A változások gyorsulnak, kézzelfogható, rövidebb távú, azaz 2030-ig jelentősebb intézkedésekre van szükség.

A klímakutatók és klímaügyekkel foglalkozó diplomaták, a nemkormányzati szervezetek szakértői egyetértenek abban, hogy az eddigi célok már nem elégségesek – olvasható az MTA weboldalán.
Ha egy történész 2050-ben megírja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk történetét, a 2000-es és a 2010-es éveket minden bizonnyal az apró lépések korszakaként fogja jellemezni, melyben a lassú haladást az éghajlatvédelem érdekében végzett diplomáciai erőfeszítések egy-egy viszonylagos sikere szakította meg.

Helyszíni képes beszámolók a gyűrűs szegélyű fekete napkorongról az Arab-félsziget délkeleti pereméről.

Elérkezett a várva-várt hajnal. Csípős hidegre ébredtünk rögtönzött vadkemping táborhelyünkön az ománi kősivatagban. Előző nap egy különleges, markáns homokkő sziklaformáció tövében vertünk tanyát, a gyűrűs napfogyatkozás sávjában. Fantasztikus és szürreális élmény volt, amint napfelkeltekor a megszokott látvány helyett egy cápauszony forma napsarló jelent meg elsőre a horizonton.

A legfrissebb mérések alapján a pólus a korábbi mozgását folytatja, és egyre közelebb kerül Szibériához, ám az eddigiekhez képest kissé lassul.

Az északi mágneses pólus mozgása továbbra is gyors, ezért a tervezetthez képest egy évvel korában elkészítették a felmérést róla, s az eredményt néhány napja tették közzé a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) és a Brit Geológiai Szolgálat szakemberei, számolt be róla a Sci-News.com.

Mindannyiunk számára ismerős érzés, milyen révbe érni. A révészek ezt menetrendszerűen átélik, még a zord téli időben is.

A kompkikötőt révnek is szokták nevezni, s ilyetén a révészek munkarutinjának szerves része, hogy naponta többször is kompkikötőbe, tehát révbe érnek.

Laikusként is teljesen nyilvánvaló, hogy a folyók azon részein, ahol nem volt állandó híd, ott  szükség volt a révészek segítsége: ember, majd ember és áru túlpartra való átjuttatásában.

Egy esetben sem ezzel a céllal indultak útnak, de érdemes eljátszani a gondolattal.

Az 1970-es években az USA négy nagy távolságba igyekvő űrszondát indított útnak: a Pioneer-10 és 11, valamint a Voyager-1 és 2 nevűeket. A tervezett naprendszerbéli munkájukat követően e szondák tovább repültek a végtelenbe, de vajon mi történik velük a jövőben? Eljutnak-e egy másik csillag közelébe?

2529 szavazattal győzött a tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis), az ezüstös ősrovart (Lepisma saccharina) 2105-en választották, míg a selymes döglégy (Lucilia sericata) 620 voksot kapott.

2020-ra is három rovarfaj közül lehetett választani. Közös bennük a lebontó tevékenység – jelöltjeink mindannyian e létfontosságú, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői voltak.

Az antropocén egy új földtörténeti időszak neve, amelyet egyelőre ugyan még nem vezettek be hivatalosan, de valószínűleg pár éven belül megtörténhet. A jelentése az ember és az emberi tevékenység uralta földtörténeti időszak, és gyakorlatilag már csak azon folynak a viták, hogy pontosan mikor is kezdődött.

Egy friss kutatásban két amerikai paleontológus azt vizsgálta meg, hogy vajon milyen leletek maradnak majd utánunk, hosszú idő elteltével a jövő őslénytani kutatói mit találnak jelenkorunkból, a kutatásról a Sci-news.com számolt be.