A komodói sárkányokról leginkább azt tudjuk, hogy a harapásukkal méreganyagokat juttatnak az áldozatukba, ám vannak ennél különösebb tulajdonságaik is. A genomjuk feltárásával ezek okait is jobban értjük már.

Az indonéz szigetvilágban csupán kis területén elterjedt komodói varánuszok hidegvérűek, ám légző-, szív- és érrendszerük a melegvérű állatokéra igencsak hasonlít. A világ mintegy 10 ezer hüllőfaja az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható, igen változatos élőhelyekhez alkalmazkodott állatcsoportot jelent, ezen belül a varánuszok a legnagyobb méretskálán, a 8 grammos ausztrál Dampier-félszigeti varánusztól a 100 kilósnál is nagyobbra növekvő komodói sárkányokig fordulnak elő.

2019. augusztus első hetében ismét vízre szállnak a PET Kupa kalózcsapatai, hogy napokon keresztül gyűjtsék a hulladékot a Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszán.

A csaknem nyolcvan folyamkilométeres távot saját építésű pillepalack-hajókkal teszik meg a csapatok. A május végi árhullám után rekord mennyiségű felhalmozódott hulladékra számítanak a szervezők.

A Veresegyházi Medveotthonban leltek végleges otthonra romániai cirkuszi oroszlánok.

A nyolc felnőtt és a két kölyök oroszlán Magyarország legnagyobb nagymacska-kifutóját vehette birtokba 2019. július végén.
Kuli Bálint, a Veresegyházi Medveotthon igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az összesen nyolc felnőtt és a két kölyök oroszlán egy román vándorcirkusz „fellépői” voltak és a nagyragadozók cirkuszi bemutatásának ottani tiltása miatt kerültek Érdre.

Az 1940-es évektől fogva rakódtak le a himalájai gleccserekben azok a vegyszerek, amelyek például a mezőgazdasági rovarirtók gyártása során jutottak a légkörbe. Most, a felmelegedés hatására kiolvadnak a gleccserekből.

A Tibeti-fennsíkot övező gleccserek 80 százaléka olvad, tavainak 50 százaléka terjeszkedik a felmelegedés hatására, s a jégben elraktározott szennyeződések most az olvadékvízzel együtt a fennsíkra folynak.  A „harmadik sarkvidék” néven emlegetett terület jégtakarója egyre vészesebben fogy, az elmúlt 4 évtizedben a jégmennyiség negyedét már elvesztette.

A melegebb éghajlatú területeken a nyári napsütésben igen jelentősen felforrósodik az aszfalt, s egy nemrégiben megjelent kutatás szerint ez másodfokú égési sérüléseket okozhat.

Égési sérülések legtöbbször lánggal vagy forró folyadékkal érintkezve keletkeznek a bőrön, egy friss kutatás azonban új veszélyforrásra hívja fel a figyelmet.
A Las Vegas-i Nevadai Egyetem orvosi karának kutatója, Jorge Vega arra volt kíváncsi, hogy a város égési esetekre specializálódott kórházában kezelt sérülések közül mennyi és milyen összefüggésben köthető a felforrósodott utakhoz.

Sir David Attenborough legújabb dokumentumfilm-sorozatában magyarországi kaszáló és egy védett lepkefaj is szerepel.

2019 áprilisától érhető el a Netflix internetes mozicsatornán egy új, 8 epizódból álló természetfilm-sorozat. Az Our planet (A mi bolygónk) című alkotást a Silverback Films természetfilmes csapat forgatta (a cég angol neve az ezüsthátú gorillahímekre utal).