroorganizmus. Az anyagcserében szén-dioxidot termelő mikrobák a vizsgálatok szerint fokozott légzéssel válaszolnak a melegedő klímára, vagyis a felmelegedés miatt emelkedni fog az általuk kibocsátott CO2 mennyisége is.

A tengerszint felett 2000 méteren fekvő hegy tetején találkozhatunk a havasi csókákkal (Pyrrhocorax graculus).

A Somló várától, mikor az északi szél kitisztítja az égboltot, ellátni a határ túloldalán fekvő hegyekig. Látni a havas csúcsokat, a legszembetűnőbb hegy a Schneeberg. Ha itt járok, mindig arra gondolok, hogy Sopronnál átlépve a határt már közel van ez a hegy, ahol hozzánk legközelebb már magashegyi madarakat, növényeket és láthatunk.

A Bükki Nemzeti Park területének 95 százaléka erdőterület, melyből a fokozottan védett övezet, illetve erdőrezervátum nagysága 6622 hektárt tesz ki.

A Bükk-hegység növénytakaróját hatalmas, összefüggő bükkös és tölgyes erdőségek uralják. Az Észak-magyarországi-középhegység legterjedelmesebb és legnagyobb átlagmagasságú tagja. Bár nem itt található hazánk legmagasabb pontja, de a mintegy ötven, kilencszáz méter fölé emelkedő hegycsúcsával, országos szinten mégis rekordernek számít.

2019 novemberében ismét Budapest adott otthont a Tudomány Világfóruma (World Science Forum, WSF) rendezvényének, a záróülésen elfogadták a WSF zárónyilatkozatát.

A kétévente megrendezett tudományos konferencián idén 120 országból több mint ezer tudós, döntéshozó és újságíró vett részt, köztük 150 előadó.

A klímaváltozás 2050-re 7,9 billió dollár kárt okozhat világszerte, a fejlődő országok a legfenyegetettebbek.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) klímaváltozás-ellenálló mutatója a világ 82 legnagyobb gazdaságának felkészültségét méri – írja az AFP. Az adatok alapján a klímaváltozással járó extrém időjárási jelenségek már 2050-re komoly hatással lesznek a világra, a folyamat leginkább Afrikát és a fejlődő országokat érinti.

A National Geographic idén is összegyűjtötte azt a 25 célpontot, amelyeket jövőre érdemes lesz felkeresni.

Ez a terület mindössze 92 hektár, mégis több mint 60 madárfajnak ad otthont a szlovákiai Csallóköz szívében.

Az Abonyi halastavak 2010 óta madárvédelmi terület, a Natura 2000 hálózat tagja. Ez Szlovákia egyik legkisebb, ugyanakkor fajokban az egyik leggazdagabb vízi ökoszisztémája. Idáig 65 madárfajt figyeltek itt meg, ebből 51 vízi, illetve vízhez kötődik, 21 pedig itt is fészkel.

A hely iskolapéldája annak, hogy egy eredetileg emberek céljait szolgáló létesítmény, hogyan válhat hasznára ritka és védett madárfajoknak.