Korábban sok bagolyköpetet vizsgáltam, ami abból állt, hogy a begyűjtött köpetekből kiszedtem az kisemlősök alsó állkapcsát, koponyáját, majd ezeket egy régi fogkefével megtisztítottam a szőröktől.

Ettől kezdve következett a munka érdekes része, maga a meghatározás. Különböző csonttani bélyegek alapján kideríthető, milyen állatot fogyasztott el a bagoly.

A szibériai Bajkál-tavon telente óriási jéggyűrűk alakulnak ki. A 2000-es években történt felfedezésük óta a kutatók számos magyarázatot találtak a jelenségre, egyesek biológiai okokat, mások a légkör hatását sejtik a háttérben.

Egy nemzetközi kutatócsoport most újabb hipotézissel állt elő – számol be a NASA Earth Observatory. Alexei Kouraev, a Toulouse-i Egyetem munkatársa és kollégái úgy gondolják, hogy a gyűrűk mélyén olyan meleg, körkörösen mozgó áramlatok találhatóak, melyek formálhatják a jeget.

Az egyiptomi régiségek minisztériumának fennhatósága alá tartozó, antikvitásokat reprodukáló műhelymunkáról Kairóban.

Alkonyonként láthatjuk a Merkúrt és a Vénuszt, hajnalban felbukkan a Jupiter, és ismét telihold köszönt ránk, utána azonban az esti állatövi fényt is megfigyelhetjük majd.

Égi kísérőnk a reggeli holdnyugta idején lesz 100 százalékos, az esti holdkeltére 99,8 százalékosra csökken, ám ez a különbség nem lesz észlelhető. A reggeli holdnyugta ideje keleti határunknál 07:11, Budapesten 07:23, a nyugati országrészünkben pedig 07:31.

Az „ítéletnapi” gleccserként hírhedtté vált antarktiszi jégfolyam alá most először pillanthatunk be egy automata járművel.

A Nyugat-Antarktisz egész jégmezője instabillá válhat, ha a különösen gyorsan olvadó gleccserei, mint a hírhedtté vált Thwaites-gleccser elolvadnak, s ezzel hatalmas tengerszint-emelkedés várható. A folyamatok ennél sokkal összetettebbek, és a gyorsan mozgó gleccsereket muszáj megvizsgálni, mert a bizonytalanságok, s az ezek miatt sokszor erősen túlzó kijelentések csak így tehetők a helyükre.

Egy új kutatás szerint a műanyagszennyezés a véltnél is súlyosabb hatással lehet a tengeri madarakra.

Szakértők egy csoportja apró műanyagdarabokkal etetett fiókákat, hogy felmérjék a műanyagszennyezés hatásait – számol be a BBC. A műanyagokból származó vegyületek a normálisnál több ezerszer nagyobb arányban épültek be az állatok májába és zsírszöveteibe. A vadon élő madarak, például az albatroszok megfigyelése hasonló eredményeket hozott.

A biolumineszcens lények a Tejút folyama alatt világították meg az ománi partvidéket.

Csernok Gyula Ománban tett fotós kirándulása a részleges napfogyatkozás megfigyelése mellett páratlan éjszakai jelenséggel is szolgált, amiről az alábbi sorokban számolt be.

„Omán kétségkívül legváratlanabb és egyben legvalószínűtlenebb természeti tüneménye a csillagfényes óceánparton ejtett ámulatba.

A májusi napsütésben mindenhonnan madárének szól, de egy jellegzetes kiáltás kiválik a többi hang közül: ka-kukk.

Már gyerekkorunkban megtanultuk, hogy a kakukk más madarak fészkébe rakja tojását, de belegondoltunk-e már, miért és hogyan teszi ezt a madár? Hogyan találja meg a kakukk a gazdafaj jól elrejtett, gyakorta nehezen megközelíthető fészkét? Egyáltalán honnan tudja, hogy melyik faj fészkét kell keresnie?