A déli szakállas amandina a kihalás szélére sodródott Új-Dél-Walesben, a becslések alapján Queensland területén már csak mintegy ezer példány él.

A verébalakúak rendjébe tartozó déli szakállas amandina a szakállas amandina alfaja, amely Ausztrália északkeleti részén őshonos. Az utóbbi időkben komoly veszélybe került az élőlény, egy ausztrál általános iskola ezért úgy döntött, szaporítással igyekszik megóvni az állatot – írja a Live Science.

Az Eseményhorizont Távcső csapatának ítélték oda a fizikai Breakthrough-díjat.

Az Eseményhorizont Távcső (EHT) kutatói kapták a 2020-as fizikai Breakthrough-díjat és az azzal járó 3 millió dolláros (895 millió forintos) nyereményt – írja a Live Science. A Sheperd S. Doeleman, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ szakértője által vezetett projekt több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, az áttörést idén áprilisban ismertették.

A vadon élő állatokkal szelfiző turisták zavarják az állatok táplálkozását, utódgondozását, veszélyeztetik a születésszámot - figyelmeztettek kutatók az Új-Zélandon tartott Nemzetközi Pingvinkonferencián.

A 2019. augusztus végén Dunedinben tartott konferencián az Otagói Egyetem vadvédelmi programjának vezetője, Philip Seddon kifejtette, hogy ijesztő a vadállatos szelfik mindennapivá válása, mert testi és érzelmi stresszt okoz az állatoknak.

Az azonos élőhelyet benépesítő állatok nem ritkán egymástól szereznek információkat a közelgő veszélyről, most a mókusokról derült ki, hogy a madarakat figyelik, ám nemcsak a vészjelzéseiket.

A madarak jó vészjelzők, részint kiváló látásuk, részint a nagyobb magasságú nézőpontjuk okán. Aki madáretetőt tart a kertjében, az bizonyára megfigyelte már, hogy a madarak egymás vészjelzéseire is reagálnak – akár karvaly, akár például macska közeledik.

A latin-amerikai esőerdők nyílméregbékái színpompás kis állatok, bár a bőrükön kiválasztott méreganyagok miatt ismerjük őket, nem ez a legérdekesebb tulajdonságuk.

A nyílméregbéka szárazföldi béka, s mint sok hasonló őserdei rokona, ő is a szárazföldre helyezi petéit, azonban az ebihalaknak már vízre van szükségük a fejlődéshez. Az ebihalak ehhez sok esetben az apák (néha az anyák) segítségét veszik igénybe, a kikeléskor az apa türelmesen megvárja, míg az utódai felmásznak a hátára, majd egy közeli vízhez ugrál velük, ahol a vízben az utódok szétszélednek.

Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A tavasszal kezdődött akcióban közel egy tucat ország vett részt és vesz részt továbbra is a következő hónapokban. A kampány a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) kezdeményezésével indult és a vonuló madarakra leselkedő emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet.

A legapróbb énekesmadaraktól a leghatalmasabb ragadozómadarakig, a madárvonulás nem csak a telelőhelyekre való eljutást, hanem a túlélésért való küzdelmet is jelenti.

Ez a hosszú szárú növény egy kis játékra is alkalmat adhat: nagyszerű szabadtéri labirintus alakítható ki egy jó nagy kukoricatáblán. A görög mitológia szerint Daidalosz építette az első labirintust Knósszoszban, hogy elzárja a világ elől Minósz király bikafejű, emberevő fiát, Minótauroszt.