Először fognak olyan űrsétát tartani a Nemzetközi Űrállomásnál (ISS), amelyben csak nők vesznek részt.

2019. október 6-án kezdődött meg a külső akkumulátorok lecserélése az ISS-nél, az űrhajósok összesen öt űrsétát fognak végrehajtani – írja a NASA. További öt séta során a kozmikus sugárzást mérő Alfa-mágneses spektrométert is megjavítják.

Az űrhivatal már márciusban bejelentette, hogy történelmi űrsétát terveznek, melyben csak nők vesznek majd részt, utóbb azonban a műveletet elhalasztották.

A Stanford Egyetem különleges anyaga akár hónapokra is védelmet biztosíthat.

A Stanford Egyetem által létrehozott környezetbarát gél képes jóval hosszabb időre védelmet nyújtani, mint a hagyományos tűz elleni anyagok – írja a ZME Science. Eric Appel, az anyagot leíró tanulmány társszerzője szerint fejlesztésükkel az utólagos védekezés helyett a megelőzésre fókuszálhatnak.

A szakértők elképzelése szerint a gélt a tűzre hajlamos területeken érdemes alkalmazni, vagy akár a települések védelmében azok környezetében.

Magyarország ivóvízkészletei bőségesek, de jelentős területeit fenyegeti szárazság, mezőgazdasága és környezetgazdálkodása helyenként már most vízhiánnyal küzd.

Kőrösi Csaba a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője szerint Magyarország helyzete kedvező, hiszen itt egy emberre az évi 5 ezer köbméteres világátlagnál több, 6 ezer köbméter víz jut, 50 éve ugyanakkor a mostani magyarországi érték háromszorosa állt rendelkezésre globálisan.

Az USA délnyugati államainak sivatagos-félsivatagos vidékét jellemző növény a kandeláberkaktusz, vagy saguaro, melyet leginkább a westernfilmekben láthatunk. Milyen jövő vár ezekre a lassan növekvő óriásokra?

Az Arizonai Egyetem és az USA Geológiai Szolgálata szakemberei azt vizsgálták meg, hogy miként reagálnak a kaktuszok a változó klímára, az eredményeket pedig az Ecosphere szakfolyóiratban tették közzé.

Egy friss tanulmány új részleteket tár fel a gyapjas mamutok utolsó populációjának életéről és pusztulásáról.

A gyapjas mamutok utolsó csoportja a Jeges-tengeren fekvő Vrangel-szigeten maradt fenn, ezt a szakértők évek óta tudják. A populáció mintegy négyezer éve halt ki, a kutatók pedig a közelmúltban átfogó analízis alá vetették néhány példány csontját és fogát – írja a Science Alert.

A lefolyástalan kaliforniai tó extrém környezetében eddig csak mikrobákat, és két ízeltlábút ismertek, egy új kutatás még több állat létére derített fényt.

A tó környezetét, híres (sajnos egyre pusztuló) mésztufa tornyait felvételekről jól ismerhetjük, az erősen sós, lúgos kémhatású vize nagy mennyiségben tartalmaz arzént, vagyis igazán extrém környezet, így az e viszontagságokhoz alkalmazkodó élőlények megismerésében a tó fontos élőhely.

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményekért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

A három kutató „átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket” – áll az indoklásban, amely szerint James Peebles kozmológus elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász pedig „felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva.”