Az erdősítés a klímavédelem egyik leghatékonyabb eszközének tűnik jelenleg, azonban lehetnek árnyoldalai is, ha nem elég körültekintően tervezzük.

A Cambridge-i Egyetem Természetvédelmi Kutatóintézetének szakemberei végeztek felmérést a világ 43 helyszínén, ahol korábban erdőket telepítettek, a kutatók az itt folyó patakok, folyók vízhozamát vizsgálták meg. Az ugyanis ismert volt, hogy a faültetés csökkenti a folyókba eljutó víz mennyiségét, azonban nem volt világos, hogy az idő múlásával miként változik ez a kapcsolat.

Több mint tízezer madárfaj testalkatának pontos felmérésével tárták fel az összefüggéseket.

A londoni Imperial College számolt be arról az átfogó nemzetközi kutatásról, amelyben a madarak ökológiai szerepét, s ennek evolúciós hátterét vizsgálták meg. A világon élő összes madárfaj több mint 99 százalékát magában foglaló vizsgálat során a madarak múzeumi példányain végezték el a méréseket.

Harminc éven belül eltűnhetnek a Spanyolország és Franciaország között magasodó Pireneusok gleccserei a globális hőmérséklet emelkedése miatt.

Szakértők szerint a mozgó jégtakarók eltűnése felforgatná a helyi ökoszisztémákat és érintené a turisztikai szektort is.
„Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve” – idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP hírügynökség.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya 2020-ban az év gyógynövényének, az echinacea (ehinácea) néven is ismert, bíbor kasvirágot választotta.

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) Észak-Amerikában őshonos növény, amely világszerte a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik. Hazánkban gyógy- és dísznövényként egyaránt termesztik.

A magyar nyelv nem tesz határozott különbséget a két fogalom között, talán azért, mert hazánk nem bővelkedik efféle állatokban. Azonban más nyelvekben a mérges és a mérgező alapvetően különböző dolgokat jelöl, és összetéveszteni őket végzetes hiba is lehet.

Ha véletlenül utunkba kerül egy kígyó, azonnal eszünkbe jut: vajon a harapása mérgező?

Az emberi tevékenység évmilliók óta hatással van a természetre, egy új kutatás szerint ez a hatás jóval jelentősebb és hosszabb ideje tart, mint amit valaha elképzeltek a tudósok.

A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az ember megjelent volna, ám a kelet-afrikai nagy testű emlősök számának csökkenése, például az emberek miatt következhetett be. A fajpusztulás nagyjából négymillió évvel ezelőtt kezdett gyorsabb ütemű lenni.