A fajok közti örökbefogadásnak eddig egy esetét dokumentálták, amikor egy csapat csuklyásmajom egy selyemmajmot fogadott be és nevelt fel. Most újabb, ezúttal óceáni esetről számoltak be a zoológusok.

Francia-Polinézia területén lettek figyelmesek egy palackorrú delfinre (Tursiops truncatus), aki három éven át gondozta egy másik cetfaj, a fehérajkú kardszárnyúdelfin (Peponocephala electra) borját.

Potenciálisan lakható szuperföldet azonosítottak 31 fényévre a Naprendszertől.

A GJ 357 törpecsillag körül keringő GJ 357 d nagyjából hatszor nagyobb a Földnél – írja a USA Today. Az exobolygó 55,7 nap alatt kerüli meg gazdacsillagát. Lisa Kaltenegger, a Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének munkatársa szerint ha a GJ 357 d atmoszférája kellően vastag, felszínén fennmaradhat folyékony állapotban a víz.

Az USA területén legalább 100 millió ember élete és megélhetése függ a talajvíztől, egyre több kút kiszárad, s a kinyerhető ivó- és öntözővíz csak egyre mélyebben található meg.

A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem két környezettudományi kutatója kb. 12 millió, az USA kontinentális területén létesített kút, évtizedekre visszanyúló adatbázisából készített elemzést, amelyről a Nature Sustainability folyóiratban számoltak be 2019.

Népszerű kozmikus kérdések megválaszolására Szabó M. Gyula csillagászt kértük föl, aki a jövőbe mutató projektjéről is beszámol.

A közelmúltban megjelent, 40 millió éves csillagfény című, cikkünk kapcsán Szabó M. Gyula csillagászt, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatójával arról beszélgettünk, milyen messzire is látunk el távcsővel a világmindenségben, közben pedig az általa vezetett intézmény tevékenységével is megismerkedhetünk

2019.

A világon egyedülálló perspektívából mutatkoznak a csillagok a bolíviai sósivatagból.

Fodor István csillagászati és fotográfiai szempontból is tartalmas útja során készítette a bemutatásra került képet. „A július 2-ai teljes napfogyatkozás apropójából szerveződött a Romániai Csillagász Társaság (SARM) által szervezett expedíció, amely egy négyhetes dél-amerikai körutazássá terebélyesedett.

A NASA műholdfelvételein különleges félszigeteket mutat be, amelyek Pakisztán makráni tengerpartján alakultak ki.

A különleges földtani helyzetű régiót a geológusok álmának lehetne tekinteni. A csipkézett tengerpartján, a lépcsőzetes sziklarétegek és bizarr sziklaszobrok sokaságán túl iszapvulkánok is tarkítják a területet. A sokszínűsége annak köszönhető, hogy a part közvetlenül egy alábukó kőzetlemez szomszédságában van: az Arab-lemez süllyed be az Eurázsiai-lemez alá.