A hosszú, forró nyár Magyarországon is alaposan megtizedeli a rovarvilágot, ám ez a sáskák igazi szezonja. A nyár második felében és ősz elején találkozhatunk a legnagyobb és legfurcsább kinézetű hazai fajjal is, a sisakos sáskával.

A legtöbb sáska talajban lévő peteként vészeli át a telet, majd a tavasszal előbújó apró lárvák a növényzeten táplálkozva hónapokon át növekednek.

Háromtüskés pikóra bukkantak szakemberek a bajai Dunában. Errefelé eddig nem találkoztak e ritka jövevény halfajjal.

Hazánkban eddig nagyjából tucatnyi, javarészt a Duna felső folyásához köthető helyen igazolták a háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) nevű apró halfaj jelenlétét. E nálunk ritka kopoltyús magyarországi elterjedési területe most újabb hellyel bővült: 2019 szeptember végén kutatók a Duna bajai szakaszán is rábukkantak egy példányára.

Szakkara környékén számos 2 ezer éves sír található, szerénységük alapján feltételezhető, hogy a nyughelyek nem az elit, hanem a középosztály számára készültek.

A lengyel kutatók régóta segítenek a szakkarai nekropolisz feltárásában, és 2018-ban is érdekes maradványokra bukkantak. Kamil Kuraszkiewicz, a Varsói Egyetem egyiptológusa szerint a múlt szezon során azonosított múmiák többsége szerény körülmények között élhetett – írja a Science Alert.

Valamennyi nagy világvallás tartalmazza az erőszakmentesség elveit, amelyeket erőszakmentes mozgalmak, vezetők széleskörűen idéznek.

Meddig nőhetnek a hegyek? A tektonikus folyamatok során kiemelkedő hegyek magasságát meghatározó, eddig nem ismert tényezőt tártak fel.

A hegyek magasságát két fő tényező határozza meg: a kiemelkedésük, illetve az eróziójuk üteme, azonban a számítások e két tényezővel nem a hegyek valódi magasságát mutatták meg, így egy, a Stanford Egyetem szakértői vezette amerikai-chilei kutatócsoport megvizsgálta, milyen egyéb tényező befolyásolhatja még a folyamatot.

Régi viták tárgya a hatalmas sivatag kora, egy új kutatás pontot tehet a vita végére.

Az eddigi elképzelések és a Szaharában, s az afrikai partok menti tengeri üledékeken végzett vizsgálatok alapján a Szahara akár több millió vagy csupán néhány ezer éves is lehet. De vajon mikor születhetett meg valójában a sivatag? Amerikai Geológiai Szolgálat és a spanyol Las Palmasi Egyetem kutatói a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria és Fuerteventura szigetein az egykori lávafolyásokat és a közéjük rétegződött őstalaj-szemcséket vizsgálták.

A bálnák védelme szempontjából fontos megismerni, hogy a vándorlásuk során merre is járnak.

A hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangilae) a téli szaporodó helyük és a nyári táplálkozó területeik közt igen nagy távolságokat járnak be, azonban csak korlátozott ismereteink vannak a vándorlásuk útvonaláról. Az évszázadokon át folytatott intenzív bálnavadászatot az egyes csoportjaik eltérő létszámban élték túl, s a felmérések alapján a nyugat-ausztrál csoport a legnépesebb, s a kelet-ausztrál a legjobban szaporodó ezek közül.