A GEDI nevű műszer a Nemzetközi Űrállomás külsejére szerelve végez méréseket a földi erdőkről, s az első mérési eredményeit 2020 januárjában tették közzé.

Az eszköz lézeres méréseket végez, a kibocsátott lézerfény visszaverődése alapján az erdőt alkotó növényzet magasságát állapítja meg, hosszabb távú mérései a különféle okokhoz köthető változásokról árulkodnak. A GEDI (Global Ecosystem Dynamics Investigation – Globális Ökoszisztéma Dinamikai Vizsgálat) képes 3 dimenziós képet alkotni az erdőkről, beleértve az ágak sűrűségét, az aljnövényzet és a fák magasságát is, az első mérési eredményekről a NASA számolt be.

A svájci Davosban 2020. január 21-24-ig tartott az 50. Világgazdasági Fórum, amelynek egyik fő téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem volt.

A négynapos rendezvénysorozaton a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vett részt 117 ország képviseletében, köztük több tucat állam- vagy kormányfő.

Immáron több mint huszonnyolc éve annak, hogy életem első vízirigóját (Cinclus cinclus) megpillantottam.

Akkoriban egy barátom, beszélgetés közben megkérdezte, hogy szeretnék e vízirigó látni, méghozzá a főváros közelében A válasz egyértelmű volt, egy szeptemberi szombaton az Apátkúti-völgyben gyalogoltunk Visegrád határában. A lélegzetem is elállt ekkor a szép patakvölgy láttán, de mikor megpillantottuk a madarat a zúgónál, no azt a pillanatot soha nem fogom elfeledni.

Az elmúlt évtizedek során az ázsiai mangroveerdők közel felét kiirtották, helyüket rizsföldek, garnélarák aquakultúrák foglalják el. A partok előtt húzódó korallzátonyok és a part menti fák megtörik a hullámokat, ezáltal csökkentik a tengervíz pusztító erejét. A természetes csatornák a mangroveerdőkben és a tengerparti árapály zónában gyorsítják az árhullám visszahúzódását, tehát a cél az erdők, mint természetes védőfalak helyreállítása.

Galápagos a teknősökről kapta a nevét, amelyekből egykor százezrével éltek a szigeteken, ma azonban már küzdeni kell az alfajaiért.

Galápagos teknőseinek őse Dél-Amerikából néhány millió éve került a távoli szigetekre, s itt számos alfaja alakult ki az állatnak. Nemcsak az egyes szigeteken születtek különálló alfajok, hanem Isabela szigetének egyes vulkánjain is elkülönültek egymástól a populációk és alfajokká váltak.