Országszerte mintegy 400 intézmény várja a közönséget csaknem 2000 programmal 2019. június 22-én, a 17. Múzeumok éjszakáján.

Idén Szombathely lesz a kiemelt helyszín, ahol új kiállításokkal, nyomozós nyereményjátékkal, cellatúrával, interaktív bírósági tárgyalással és különleges zenekari programokkal is várják június 22-én az érdeklődőket.

A rendezvény szlogenje, az Utazás – Élmény – Múzeum, a közgyűjtemények kincseinek megismerése mellett az utazás és a digitalizáció témáját is a középpontba helyezi.

A Pilis-Visegrádi-hegység árnyékos szurdokvölgyei igazi enyhülést jelentenek a nyári hőség elől menekülő természetkedvelők számára.

Ha szurdokvölgybe készülünk, nem árt nyomon követni az időjárás alakulását. Néhány csapadékosabb nap megnöveli a patak vízhozamát, így látványosabb formáját mutatja a szurdok. Nagyobb esőzések idején azonban jobb elkerülni, hiszen a hirtelen megáradt patakok könnyen eláraszthatják a keskeny turistautakat.

Egyiptomban a vízhasználat 93 százalékát a Nílus adja, s a maradék 7 százalék az, amit rétegvizekből emelnek ki. A népesség s vele a mezőgazdasági termelés növekedése valamint a klímaváltozás növelni fogja e rétegvizek fontosságát.

Épp a klímaváltozás miatt fontos megérteni, hogy a rétegvízkészletek milyen sebességgel töltődnek újra, s honnan van a belőlük kinyerhető víz.

Az emberiség elsöprő többsége a természettől elszakadva él, s ennek ára van, mind a testi, mind a lelki egészségünk megsínyli, hogy eltávolodtunk, bár sokakban még él az ösztönös vonzódás a természethez.

Vajon mennyi az az idő, amivel a természetben eltöltve ellensúlyozni tudjuk a civilizációs lét hatásait? Az Exeteri Egyetem kutatói átfogó elemzéssel igyekeztek kideríteni azt a minimum szükségletet, amivel még fenntarthatjuk a jóllétünket.

A 2004 karácsonyán lesújtó cunami Szumátra északi partjain nem az első ilyen esemény volt. Régészeti leletek alapján már kb. 600 éve is elszenvedtek az ott élők egy hasonló katasztrófát.

A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem régésze, Patrick Daly néhány évvel a 2004-es cunamit követően járt a legsúlyosabb károkat elszenvedett Banda Aceh partvidékén, s rögtön megfordult meg a fejében, hogy vajon milyen gyakoriak a hasonló léptékű katasztrófák, s a lakosság miként reagál ezekre.

A hatóságok még vizsgálják, mi okozhatta a mintegy száz mázsa hal pusztulását a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szajoli Holt-Tisza II-es tóegységén 2019. június 13-án.

Szöllősi József, polgármester elmondta, a halak pusztulását horgászok fedezték fel, és azonnal értesítették a halászati szakhatóságot, a környezetvédelmi hatóságot, a katasztrófavédelmet, a rendőrséget, az állatorvost.